Gazdaság

Mitől lesz itt újra növekedés?

Békés Gábor
Magyarországon a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdés a növekedés újraindítása, melynek érdekében javítani kell a vállalati növekedési lehetőségeket. Az európai közös piac erre ad esélyt, amelyet végre a magyar cégeknek is jobban ki kellene használni. A lehetőségek kihasználásához azonban jobb intézményi környezetre és kiszámíthatóbb gazdasági környezetre van szükség.

1 2

Békés Gábor is részt vesz a Budapest Economic Forum 2012 konferenciánkon, ahol beszélgetőtársaival (Chikán Attila, Oblath Gábor, Szalay-Berzeviczy Attila) a magyar versenyképesség vállalati, intézményi és makrogazdasági meghatározóiról osztják meg a véleményüket a közönséggel.
Európai piac.
Az európai pénzügyi válság és a gazdasági fejlődést hátráltató magyar gazdaságpolitika következtében a magyar gazdaság növekedése lényegében 2006-ra megállt. 2012-ben a GDP a 2006-os szint alatt lesz, míg ezalatt a kelet-közép európai országok 10% feletti növekedési többletet értek el. Lengyelország idén 25%-kal magasabb reáljövedelemmel rendelkezik, mint 2006-ban és egy főre eső GDP-ben mérve már tavaly lehagyta Magyarországot. Magyarországon a háztartások fogyasztása 2006-2011 között 10%-kal esett, miközben a régió országaiban átlagosan is 10%-kal emelkedett. A magyar 16-18%-os beruházási ráta a közép-kelet európai régióban a legalacsonyabb.

Mitől lesz itt újra növekedés?
A gazdasági növekedés újraindítása véleményem szerint tehát az elsőszámú gazdaságpolitikai feladat ma Magyarországon. A fenntartható gazdasági növekedést elsősorban a magánszektor cégeitől lehet várni, ezért a vállalati növekedés lehetőségeinek javítása a gazdasági fejlődés kulcskérdése. A növekedéshez véleményem szerint piaci versenyben megerősödött magyar vállalatokon és erős európai integráción keresztül vezet az út.

Magyarország - szemben sokak hitével vagy vágyával - nem zárt gazdaság, hanem része a nemzetközi munkamegosztásnak és kereskedelemnek. A kilencvenes évek közepe óta részben, és 2004 óta teljes mértékben, Magyarország részese az európai közös piacnak. Az Uniós tagság egyik nagy hatása pedig az, hogy a magyar vállalatok előtt megnyílt az európai közös piac. A magyar cégek hazai, belső piaca nem csak Magyarország vagy a Kárpát-medence, hanem a 27 tagú Európai Unió.

Miért jó az egységes közös piac? Először is lebomlottak a belső kereskedelmi akadályok, és a közös piac csökkentette a kereskedelmi költségeket (ide értve sokféle szabályozási, adminisztrációs költséget). Az Európai Bizottság becslése szerint csak az elmúlt négy évben a vállalatok az európai piacra jutás költségei 25 százalékkal csökkentek. Az európai egységes piacon az elmúlt 20 éve alatt a kereskedelem majd háromszorosára nőtt, és a fogyasztók nyeresége 2011-ben fejenként 500 euró volt.

Az Unióban a közös piac egy hatékonyabb gazdasági környezetet teremt, amely pozitívan hat a vállalati termelékenységre, és így növeli a társadalmi jólétet. A vállalatok egy nagy és egységes belső piacon könnyebben el tudják érni a hatékony üzemméretet, amellyel nemcsak Európában, de a világban is versenyképesek. A belső piac segítette a cégek növekedését és az európai cégek EU-n kívüli eladásai is megháromszorozódtak 20 év alatt. A nagyobb piac több értékesítési lehetőséget kínál, így jobban megtérül a kutatásra, fejlesztésre és általában az innováció érdekében elköltött minden euró és forint. A nagyobb piac emellett növeli a versenyt és csökkenti az árakat: az olcsóbb tévének a fogyasztók örülhetnek, míg az olcsóbb import alkatrész javítja a termelésből elérhető nyereséget.

A közös piacból származó előnyök korántsem automatikusak, hanem esélyt jelentenek a hatékonyabb termelésre és a növekedésre. Egy kiterjedtebb és integráltabb piacon csak a olyan nagyobb, exportra is képes vállalatok lehetnek igazán sikeresek, amelyek képesek a nagy európai és globális cégekkel versenyezni, azoknak beszállítani. Magyarország csak akkor lehet sikeres az európai közös piacon, ha vállalatai képesek lesznek elérni egy európai szinten is látható méretet.

Sajnos sok magyar vállalat nem tud élni ezzel a lehetőséggel, mert túl pici. Egy európai kutatásban azt találtuk, hogy a 10 fő feletti alkalmazottal rendelkező magyar cégek majd fele európai szinten láthatatlanul pici (egymillió euró alatti éves bevétellel rendelkezik). Miközben az évi 2 és 10 millió euró közötti árbevétellel rendelkező cégek adják a spanyol vagy osztrák cégek 40%-át, ez hazánk esetében 23%. Spanyolországban kétszer, Ausztriában háromszor annyi nagy (250 millió euró bevételnél nagyobb) cég működik, mint itthon.

Mitől lesz itt újra növekedés?
A vállalati növekedési lehetőségek elősegítése egyébként a kisebb országok számára fontosabb, hiszen egy német cég már otthon is el tud érni egy kritikus méretet, ez a kisebb országokban, így Magyarországon sem jellemző. Vagyis az európai piaci esély kihasználására nagyobb magyar vállalatokra van szükség. Ehhez a vállalatok egyenkénti támogatása helyett itthon is erősíteni kell a versenyt, elősegítve hogy a vállalatok Európában árban és minőségben is versenyképesek legyenek. Ez a cikk folytatódik
1 2
GettyImages-1095488022
GettyImages-800536520
GettyImages-1173741712
Frankfurti tőzsde
shutterstock_1457337218
BÉT
Alteo klub
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Varga Péter Pál Budai Egészségközpont