Gazdaság

Konténerhajó, diószedés, startup - Újításból lesz növekedés

Portfolio
A szélesebben értelmezett innovációs tevékenységekben a magyar teljesítmény az európai átlag harmada-negyede - mondja Békés Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Pedig Magyarország számára ez óriási lehetőség, hiszen a világgazdaságba integrálódott országok nyerhetnek vele a legtöbbet. Az általános vállalati tudás fejlesztésén túl az állam is tehetne azért, hogy ne így legyen: az üzleti környezet, ezen belül a speciális szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése nagyon hasznos lenne.

1 2

Békés Gábor is részt vesz a Budapesti Gazdasági Fórum 2013 rendezvényünkön, ahol a növekedés és az innováció hazai kérdései is terítékre kerülnek.
Szabadalom, IT-alkalmazások - gyengén állunk.
Portfolio.hu: Ellentmondásos hírek, felmérési eredmények érkeznek arról, hogy miként is áll a magyar innovációs tevékenység. Hogyan is állunk jelenleg?

Békés Gábor: A felmérésekből általában az szokott kiderülni, hogy Magyarország az európai mezőny alsó harmadában van, néha kifejezetten az utolsó 3-4 ország között. Ha nemcsak ezekre a kérdőívekre alapozunk, hanem megpróbáljuk az innovációt szélesebb értelemben megragadó tényezőket vizsgálni, akkor kellemetlenebb képet kapunk. Pár évvel ezelőtt készítettünk egy európai felmérést, és ebből az derült ki, hogy a szélesebben értelmezett innovációs tevékenységekben a magyar teljesítmény az európai átlag harmada-negyede, szemben a tipikus innovációs mutatókkal, ahol 50-60 százalék szokott kijönni.

P.: Miben vagyunk gyengék és miben jobbak?

B. G.: Mindenben viszonylag gyengén állunk - vagyis kevés az innovatív vállalat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincs jó példa, hiszen több területen működik nagyon is innovatív cég. Ha azonban megnézzük a szabadalmat bevezető cégek arányát, az az európai országok harmada-negyede. Nagyon alacsony azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek eljutnak egy sikeres innovációig. Alacsony a fejlett információs technológiát használó cégek aránya is.

Konténerhajó, diószedés, startup - Újításból lesz növekedés
A k+f költést szokták az innováció egyik inputjaként említeni. Amikor saját kutatás-fejlesztést kell csinálni, Magyarország nagyon gyenge: a vállalati k+f költés az európai átlag harmada-negyede. Amikor a vásárolt gépeken végrehajtott, importált innovációról van szó, akkor jobb a helyzet. Ennek egy részét a multik csinálják, illetve azok a magyar középvállalatok, amelyek részesei a nemzetközi beszállítói hálózatoknak. Ezek jellemzően feldolgozóipari cégek, 50-500 munkavállalót alkalmaznak, beszállítanak egy csomó cégnek, exportálnak, importálnak, részt vesznek a nemzetközi gazdasági vérkeringésben, és ők folyamatosan fejlesztenek. Hiszen az is innováció, hogy valaki két nap alatt képes végrehajtani egy változtatást, amit a megrendelő nagyvállalat kér, vagy két hét alatt átállítja a gépeit. Ezek a magyar vállalatok folyamatosan ezt csinálják, hogy képesek legyenek versenyben maradni.

P.: Az innováció minden esetben a globális vállalati rendszerekben születik?

B. G.: Nem, sőt, még csak nem is mindig a high-tech ágazatokban, a vállalati innováció mindenütt jelen van. Ha a mezőgazdaságban megszervezzük, hogy hogyan lehet hatékonyan diót termelni, és jól eladni, az innováció. Az, hogy Klapka György kigondolta, hogyan érdemes Magyarországon diót termeszteni, befektetett ebbe, kitalálta, hogyan lehet hatékonyan összetörni, szétválogatni méretre és jól eladni - ez jelentős innováció. És ráadásul ez egy olyan szektorban történt, amiről azt gondoltuk, hogy a legkevésbé innovatív.

P.: Mit jelent az, hogy innovatív egy vállalat?

B. G.: Az európai innovációs felmérésben minden európai országban ugyanazt a kérdéssort kapják a cégek, és arra válaszolnak, hogy bevezetett-e a vállalat termék-, eljárás-, szervezeti vagy marketing-innovációt. A termékek esetében például azt keressük, hogy a cég forgalomba hozott-e új vagy jelentősen továbbfejlesztett árut vagy szolgáltatást. Fontos itt megjegyezni, hogy az innovációnak az adott vállalkozás számára újnak kell lennie, vagyis nem csak a nagy világújdonság számít innovációnak. Ha egy magyar cég eddig nem adott el forgácstechnikai gépet, de idén elkezdi gyártani és értékesíteni, akkor az innováció, hiszen a cég számára új termék. Az újdonság lehet bármi - lehet más műszaki jellemzője, vagy jobb minőségű vagy csak olcsóbb, mint a versenytársak - ez mind az innováció része.

Békés Gábor Az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa és a Közép-Európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora. Kutatási területei: nemzetközi közgazdaságtan, vállalati telephely-választás, termelékenység és regionális gazdaságtan. A Corvinus Egyetemen 1999-ben végzett pénzügy szakon, és 2000-ben szerezte meg a London School of Economics közgazdaságtani mester-diplomáját. 2000-2002-ben dolgozott a londoni Lehman Brothers banknál. A doktori fokozatot a Közép-Európai Egyetemen 2007-ben szerezte. Az elmúlt években dolgozott az Európai Bizottság és az ECB vezette kutatási programokban, vendégkutató volt Bolognában és Párizsban. Az MTA Bólyai-ösztöndíjas kutatója, számos szakcikk és tanulmány szerzője.

P.: Miért ilyen fontos az innováció?

B. G.: A modern közgazdaságtan azt gondolja, hogy az innováció az, ami a növekedést hajtja. Persze fontos még a népességnövekedés, a természeti erőforrások kiaknázása, de egy fejlettebb országban, ahol a népesség gyakran inkább csökken, az innováció az, ami elsősorban meghatározza a gazdasági növekedést. Számos jelentős, általános hatású innovációnak köszönhető az a hatalmas növekedés, ami az ipari forradalom illetve a második világháború után volt. A nagy találmányok persze jellemzően ritkák, de azért folyamatosan vannak történelmi léptékkel nézve kisebb fejlesztések, és ezek viszik előre a gazdaságot.

P.: Például?



Konténerhajó, diószedés, startup - Újításból lesz növekedés
B. G.: Mondok egy példát olyan innovációra, amelynek hosszú és általános hatása volt. A konténerhajók elterjedése a 70-es évektől kezdve alapjaiban alakította át a világgazdaságot. A konténerhajó mögött nem volt hatalmas alapkutatás, és technológiailag sem egy óriási előrelépés. Azonban az, hogy sztenderdizálni lehetett a szállítást, és sokkal olcsóbbá lehetett tenni, hogy egy termék eljusson egy helyről egy másikra, a berakodás pedig tíz nap helyett fél nap, hihetetlenül megváltoztatta a vállalatok nemzetközi kereskedelmi szokásait. Sokkal több terméket lehet külföldön eladni, olcsón lehet Kínából félkész termékeket importálni, és sokkal hatékonyabban működtethető egy nagyvállalat beszállítói hálózata.

Egy újabb telefon, vagy egy olcsóbb laptop inkább a kisebb, de folyamatos innovációra példa, amely a növekedést táplálja. Míg a konténerhajóhoz vagy az internethez hasonló jelentős változás ritka, kicsit gyorsabb és szebb kütyüt gyakran lehet fejleszteni és eladni.

P.: Összefüggés van aközött, hogy egy ország mennyire gazdag és innovatív. De van köztük egyértelmű oksági kapcsolat is?

B. G.: Ez egy klasszikus kérdés, a válasz, hogy igen, van, de az összefüggés kétségtelenül bonyolult. Azt már régóta gondoljuk, hogy az innováció gazdasági növekedéshez vezet, ezáltal gazdagsághoz. Ám az a nehéz a közgazdasági kérdések kutatásában, hogy nagyon sokszor kumulatív oksági folyamatok vannak. Az innováció okozza a növekedést, ugyanakkor az innováció nagy részéhez gazdagság, befektetés kell. Vagy k+f-re kell költeni, vagy olyan menedzsmentet kell felvenni, amelyik sokba kerül, vagy drága gépeket kell importálni, vagy be kell tanítani a munkásokat arra, hogy a drága gépeken jól tudjanak termelni. Koren Miklós kollégám kutatása szerint a drága import gépek segítik a hatékonyabb termelést, de magasabban képzett munkaerőt is igényelnek. Ha egy ország gazdag, akkor jobb képzést tud biztosítani az embereknek.

P.: Ez egy kicsit úgy hangzik, mintha eleve elrendeltetne, ki tud sikeresen innoválni.

B. G.: Azért ez inkább csak egy önmagát erősítő folyamat, mintsem determináció. Kína és a legtöbb ázsiai ország cégei úgy kezdték, hogy például összeszereltek telefonokat vagy tévéket. Az állam utána rengeteget fektetett az oktatásba, és egy-két évtizeddel később a japán majd a koreai cégek egyre innovatívabb termékekkel jöttek elő. A Samsung először kifejezetten egy olcsó másolatokat készítő cég volt, amiből mára az innováció révén technológiai vezető lett. Kínában azok a cégek, amelyek beszállítóként, alacsony színvonalon jöttek létre, ma egy csomó területen szorítják ki az európai telekommunikációs vállalatokat.
Ez a cikk folytatódik
1 2
GettyImages-800536520
GettyImages-1173741712
Frankfurti tőzsde
shutterstock_1457337218
BÉT
Alteo klub
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Varga Péter Pál Budai Egészségközpont