Többet kellene tudnunk arról, hogy a rendszerváltás után lezajlott társadalmi és gazdasági folyamatok hogyan érintették Magyarország különböző régióit. Arról, hogy egy tájegység, régió, vagy kistérség helyzete hogyan változott az eltelt 20-23 évben. Hogyan változtak az itt élők munkalehetőségei, jövedelme, hogyan alakult át az ipar szerkezete, a mezőgazdaság és mennyire egy adott térséget a felzárkózás vagy a leszakadás jellemzi-e inkább. Az MKIK GVI legújabb tanulmánya (Magyarország régióinak társadalmi-gazdasági profilja) néhány társadalmi és gazdasági indikátor segítségével próbálja felrajzolni a magyarországi régiók, megyék társadalmi és gazdasági fejlettségét és felvillantani az általuk megtett utat a rendszerváltástól napjainkig. A kutatás egyrészt az egyes régiók helyzetének értékelését és összehasonlítását, másrészt belső tagoltságuk feltárását tűzi ki célul. Az alábbi írás a Viharsarok - nem éppen szívderítő - fejlődési mintáit vizsgálja.
Ha az országos átlag százalékában mért egy lakosra jutó GDP időbeli alakulására tekintünk, akkor egyértelmű és elszomorító képet látunk: Magyarország egyre erősebben szakad ketté egy egyre fejlettebb, gazdagabb és egy egyre fejletlenebb, szegényebb részre. Egyre inkább két "ország" alakul ki Magyarországon belül: a gazdagabb ország az Budapest és Pest megye, a szegényebb...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
