Kinek lesz jó a pályakezdő minimálbér?

Portfolio.hu: A kormány az új munka törvénykönyvében júliustól megteremtette a lehetőségét a differenciált minimálbér bevezetésének, és élne is ezzel, bevezetné a pályakezdők minimálbérét. Szükség van erre? Indokolt?

Váradi Balázs: Kezdjük távolabbról: ahol a munkaerőpiacon verseny van, ott első közelítésben - a történet ennél persze voltaképp bonyolultabb - maximum annyit fizetnek a munkaadók a dolgozónak, amennyit a munkájuk plusz előállított árbevételben nekik ér. Akiknek a munkája többet ér, mint az átlagbérhez képest nemzetközi összehasonlításban sem alacsony magyar minimálbér, azokat a minimálbér-szabályozás gyakorlatilag nem érinti. Akiknek a munkája viszont kevésbé értékes a neki munkát adó vállalkozónak (például, mert képzetlenek), azoknak lehet, hogy csak a mai minimálbérnél kevesebbet érné meg fizetni. Ez illegális, ezért a munkaadó nem veszi fel őket: géppel helyettesíti a dolgozót, nem növekszik, holott alacsonyabb bér mellett megérné, vagy épp, ha az egész üzleti modellje alacsony bérű dolgozókra alapozódna, termelését más országba telepíti át, mint tette ezt 2002 után nem egy könnyűipari vállalkozás. A munkaadó számára kevésbé értékes dolgozók között vannak a kipróbálatlan, gyakorlatlan, betanítás-igényes pályakezdők is. Ennyiben tehát a tervezett intézkedés közgazdaságilag kifejezetten indokolt és hasznos lehet.

Akikről beszélünk Jelenleg Magyarországon a regisztrált álláskeresők tizede pályakezdő, nagyjából 55 ezren. A pályakezdő álláskeresők fele 8 általánossal és/vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium megfogalmazásában a minimálbér differenciálása életkor alapján történhet. Azt viszont nem tudni, hogy hány éves korban érhetné el a fizetendő minimálbér a 100%-ot. Czomba Sándor, foglalkoztatásért felelős államtitkár arról beszélt, sok országban a 18 éves pályakezdők a minimálbér 80%-át kapják, majd évente 5-5 százalékos emelkedéssel éri el 22-23 éves korra a 100%-ot.

P.: Korábban a Budapest Intézet tanulmányában azt javasolták, hogy a leszakadó kistérségek helyzetének javítása érdekében helyi szinten 20-30%-kal eltérhessen a minimálbér az országostól, nyilván lefelé. Ehhez képest a pályakezdő minimálbér a foglalkoztatás javítását illetően mennyire jól célzott?

V.B.: Ez az intézkedés a minimálbér-szabályozás veszteseinek egy másik, de jól azonosított csoportját, a pályakezdőket célozza. Köztük is, akárcsak az általunk vizsgált kistérségekben lakó képzetlenek vagy a tartós munkanélküliek között, relatíve több az, aki, bár maga sem tudja, a mai minimálbér miatt nem jut munkához.

P.: Bővülhet egy ilyen intézkedéstől a foglalkoztatás?

V.B.:Igen.

P.: Elkerülhető, hogy a munkáltatók egyszerűen csak olcsóbb, pályakezdő munkaerőre cseréljék korábbi dolgozóikat?

V.B.: Valamilyen mértékben nyilván lehet ilyen csere, de ez nem nulla-összegű játszma: ha az utolsó munkás, akit legálisan fel lehet venni, kevesebbe kerül, akkor (más, a munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezőket adottnak véve) összességében is bővülnie kell a foglalkoztatásnak.

Csalóka mutató a fiatalkorúak munkanélküliségi rátája A fiatalkorúak munkaerőpiaci helyzetének megítélésében önmagában a munkanélküliségi rátára pillantani csalóka. Ebben a korban ugyanis a munkaerőpiaci aktivitás még igen alacsony, különösen a folyamatban lévő iskolai tanulmányok miatt. Ha például egy adott országban a fiatalkorúak munkanélküliségi rátája 30%, akkor az nem azt jelenti, hogy majdnem minden harmadik fiatal munkanélküli, hanem azt, hogy azok közül, akik egyáltalán munkát keresnek vagy dolgoznak, ez az arány, de a fiatalok másik része, például amely tanulmányokat folytat, nem tartozik ebbe bele. Ezért érdemes figyelembe venni azt is, az adott piacon milyen arányt képvisel az aktivitás, illetve a szakértők szerint különösen a hosszú távú munkanélküliség elkerülése vagy visszaszorítása lehet a fiatalkorúak támogatásának missziója. Magyarországon a KSH adatai szerint a 20-24 évesek körében nagyjából 70 ezer fő munkanélküli, ami 27 százalékos munkanélküliségi rátát eredményez körükben, de az aktivitás csak 43 százalékos. 19 éves kor alatt a munkanélküliség nem számottevő, de mivel elég kevesen aktívak a munkaerőpiacon ebben a korban, a munkanélküliségi rátájuk kiugró.

P.: A minimálbér ügyében a szakma erősen megosztott. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) például a minimálbér-emelés mellett száll síkra, azt mondva, hogy az alacsony minimálbér a dolgozó szegények tömegét növeli.

V.B.: A világ munkagazdászainak döntő többsége az olyan szintű minimálbért, ami az első Orbán-kormány jelentős emelései óta Magyarországon kialakult, továbbra is hátrányosnak tartja a foglalkoztatásra. A minimálbér masszív, széleskörű támogatottságát intézetünk regionális minimálbér-eltérítést szorgalmazó tanulmányában részben politikai mechanizmusokra vezettük vissza (a kárvallottai nem tudják, hogy azok), részben pedig tévképzetekre. Az utóbbira példa, hogy szemben azzal, amit a közvélemény tart, a minimálbér egyáltalán nem csak a legszegényebbeket érinti: a minimálbéren dolgozók jelentős része középosztálybeli háztartásban második kereső, míg a legszegényebbek zömének nincs munkája - kis részt épp a magas minimálbér-szint miatt.

P.: A pályakezdők minimálbérének csökkentése hogy hathat általában a keresetekre? Mennyire gyűrűzhet át a magasabb keresetű pályakezdők, fiatalok és általában mindenki keresetébe, vagyis mennyire húzhatja le azokat?

V.B.: A szakirodalom talált némi olyan hatást, hogy a minimálbér-emelés a többet keresők bérét is egy picit feljebb tolta (pl bérfeszültségek elkerülését célozva), de azt, hogy a pályakezdők induló bérére vonatkozó minimálbér csökkentése valamiképp lejjebb húzná mások magasabb fizetését, nem látom reális veszélynek.

P.: Csökkenteni vagy befagyasztani célszerűbb?

V.B.: A minimálbért, mint szinte minden, a kormányzat által meghatározott bér-vagy transzfer jellegű összeget (pl. közalkalmazotti béreket vagy a családi pótlékot) politikailag könnyebb, kevésbé népszerűtlen nominálisan rögzíteni és fokozatosan elinflálni, mint forintban is csökkenteni. Természetesen ennek az az ára, a befagyasztás reálértékben csak az infláció ütemében tudja csökkenteni ezeket: alacsony inflációs környezetben a befagyasztással csak hosszú évek alatt lehet komolyabb foglalkoztatási hatást elérni. Tegyük hozzá: ez a kormányzat nem befagyasztotta, hanem növelte a minimálbért.

• Címkék:
• munkaügy