Gazdaság

Sokat tanult a kormány a januári pánikból

Portfolio
Varga Mihály tárca nélküli miniszter és Simor András jegybankelnök elõadásaival indult a Budapest Economic Forum címû rendezvényünk, amelynek meghívott felszólalói között találtuk Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetõjét, Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököt és magyar bankok vezéreit is. Az elhangzott elõadások alapján a magyar gazdaság legnagyobb problémája, hogy nincs növekedés és hiányoznak a beruházások. Ebben segíthetnének a bankok, amihez kiegyezésre lenne szükség a magyar kormány és a bankrendszer között.

A Portfolio.hu csapata az esemény legérdekesebb mozzanatairól, információiról egész nap folyamatosan tudósított.

Fontosabb részletek
  • Varga Mihály szerint a nulla közeli potenciális GDP-növekedés a fõ probléma, nem lehet 2013-ban választási költségvetést csinálni és a kormány igenis törekszik az EU/IMF-megállapodás megkötésére
  • Simor András: banki hitelezés nélkül nincs gyors kilábalás és az egész ország érdeke a bankrendszer jobb mûködési környezete, ezért kiegyezést sürgetett a kormány és a bankok között
  • A konferencia szakmai közönségéne 42%-szerint nem lesz IMF-megállapodás a választásokig
  • Varga Mihály és Rogán Antal is utalt az önkormányzati adósság problémájának rendezési szándékára, mindketten számítanak a bankok segítségére is
  • Király Júlia szerint már csak 12%-os a beruházási ráta, ami nem képes pótolni az amortizációt sem
  • A résztvevõk 87%-a szerint nincs szükség újabb jelzáloghiteles magyar mentõcsomagra
  • Peter Lohmus (Európai Bizottság) szerint "hiába" nagyon alacsony egy ország büdzséhiánya, annak okait is nézni kell
  • Ian Stewart (Deloitte) szerint hiába a likviditás, nem mernek beruházni a (brit) cégek, a magyar gazdasági pesszimizmus mértékén megdöbbent a brit szakember
  • A konferencián sokan pesszimistán nézték az IMF 0,8%-os jövõ évi GDP-növekedési elõrejelzését
  • A nagyvállalati vezetõk szerint a kormánynak figyelnie kellene a hangjukra
  • Bajnai Gordon szerint az unortodox gazdaságpolitika a gazdasági-társadalmi tartalékok felélését jelenti
  • Cséfalvay Zoltán szerint a külpiaci bizonytalanság miatt kell az EU/IMF-megállapodás, ami "majd valamikor" létrejön, de remélhetõleg "minél hamarabb"
  • Tévedett a konferencia résztvevõinek többsége abban, hogy úgy gondolta: akkor nõtt a leginkább a magyar gazdaság, amikor egyébként megõrizte az egyensúlyt is
  • A konferencia résztvevõinek 40%-a szerint nem segítene a vállalatok növekedésében az eurótagság
  • Fejletlen tõkepiac, bizalomhiány és gyenge intézmények jellemzik Magyarországot a makrogazdasági szakemberek szerint
  • A külföldi makroelemzõi panelbeszélgetésen Benoit Anne, a SocGen stratégája kijelentette: az EKB és a Fed lépéseinek hatása miatt „Magyarország rendkívül szerencsés”
  • Orbán Gábor szerint az IMF-hez való viszony egyenlõ a nagyjából helyes gazdaságpolitikához való viszonnyal, szerinte sokat tanult a kormány a januári pánikból
  • Tóth Gyula szerint nem fundamentális (IMF-megállapodás beárazása), hanem csak technikai oka van (relatív alulteljesítés miatti pánikvásárlások zajlanak) a magyar piacok szárnyalásának és becsapós a magyar CDS-felár zuhanása
  • Év végén a legtöbben 280-290 közötti euró/forint árfolyamot várnak
  • Piaci stratégák: az IMF-megállapodás az alfa és az omega

Kis forintgyengülés várható év végéig

A piaci stratégákkal folytatott panelbeszélgetés keretében utolsó szavazásunkat is bemutattuk. Azt kérdeztük a kitartó hallgatóktól, hogy szerintük év végén melyik tartományban várható a forint euróval szembeni árfolyama. A választ adók meggyőző töbsége szerint a mostani forintszárnyalás már túlzó és év végére kis forintgyengülés várható (a 280-290 közötti tartományt 57% jelölte meg).


Nem kérdés, hogy mi lenne a legfontosabb

A panelbeszélgetés végén mindhárom piaci stratéga úgy fogalmazott: ahhoz, hogy egy év múlva optimistábbak legyünk a magyar gazdaság kilátásairól, egybehangzóan az EU/IMF-megállapodás megkötése lenne a legfontosabb. Kellene még az optimizmushoz a működőtőke beáramlás élénkítése, ahhoz persze a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság erősítése, de itt megint visszajutunk az IMF-megállapodás megkötésének szükségességéhez.

Az IMF-hez való viszony = A helyes gazdaságpolitikához való viszony

Folytatódik még egy darabig a kamatkülönbözetet kihasználó carry trade – mondta Orbán Gábor, az Aegon kötvényüzletág-vezetője, mondván, az alacsony növekedés kedvez ennek. A forint erejét ez a carry trade támogathatja, az IMF-megállapodás pedig abban segíthetne, hogy a viszonylag erős forint és a korábbinál alacsonyabb kötvényhozam fennmaradhasson, illetve bírja a stresszt a forint. Orbán Gábor szerint a magyar kormány viszonya az IMF-hez nem más, mint a kormány viszonya a helyes gazdaságpolitikához. A megállapodás egyenlő lenne a többé-kevésbé helyes gazdaságpolitika melletti elköteleződéssel. Az újonnan bejelentett deviza államkötvény vonzó termék (bár kevésbé, mint a forint Prémium kötvény), de várhatóan nem lesz rá nagy intézményi kereslet. Egyrészt azért, mert a magyar jog szerint lesz kibocsátva, másrészt az eurózónából érkező eurós befektetők „megszûnőben vannak”, nem tudnák tartani a papírt. Orbán Gábor ahhoz a kisebbséghez tartozott saját elmondása szerint, akik azt mondták, hogy a kockázati felárak csökkenésével elkezdhető az MNB-nél a kamatcsökkentés, és ehhez koherens „történet” lett volna kerekíthető. Ez utóbbi nem történt meg, nem adták el jól az utóbbi két kamatcsökkentést. Ami be van árazva, azt meg lehet csinálni – mondta, hozzátéve, ez a monetáris tanács sem fog a piaccal szemben kamatot csökkenteni.

Szálkai András, a Raiffeisen Capital Management portfóliómenedzsere szerint a befektetők már megunták, hogy az IMF-megállapodás időpontjára spekuláljanak. Magyarországon finanszírozási szempontból jelenleg nincs is szüksége a megállapodásra, a magyar eszközöket (kötvény, részvény egyaránt) veszik most a befektetők. A megállapodás persze jót tenne szerinte is, ám az időzítés kérdése a politikusok dolga. A részvénypiaci emelkedését ugyanakkor korlátozhatja az alacsony gazdasági növekedés. A magyar részvények vonzók, de Magyarország súlya a befektetők portfóliójában nagyon alacsony, szinte hibahatáron belüli. A jelentős pozícióépítéshez nagy növekedési lehetőségekre lenne szükség, ami hiányzik, ennek ellenére van néhány olyan részvény a piacon szerinte, amelybe látnak fantáziát. Tóth Gyula, az Ithuba Capital portfóliómenedzsere szerint a kormány láthatóan nyitva kívánja tartani mindkét opciót az IMF-megállapodással kapcsolatban. Ha szerencsés lesz a piaci környezet, akár a választásokig is kihúzhatjuk a megállapodás nélkül, pánik esetén pedig két hét is elég a megegyezéshez. Az 5%-os reálhozam a világon a legmagasabb, így az intézményi befektetők vennék a prémium forint államkötvényt (ha erre lehetőségük lenne az intézményi befektetőknek), az új inflációkövető eurókötvényre azonban ez kevésbé igaz.

Tanult a kormány, becsapós a CDS-felár zuhanása

Én nem akarok visszamenni az idén január eleji napokba, mert elég sokat idegeskedtem, akárcsak az ügyfeleink; olyan piaci beszélgetések indultak el, amelyekre még a 2008 októberi napokban sem volt példa – reagált egy felvetésre az alapkezelõi panelbeszélgetés keretében Orbán Gábor. Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelõ Zrt. kötvényüzletág-vezetõje úgy látja: a piaci pánik, illetve a magyarországi tõkekivonás alapján a magyar kormány nagyon sokat tanult a januári eseményekbõl, megtanulta, hogy nem lehet túl sokáig játszani a piac türelmével, mert az a lábával szavaz, ráadásul gyorsan. Szálkai András, a Raiffeisen Capital Management részvényportfolió menedzsere emlékeztetett arra: 1992-ben 30% volt náluk Magyarország súlya egy kelet-európai részvényalapban, most 2%. Éppen emiatt a január eleji pánik részvénypiaci oldalát szinte meg sem érezte a portfóliója. Emlékeztetett arra is: egy globális részvényportfólióban 0,2% a magyar súly, azaz „Magyarország még rajta van a befektetési térképen, de egy külföldi befektetõnek már olyan szinten kicsi, hogy a hibahatáron van”. Tóth Gyula, az Ithuba Capital portfólió menedzsere egy makrogazasági hedge fundnál dolgozik és így testközelbõl rálát a hedge fundok logikájára, stratégiájára. Õ egyértelmûen azon a véleményen van, hogy a magyar piac elmúlt napokban látott szárnyalása, fõként a CDS-felár zuhanása döntõ részben technikai hatásokkal, pánik vásárlásokkal magyarázható. Szerinte tehát nem azt mutatja, hogy javult a befektetõk Magyarországgal kapcsolatos megítélése, illetve nem amiatt van, hogy növekedett volna az EU/IMF-megállapodással kapcsolatos bizakodásuk. Emlékeztetett arra, hogy sok külföldi alap, amely eddig alulsúlyozta Magyarországot, a közelmúltbeli magyar eszközár-szárnyalás miatt alulteljesíti a benckmarkját és ezt korrigálandó most pánikvásárlásokat hajt végre. Tóth Gyula arra is emlékeztetett: november elsejétõl tilos lesz olyan CDS-t tartani EU-s szabály szerint, ami mögött nincs kötvénypozíció és mivel sokan ragadtak bele magyar (long) CDS-pozícióba, ezt csak úgy tudják megtartani, ha magyar államkötvényt vesznek mögé. Ezt a logikát szerinte az is támogatja, hogy az utóbbi másfél hétben teljesen eltûnt a magyar CDS-piacról a likviditás, azaz a felár likviditás nélkül, pusztán az említett jogszabályi technikai hatás miatt esik. A stratéga szerint éppen emiatt veszélyekkel jár, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa túl nagy figyelmet szentel a kamatdöntései során a CDS-felár süllyedésének.

Csatlakozzunk-e a bankunióhoz és kell-e nekünk az IMF?

Fontos, hogy a helyi felügyeleteknek is legyen szavuk a hazai bankrendszerrel kapcsolatban, ezeket a funkciókat nem lehet teljes egészében átadni az európai szintnek. Mégis azt tanácsolom, hogy Magyarország csatlakozzon az egységes felügyeleti rendszerhez – mondta Michal Dybula, a BNP Paribas vezető elemzője. Benoit Anne, a Société Générale vezető elemzője és Magdalena Polan, a Goldman Sachs vezető elemzője egyetértett abban, hogy nem szabad túl korán elköteleződést vállalni a bankunióval és a közös felügyelettel kapcsolatban, hiszen még kiforratlan ennek szabályozása. Közelről kell azonban figyelni az eseményeket, hogy a megfelelő időpontban csatlakozhassunk. Közelít a tárgyalások megkezdésének első évfordulója, így már nem lehet azt mondani, hogy Magyarország elsiette volna az IMF-megállapodást – jegyezte meg Benoit Anne. A vezető elemző szerint az eurózóna válságának megoldása 5-10 évet igénybe fog venni. Sietségre nincs szükség, a tárgyalások valószínûleg el fognak húzódni – mondta Magdalena Polan a magyar kormánynak az IMF-fel folytatott egyezkedéséről. Az IMF-megállapodás olcsóbb finanszírozást biztosítana az országnak, a kamat 2% lesz ugyanis a 6,5-7%-os piaci finanszírozási költséggel szemben – mondta a Goldman Sachs vezető elemzője. Szerinte Magyarország potenciális növekedés és demográfiája a fejlett országokéra hasonlít. Alacsony növekedés várható, ami miatt nehezen csökkenthető az államadósság, és nem válik lehetségessé a konvergencia. Michal Dybula a lehető leggyorsabb megállapodást javasolta, ami a piaci bizalom helyreállításában és az unortodox gazdaságpolitikából származó negatív meglepetések feledtetésében fontos szerepet játszana.

Segítenek a külföldi lépések, „Magyarország rendkívül szerencsés”

Az eurózóna válságkezelõi lépései elõremutatóak, pozitívan értékelhetõk, mert többek között lefelé szorító hatást gyakorolnak a kelet-közép-európai országok állampapír hozamaira is, ami végsõ soron olcsóbbá teszi az adósságok refinanszírozását – vont mérleget a külföldi válságkezelési folyamat térségi hatásai kapcsán Magdalena Polan. A Goldman Sachs makrogazdasági elemzõje emlékeztetett arra, hogy Lengyelország például rekord alacsony kamatszint mellett tud mostanában forrást bevonni, ami a kamatkiadások visszafogásán keresztül áttételesen segíti a gazdaság élénkülését is. Azt a véleményt, hogy jót tesznek az eurózóna válságkezelő lépései a mi térségünknek, a konferencia résztvevői is osztották, az alábbi eredmény magáért beszél:


Benoit Anne, a Societe Generale feltörevõ piaci vezetõ stratégája kijelentette: „Magyarország rendkívül szerencsés”, mivel az EKB és a Fed intézkedései nagyfokú kockázati étvágyat váltottak ki, ami a hozaméhség miatt még a magyar eszközökbe is tõkebeáramlást jelentett és pozitív piaci reakciókat váltott ki. (Ennek jeleit múlt hét közepe óta elég egyértelmûen látjuk a magyar piacokon is –a szerk.) Michal Dybula, a BNP elemzõje szerint vannak árnyoldalai is az eurózóna válságkezelési folyamatának: a külföldi bizonytalanság a mi térségünkben kapacitáscsökkentéseket is okozott.

Tombol az európai válság - Hogy szakítsuk meg az ördögi kört?

Nem szabad visszalépni az európai reformoktól, különösen ami a bankok ESM-en keresztül történő feltőkésítését illeti – vélte Nicholas Spiro, a Spiro Sovereign Strategy ügyvezető igazgatója a külföldi elemzők panelbeszélgetésében. Az eurózóna stabilizációja szerinte csak az intézményi és politikai reformok határozott végrehajtása révén mehet végbe. A kötvénypiac véleménye szerint nem egy hangon beszél, sok alapkezelő egyenesen a radikális megszorítások moratóriumát tartaná szükségesnek. A további megszorítások például már nem javítják a spanyolok hitelképességét – vélte. Minél nagyobb a lefelé fordulás, annál kisebb a bizalom – húzta alá. Benoit Anne, a Société Générale vezető elemzője szerint az EKB sokat tett a rövid távú stabilizáció érdekében, de hosszú távon még rengeteg teendő maradt. Szuverén válságokról van szó, a java a fiskális korrekciók formájában még hátra van. Magdalena Polan, a Goldman Sachs vezető elemzője úgy vélekedett, a jelenlegi válság a piac számára példa nélküli, „menet közben tanulja”. A válság ismeretlen dimenziója miatt a piac túlreagálja az eseményeket. Michal Dybula, a BNP Paribas vezető elemzője szerint a társadalmak az európai szinttől várják a problémák megoldását, ilyen a bankunió. Dybula álláspontja szerint az államok és bankok problémáinak ördögi körét a bankoknál kell megtörni. Németországtól és Hollandiától pedig a foglalkoztatás-bővítésben példát kell venniük a déli országoknak.

A lengyelek felzárkóztak hozzánk, mi a németekhez nem

Oblath Gábor hozzászólása szerint az, hogy az ország adóssága több mint két éve már jelentősen csökken, a folyó fizetési mérleg többletessé válásával, a megtakarítások megugrásával járt együtt. Elméletben volnának források a beruházások finanszírozásához, de ezt több tényező akadályozza. A megtakarítások mellett ösztönző környezet is kell ehhez, emellett az adósságállományt is csökkenteni kell. A megtakarítások ezért óhatatlanul meghaladják a beruházásokat az átmeneti, adósságállomány-csökkenéssel járó időszakban. Jelenleg nincsenek a gyorsabb növekedés irányába mutató jelek, és nem reális, hogy a beruházások megugranak – vélte Oblath. Makrogazdasági stabilitás alatt nemcsak a 3% alatti államháztartási hiányt, hanem az infláció stabilan tartását is érteni kell. A kormány nem várja ki, hogy a stabilizáló intézkedések meghozzák a hatásukat, ehelyett türelmetlen intézkedések sorozatát teszi Chikán Attila szerint. Szerinte nagy hiba, ha egyetlen makromutatót kiemelve ennek stabilitására törekszik a gazdaságpolitika. Békés Gábor kutatások alapján úgy vélte, hogy a nagyobb vállalatok az európai integráció nyertesei (a legnagyobb nyertes a top 5%), továbbá rajtuk kívül azok, akik képesek voltak felnőni a versenytársakhoz. A gazdaságpolitika feladat ezek számának növelése. Lengyelországot jelenleg megosztja a kérdés, miként kellene tovább haladni az integrációban – mondta Szalay-Berzeviczy Attila. Az EU-csatlakozással a tőkepiaci befektetők is nagyobb bizalommal kezdtek el befektetni, ekkor mindenki azt gondolta, hogy az unió csak jó lehet. 2010-ben elbizonytalanodtak a lengyelek is abban, mit értünk el az unió létrehozásával. Az EU problémája az, hogy nincs olyan jogszabályi lehetőség, amely biztosítja, hogy a görög gazdaság jobban teljesítsen, a németek pedig közelebb kerüljenek az EU gazdasági alsó feléhez. Időről időre visszatér ehelyett az egyensúlytalanság problémája, felvetve a többsebességes Európa kérdését. Békés Gábor szerint egy igazi konvergencia volt az elmúlt évtizedben: nem Magyarország zárkózott fel Németországhoz, hanem például Lengyelország Magyarországhoz.

Békés Gábor és Oblath Gábor a Portfolio.hu konferenciáján.

Hiába lépnénk be az eurózónába?

A gazdaságpolitikai panelbeszélgetés keretében az eurózónához való csatlakozás témája is felmerült, amelyről a magyar kormány az utóbbi időszakban inkább „hûtő jelleggel” kommunikál (nem kell sietni, sőt nem is biztos, hogy a szigorú keretrendszer miatt érdemes lenne belépni). A téma kapcsán kikértük a Budapest Economic Forum résztvevőinek véleményét is. Ez eredmény nem mutat egyértelmû támogatást amellett, hogy az eurózónába való belépés valóban segíteni tudná a magyar vállalatok növekedését.




Szavaznak a konferencia résztvevői

Egykori pénzügyminiszterek egymás mellett

Draskovics Tibor és László Csaba volt pénzügyminiszterek is jelen voltak a Portfolio.hu konferenciáján.

Eltűnhet a BÉT forgalma

Szalay-Berzeviczy Attila, a Varsói Értéktõzsde elnök-vezérigazgatói fõtanácsadója a panelbeszélgetés keretében levezette, hogy miért nehéz Magyarországon a vállalati forrásbevonás. Szerinte minden a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikától, az adhoc döntésektõl, a magántulajdon szentségének megsértésétõl indul. Kijelentette: „Az az ország, amely a magántulajdon szentségét megkérdõjelezi, az nemcsak az EU-ból ûzeti ki magát, hanem a pénz- és tõkepiacokról is”. „Nálunk ebbõl a szempontból nagy a probléma”, mert szerinte a magas (most induló euróalapú) állampapírpiaci hozamoknak egyértelmûen kiszorító hatása van, akadályozza a vállalatok forráshoz jutását, a beruházások élénkülését. Szerinte „aki bízik az országban, az magas kamatozású állampapírt vesz, aki nem, az Bécsben nyit számlát”. Nincs harmadik út, részvényt nem vesznek az emberek. Õ úgy látja, hogy ha ezen nem változtat a kormány, akkor „a Budapesti Értéktõzsde forgalma eltûnik”.

Fejletlen tőkepiac, bizalomhiány és gyenge intézmények

Szalay-Berzeviczy Attila a Varsói Értéktőzsde elnök-vezérigazgatói főtanácsadója három tényezőt emelt ki a magyar tőkepiac fejletlenségével kapcsolatban a konferencia délutáni panelbeszélgetésében: 1. kultúra, hozzáállás, know-how, 2. a piac mérete, 3. a mindenkori gazdaságpolitika és a kormányzat stratégiája. A harmadikkal kezdve elmondta, hogy szerinte kudarcra ítéltetik az a gazdaságpolitika, amely hátat fordít a tőkepiacoknak. A kultúráról azt mondta, germán típusúak vagyunk, a matrac alatt tartjuk a pénzt, a vállalatok finanszírozása pedig bankhitelből történik. A piac kis mérete szintén nem támogató. A tőkepiac elhanyagolása leszakadáshoz vezet – húzta alá. Chikán Attila közgazdász szerint a bizalomhiány a legnagyobb probléma, hiszen nem bíznak egymásban a vállalatok, sem a kormány és a gazdaság. Olyan intézményeket kell mûködtetni emiatt a bizalomhiány miatt, amelyekre egyébként nem lenne szükség. A vállalati versenyképességet ugyanakkor sérti a külgazdasági kapcsolataink, logisztikai és kutatásfejlesztési intézményeink fejletlensége. Máig sem biztos, hogy a rendszerváltás táján bevezetett reformok előremutatóak voltak, elképzelhető, hogy inkább a korábbi rendszert deformálták – fogalmazott. A magyar lakosság értékvilága lényeges, a gazdaságot befolyásoló kérdésekben közelebb áll a keletihez, mint a nyugat-európaihoz vagy a germánhoz. Ez önmagában nem gond, csak nem szabad olyan politikát erőltetni, mintha utóbbiról volna szó – vélte. Kötelező a kultúra mélyebb rétegeit keresni, enélkül nem találjuk meg a helyes utat. Békés Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa kiemelte: azok a vállalatok, amelyeknek az országukban jobbak az intézmények, sikeresen teljesítik a közös piac követelményeit. Erre jó példa Németország. Az intézményi keretek kiépítése nem csak az alacsony bizalom és beruházási ráta miatt, hanem az összeurópai versenyben mutatott teljesítmény miatt is fontos. Olcsó forráshoz jutás, a piacról való ki- és belépési korlátok enyhítése, az állam be nem avatkozása – említett néhány példát a kívánatos környezeti elemek közül. Egy gazdaság termelékenysége nemcsak a tőke és a munka szintjétől, hanem az állami reallokációtól is függ – hangsúlyozta.

A harmadik panelbeszélgetés résztvevői a magyar gazdaság jövőjéről és a stratégiai kérdésekről beszéltek

Tévedett a konferencia résztvevőinek többsége

A nemrég utólag módosított statisztikák alapján a 2000-es évek első felében lényegesen gyorsabban nőtt a magyar gazdaság, mint a '90-es évek második felében, azaz úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság igazán akkor tudott nőni, amikor egyensúlyi szempontból fenntarthatatlan pályán haladt – jegyezte meg a Budapest Econonic Forum gazdaságpolitikai panelbeszélgetésén Oblath Gábor. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa ezzel meglepte a konferencia többségének résztvevőit, hiszen ezt megelőzően volt egy szavazás, amely azt az eredményt hozta, hogy a választ adók többsége (65%-a) szerint akkor tudott igazán nőni a magyar gazdaság, amikor egyensúlyőrző szakaszban volt. Oblath kutatásai alapján tehát a konferencia többsége tévedett a válaszában.


Oblath a saját állításának megfogalmazása után (igazán csak fenntarthatatlan pálya mellett tudott nőni az elmúlt másfél évtizedben a magyar gazdaság) leszögezte: mindez nem jelenti azt, hogy az ezredforduló utáni fiskális expanzió nélkül nem is lett volna gazdasági növekedés Magyarországon. Szerinte anélkül is tudott volna nőni a magyar gazdaság, csak éppen sokkal egészségesebb szerkezetben. A kutató szerint kettősség jellemzi a magyar gazdaságot: az adósságállomány (stock probléma) súlyosabb probléma a régiós versenytársakénál, ami igencsak megnehezíti a gazdasági kibontakozást, de közben a flow egyensúly (folyó fizetési mérleg, nettó finanszírozási képesség) kedvezőnek mondható. Oblath szerint azonban ennek sem kell teljes mértékben örülni, mivel ennek az az oka, hogy míg a régiós országokban nő a belföldi felhasználás, aközben nálunk nem, sőt inkább csökken.

Cséfalvay: Magyarország is végigaludta az elmúlt évtizedet (2.)

"Európa végigaludta az elmúlt évtizedet, beleértve Magyarországot is", mivel semmiféle érdemi reform nem következett be se külföldön, se idehaza - mutatott rá a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azokat a főbb okokat mutatta be, amelyek miatt az eurózóna egyszerre került politikai és gazdasági válságba, ami nagyfokú bizonytalanságot okoz minden szereplő számára. Indoklása szerint éppen emiatt van szüksége Magyarországnak az EU/IMF-megállapodásra, ami "majd valamikor" létrejön, reményei szerint "minél hamarabb".

Tovább a cikkhez

Bajnai Gordon: ez a beszéd nem az a beszéd

Bajnai Gordon volt miniszterelnök is beszédet mondott a Portfolio.hu Budapest Economic Forum elnevezésû csütörtöki konferenciáján, amelyben a gazdaságpolitika sikeres modelljéről, az attól való jelenlegi távolságról is beszélt.

Tovább a cikkhez

Figyelnie kellene a kormánynak a nagyvállalatok hangjára

Magyarország recesszióban van, de a nemzetközi fuvarozás aránya magas a Waberer's-nél, így a cég az árbevétel növekedésére számíthat a közeljövőben is – mondta Wáberer György elnök-vezérigazgató. Korábban négyéves koráig használt a cég egy jármûvet, a finanszírozási igény csökkentése érdekében azonban ezt kitolták öt-hat évre. A növekedés jelentős többletforrást igényel, ennek előteremtése azonban sokkal nehezebb, mint korábban. Különösen az alvállalkozóik esetében jelent problémát a banki hitelezés visszaesése. A Waberer's korábban versenyeztette a bankokat, forrásbőség jellemezte a finanszírozási piacot, ez mára megszûnt. Azt a részt, amit nem tudnak megoldani Magyarországon, nem magyar banki forrásból finanszírozzák – mondta Wáberer. Többletteherként említette a jövő évben bevezetendő útdíj-rendszert. Poór Zoltán, a Pannonmill Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az FMCG iparágnak vannak komoly nyertesei és kevésbé sikeres szereplői is, ugyanakkor csökken a feldolgozóiparban a foglalkoztatás és a kibocsátás, stagnál a fogyasztás (csak értékben növekszik az infláció hatására és a fogyasztók egyre tudatosabbak). Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése magával hozhatná a feketegazdaság csökkentését, a foglalkoztatás növelését – vélte. A Pannonmill hiteleinek jó része rövid távú, a hiteleknek különösen a költsége okoz fejfájást a számukra. Jelenleg csak forinthiteleik vannak, felmerült, hogy euróhitelt vegyenek fel, de ennek árfolyamkockázatai vannak. Nem mindegy a cég számára (export szempontból) sem, hogy 275, vagy 320 forint az euró, vagy éppen miként alakul az alapanyagok ára. A telekom ágazatról szólva a kereslet stagnálásáról számolt be Christopher Laska, a Telenor vezérigazgatója, ugyanakkor mint elmondta, az internetes penetráció növekedését tapasztalják. A céget az innovatív megoldások gyorsabb terjedése is érinti. Pénzügyi értelemben stagnálásra számít a vezérigazgató a bizonytalanság (lásd válságadó) és az innovációt visszafogó tényezők miatt. Nagyon nehéz meggyőzni a csoportot, hogy folytassa beruházásait Magyarországon, de eddig sikerült – fogalmazott Laska. Magyarország sokat fejlődhetne, ha a politikusok dialógust folytatnának a szakmával. Nem szerencsés az utolsó pillanatban értesülni a kormányzati döntésekről – tette hozzá. Szolyák Tamás, a Novartis ügyvezető igazgatója szerint a betegségek válság alatt akár nőhetnek is, tehát nem feltétlenül rossz a gyógyszeripar számára, ugyanakkor az állam kiszámíthatlan viselkedése sok mindent meghatároz. Nem ez a kormány hozta a gyógyszerfinanszírozásban az első gondokat a szektor számára, a válság e tekintetben már 2007-ben megkezdődött. Mára a 380 milliárdos csúcsról 158 milliárd forintra csökkent a gyógyszertámogatások összege, amelynek a foglalkoztatásban is jelentkeznek a negatív hatásai – tette hozzá. A nagykereskedelemnek komoly követelése van a kórházak és a patikák felé, a finanszírozást tehát gyakorlatilag a nagykereskedelem végzi a gyógyszeriparban – mondta Szolyák.

Vállalatvezetők egymás közt a Budapest Economic Forum második panelbeszélgetésén.

Elhisszük-e a magyar IMF-előrejelzést? – Így látnak Londonból minket

Négy főbb erőssége és hat főbb gyengesége van a magyar gazdaságnak – vont mérleget mai előadásában a Budapest Economic Forumon Ian Stewart, a Deloitte (Egyesült Királyság) vezető közgazdásza. A főbb erősségeket és gyengeségeket az alábbi táblázatban foglalta össze a brit szakember.


A brit szakember előadásában arra figyelmeztett, hogy többek között a makrogazdasági bozonytalanság miatt az eddiginél lassabb GDP-növekedésre kell berendezkednie a különböző országoknak. Egyik ábráján Magyarország kapcsán azt mutatta meg, hogy az IMF előrejelzése alapján a 2012-2017 közötti időszakban a magyar GDP átlagosan csak 1%-kal nőhet az 1997-2007 közötti 3%-os mérték után.


Klikk a képre!
Ezt követően azt a kérdést bocsátotta szavazásra Ian Stewart, hogy „Ön szerint mekkora a valószínűsége annak, hogy 2013-ban a magyar gazdaság növekedése elmarad az IMF által előre jelzett 0,8%-tól?”. A válaszok meglehetős szóródást mutattak, de ha összegezzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a résztvevők 38%%-a szerint legalább 60%-os az esélye annak, hogy jövőre 0,8%-nál lassabb lesz a magyar GDP-növekedés.


Ian Stewart a magyar gazdaság gyengeségei között már említette, hogy fokozódó bérjellegű versennyel néz szembe az ország például Kína felől és ennek a valós veszélyét az alábbi szemléletes ábrával is alátámasztotta.


Klikk a képre!

Ian Stewart: abnormális időket élünk

Abnormális időket élünk, amikor a kamatok a fejlett világban szélsőségesen alacsonyak, a vállalatok rekord összegû készpénz-állománnyal rendelkeznek, a fejlett világ várható gazdasági növekedése visszaesőben van, az ingatlanárak pedig hatalmas korrekción mennek keresztül - említett néhány válságjelenséget előadásában Ian Stewart, a Deloitte vezető közgazdásza és partnere a Portfolio.hu által csütörtökön rendezett Budapest Economic Forumon.

Tovább a cikkhez

Üdv Magyarországon! - Megdöbbentettük az angol szakembert

A Budapest Economic Forum résztvevõinek azt a kérdést tette fel a Deloitte (Egyesült Királyság) vezetõ közgazdásza, hogy „A Magyarországon mûködõ vállalkozásoknak milyen mértékû általános makroökonómiai, pénzügyi és politikai bizonytalansággal kell szembenézniük?”. Az eredmény (84% szerint nagy, vagy nagyon nagy a bizonytalanság) megdöbbentette az angol szakembert, mire a Deloitte Magyarország partnere, a szekció vezetője csak annyit jegyzett meg viccesen: „üdv Magyarországon”.




Ian Stewart, a Deloitte brit partnere és Seres Béla, a társaság magyar partnere hallgatják Peter Lohmus előadását.

Lohmus : bankunió nélkül jöhet a balkanizálódás

A világháborúk utáni válságoktól jelentősen különbözik a mostani krízis, mondta Peter Lohmus, az Európai Bizottság gazdasági tanácsadója a Portfolio.hu Budapest Economic Forum konferenciáján tartott előadásában. A magyar származású szakértő elmondta, hogy a válság előtti fellendülés szokatlanul hosszú volt, elhúzódó hitelezési folyamattal és eszközár-emelkedéssel járt, a pénzügyi piacok mélyebb problémáival párosult, emiatt pedig a gazdaságok folyamatos kibocsátási veszteségeket szenvedtek el, illetve a kilábalás is nagyon lassúnak látszik. A mérlegalkalmazkodással járó recesszió sajátossága, hogy az erőforrások gyenge allokációjával jár, elhúzódó adósságleépítést igényel a magán és az állami szektorban, valamint a pénzügyi szektor közvetítő funkciója sérült.

Peter Lohmus, az Európai Bizottság gazdasági tanácsadója tartja előadását.
Tovább a cikkhez

87% szerint nem kell újabb magyar jelzáloghitetes program

A mai Budapest Economic Forum résztvevőit arról kérdeztük a bankvezetői panelbeszélgetés keretében, hogy szükségét látják-e újabb, a magyar kormány által kezdeményezett jelzáloghiteles mentőcsomagnak. Az eredmény igen egyértelmű: a választ adók 87%-a szerint nincs erre szükség, igaz közülük csaknem minden második választ adó szerint át kellene a tapasztalatok alapján alakítani az eddigi programokat.


Kiderült, hogy mi a gyenge vállalati hitelezési aktivitás fő oka

Azért gyenge a hazai a magyar vállalati hitelezési aktivitás, mert a vállalatok a jelenlegi GAZDASÁGI kondíciók miatt nem akarnak hitelt felvenni – ezt a válaszlehetőséget jelölte meg a mai konferencia résztvevőinek csaknem fele.


Mitől lesz hitelezés és milyen a kormánnyal való viszony? - Panelbeszélgetés

A kockázati paraméterek szigorítása a bankrendszerben a mérlegalkalmazkodás és a hitelezés egészséges korrekciójának eredménye. Komoly hitelkeresleti korlátok vannak a vállalati szektorban, a beruházások csökkennek, a lakosság és a vállalatok egyaránt kevesebb hitelt vesznek fel. A jövedelem csökkenésének a hitelkeresletben „nyoma van” – vélte Harmati László, az FHB üzleti vezérigazgatója. Nyilván fáj a szektornak, ha betétekből áramlik át állampapírba az ügyfelek pénze, de ez nem drámai, bár kamataikat tekintve a rövid lejáratú állampapírok kicsit alulárazottak. Harmati szerint a jelenlegi „adósmentő” csomagokat némileg át kell dolgozni, de az árfolyamgát és a Nemzeti Eszközkezelő sem teljesít rosszul. A hitelezés bővítése kínálati oldalról a jelenlegi portfólióteherrel nem megoldható. A jövő évi hitelezési aktivitás és a bevételek tervezése során a legnagyobb gondot a hitelkereslet hiánya jelenti – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. Soha nem volt még akkora a nyomás a bankokon, hogy hitelezéssel oldják meg a gazdaság problémáját – tette hozzá. Az Erste Banknál valószínûleg megkeresik, és megkérik az ügyfeleiket, hogy csatlakozzanak az árfolyamgáthoz – mondta Jelasity. A bankvezér szerint a bankok likviditását egy állammal történő megegyezés keretében bizonyos célokra fel lehet használni.

Király Júlia, az MNB alelnöke szerint tartósan lelassult Magyarországon a potenciális növekedés. 2009 óta radikális beruházáscsökkenés van Magyarországon, ami már az amortizációt sem pótolja. Nincs egy jó válasz arra, miért esett vissza a hitelezés, keresleti és kínálati tényezői egyaránt vannak. A jegybank veszélyesnek tartja a magas nem teljesítő hitelarány mellett az alacsony értékvesztéssel való fedezettséget a bankrendszerben. A magyar bankrendszer érdeke, hogy helyreálljon egy egészséges, 100-110% körüli hitel/betét arány, azonban ahhoz, hogy ez helyreálljon, a betétállományt kellene növelni. Az elmúlt másfél évben nem volt lakossági betétállomány-növekedés, de kiszorítási hatást gyakorolt az állam – mondta az MNB alelnöke. Az adósok problémáját banki-állami együttmûködéssel megoldó programok egy része Király Júlia szerint még előttünk áll. Rogán Antal, az Országgyûlés gazdasági bizottságának elnöke szerint vannak olyan hitelek a magyar bankrendszerben, amelyeket a bankok óvatlanul, felelőtlenül helyeztek ki. Emiatt is a mérlegalkalmazkodást meg kell csinálni – fogalmazott. Az osztrák bankoknak le kell vinni a hitel/betét mutatójukat 110%-ra, és a magyar bankoknak meg kell felelniük a Bázel III. követelményrendszernek is. A hitel/betét arány csökkentésének kényszere igenis nyomást jelent a külföldi tulajdonú bankokon. A kormány feladata a magyar családok és a banki ügyfelek érdekeinek a képviselete, az együttmûködésre a bankszektorra van lehetőség, de ennek szabályozott körülmények között kell folynia – hangsúlyozta. A megállapodásoknak a felek érdekein kell alapulniuk. Az önkormányzatok hitelproblémája még megoldásra vár, folynak erről a tárgyalások – mondta Rogán. Az állampapírok kiszorítási hatását tanulmányaim szerint a vállalati hitelezésre gyakorolt hatás alapján kell elemezni – mondta Rogán. Addig nincs kiszorítási hatás, amíg a bankok stratégiája arról szól, hogy a hitel/betét arányt csökkentsék a bankok, és ne a vállalati hitelezést fokozzák – vélte. Rogán szerint a kormánynak és a bankoknak egyaránt tenniük kell még azért, hogy fokozzák az árfolyamgát igénybevételét. A politikus azt mondta, nem tekinthetők sikertelennek az eddigi „adósmentő” programok nemzetközi összevetésben sem. Arra a kérdésre, hogy cél-e az állami bankok vállalati hitelezésének növelése, Rogán úgy válaszolt, ez nem ördögtől való, és vannak olyan hitelezési területek (pl. export, piacszerzés, mezőgazdaság), ahol bizonyos kockázatok miatt ez kifejezetten helyénvaló. Az állami bankok hitelezésének is felelős, piaci keretek között kell mûködnie azonban – mondta. A zöld projektek finanszírozására a korábbi tervekkel ellentétben egy külön bank helyett az EU-s források felhasználása hatékonyabb megoldás lehet – vélte Rogán.

A Budapest Banknál nincs szükség mérlegalkalmazkodásra, a hitel/betét arány 100% alatti, a nem teljesítő hitelek aránya a piachoz képest alacsony, a tőkeszint pedig magas – közölte Zolnai György, a bank vezérigazgatója. A piaci trenddel ellentétben kétszámjegyû összegben tudták növelni vállalati hitelállományukat. A Budapest Bank első embere szerint a bankok kommunikációjának jelentős fokozása nélkül nem reális, hogy az árfolyamgát konstrukciót az ügyfelek legalább 50%-a igénybe vegye, bár korábban ők is 70%-os aránnyal számoltak.

A gazdaságpolitikai célok vagy eszközök a jók? Szavazott a konferencia

Ítéletet mondtak a Budapest Economic Forum résztvevői arról, hogy milyennek találják a magyar gazdaságpolitika céljai és a hozzá társított eszközöket. A választ adók többsége (59%) úgy látja, hogy a célok jó, de azok az eszközök, amelyek segítségével ezeket a kormány igyekszik elérni rosszak. További 23% szerint a célok sem jók.


42% szerint nem lesz IMF-megállpodás a választásokig

A Budapest Economic Forum résztvevőinek mindössze 58%-a válaszolt úgy, hogy a 2014-es választásokig lesz valamikor EU/IMF-megállapodás, míg 42% szerint a politikai megmérettetésig már nem kerül arra sor. Tovább a cikkhez

A magyarok nyerhetik a ma esti VB-selejtezőt

A mai konferencián is használunk szavazógépet, amelynek segítségével a résztvevők pillanatok alatt kifejthetik a véleményüket az adott kérdésekről. Azért, hogy teszteljük a rendszer tökéletes működését, egy gyors bemelegítő kérdést tettünk fel. Az eredmény magáért beszél: bízunk a magyar válogatottban.


Simor: banki hitelezés nélkül nincs gyors kilábalás

Nem a bankok, hanem az egész nemzetgazdaság érdeke, hogy csökkenjen a bankok állami terhe és nőjön a bankok közötti verseny - hangsúlyozta a Portfolio.hu által szervezett Budapest Economic Forumon elhangzott előadásában Simor András jegybankelnök. Rámutatott: régiós összehasonlításban nem magas a külföldi tulajdon aránya a magyar bankrendszerben, és az elmúlt évtizedben nem korántsem nálunk volt a legmagasabb a bankok megtérülése. Tovább a cikkhez

Varga: nem értek egyet új szja-adókulcs bevezetésével

A tárca nélküli miniszter rövid összevetést készített a magyar és a szlovák adórendszer között és megállapította, hogy torz a magyar adórendszer és idehaza még mindig nagyon magas az adóelkerülés. Éppen emiatt mondta azt: ezért nem ért egyet azokkal, akik szerint létre kellene hozni egy magasabb személyi jövedelemadó kulcsot is, azaz ne legyen egykulcsos adórendszer. Szavai szerint „a magasabb adókulcs az adóelkerülést ösztönözné”. A szociális támogatási rendszer célzottságára áttérve Varga úgy fogalmazott: olyan rendszerre van szükség, ami figyelembe veszi a szociális problémákat, illetve a demográfiai kihívásokat is, hiszen évente 30-40 ezerrel csökken az ország lakossága. Konkrétumot azonban nem mondott.

Varga: kell az IMF-megállapodás, nem lesz választási büdzsé

A legnagyobb probléma az, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme nulla százalék közeli és korábban sem volt sokkal magasabb, csak a hitelbőség, illetve az állami eladósodás elfedte ezt - mutatott rá a Budapest Economic Forum nyitóelőadásában Varga Mihály. Az EU/IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint bár nőtt a foglalkoztatottság az utóbbi időszakban, de nem lehet megelégedett a kormány. Szavai szerint mivel lassan választási évben leszünk, fontos arra is gondolni, hogy mi lesz a költségvetéssel. Leszögezte: nem lesz választási költekezés, mert erre egyszerûen nincs lehetősége a kormánynak, hiszen több százmilliárd forintnyi uniós támogatást elvesztését kockáztatja. Varga szerint a kormány igenis akarja az EU/IMF-megállapodást, mert bár javult a piaci megítélése az országnak, de messze nem olyan stabil még a helyzet, hogy védőháló nélkül is mûködni tudjon.

Tovább a cikkhez

Az első fotók a helyszínről

Megkezdődött a Budapest Economic Forum

Spéder Zoltán, a CEMP csoport elnöke rövid nyitó szavaiban arra kérte Varga Mihályt és Simor Andrást (akik egymás mellett ülnek), hogy álljanak fel azért, hogy a konferencia résztvevõi megtapsolhassák őket. Mindketten nagy tapsot kaptak. A szót rögtön át is vette Varga Mihály IMF-főtárgyaló, aki tegnap még Tokióban járt.

Rövidesen elkezdődik a második Budapest Economic Forum

Az eseményen az első előadó Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter lesz, aki tegnap még Tokióban tartózkodott, illetve tárgyalt többek között a Goldman Sachs képviselőivel is.

Őt előadóként Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke követi, aki az államok és a bankok válság idején mutatott viszonyáról beszél. Ezt követően az elmúlt egy év magyarországi eseményei alapján egy különösen izgalmas kerekasztal beszélgetésnek lehetünk tanúi, amelyen részt vesz Harmati László, az FHB Bank üzleti vezérigazgatója Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Rogán Antal, az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke is.

A konferencia későbbi részében többek között Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Bajnai Gordon volt kormányfő, a Haza és Haladás Alapítvány alapítója is előadást tart, illetve több, különösen izgalmas szakmai panelbeszélgetésre is sor kerül. A konferencia teljes programja itt érhető el:

Budapest Economic Forum részletes program

Az esemény főbb mozzanatairól, legérdekesebb információiról egész nap folyamatosan tudósítunk.

Katona Bence Hiventures
Vörös Tamás
Frankfurti tőzsde
HiVentures-Portfolio elso panelbeszelgetes generaciovaltas
borisjohnson
Bika
erzsébet-utalvány-cafeteria
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
HiVentures-Portfolio elso panelbeszelgetes generaciovaltas