Gazdaság

Tényleg bedurrantja Paks II. a gazdaságot?

Portfolio
Emelkednek a beruházások, nő a foglalkoztatottság, bővül a GDP - ezeket a hatásokat emlegetik Magyarország legnagyobb fejlesztése kapcsán. Érdemes belegondolni, hogy mi is történik pontosan.
A beruházással éves szinten egy százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), és tízezer új munkahely jöhet létre - mondta Lázár János államtitkár a paksi erőműbővítés kapcsán. A lehetséges gazdasági hatás azért megér egy bővebb magyarázatot is, mivel ez az állítás félreérthető, és valószínűleg (legalábbis a növekedésre vonatkozóan) túlzó is.

Gondoljuk végig, mi történik a 10-12 milliárd eurós beruházás kapcsán! A gazdasági teljesítményünk nyilván emelkedik, hiszen a gazdaságban többletteljesítmény keletkezne ahhoz képest, mintha ezt a projektet nem valósítanánk meg. (Ne foglalkozzunk olyan közvetett hatásokkal, mint például hogy a munkaerő egy részét más területekről kell elszívni, ehelyett tételezzük fel, hogy a munkapiac teljesen rugalmas.) De pontosan hogyan is keletkezne ez a többletteljesítmény?

Két fals értelmezés

Előre szólunk, hogy most a tanulság kedvéért két hibás számítás következik:

Laikusként talán elsőre logikusnak tűnhet, hogy a kijelentést úgy kell érteni, hogy a gazdasági növekedés minden évben 1 százalékponttal magasabb lesz annál, mintha a beruházás nem készülne el. Ez az értelmezés igen kecsegtető, hiszen eszerint az alappályához képest a gazdasági teljesítménykülönbség évről évre halmozódik, és mondjuk 20 év alatt jelentős, 22%-os szintbeli különbség alakulna ki. Érthetőbben: ha a magyar gazdaság a Paks II. beruházás hatására tartósan gyorsabban tudna növekedni, akkor (mai árakon számolva) 6600 milliárd forint többletjövedelem keletkezne a gazdaságban, ami nyilván közvetve vagy közvetlenül minket gazdagítana.

Mivel azonban ezt a hatást kifejezetten a beruházás közvetlen eredményétől várjuk, ezért a fenti számítást érdemes minimum annyiban korlátozni, hogy nem végtelen hosszúsággal, hanem csak a nagyjából 10 éves beruházási idővel számolunk. Ez esetben "csak" 10 évig lenne élénkítő hatás, utána a GDP szintje már a gazdaság Paks II. projekt nélküli állapotában fejlődne tovább. Ez esetben a 10. évben at alappályához képest 10,5%-kal lenne magasabban a GDP szintje - ez sem rossz pénz. Az értelmezést megerősíteni látszik, hogy egy nagyon egyszerű számítással előállítható. A 10(-12) milliárd eurós tervezett beruházási költség 3000(-3600) milliárd forint, egyenletes tízéves beruházási teljesítmény esetén évente 300-(360) milliárd forintot jelent, ami tényleg a GDP 1 százaléka, annyi amennyit Lázár János is említett.

Jól hangzik? Nem. Miért? Mert butaság.

Akkor hogy is van ez valójában?

Egy ilyen beruházás nem a növekedési ütemet, hanem a GDP szintjét befolyásolja. Eszerint (a tíz év során egyenletes beruházási teljesítményt feltételezve) az első évben megugrik a beruházási teljesítmény, és mivel ez a gazdasági teljesítményünk 17%-át adja, ezért a GDP is. Sőt, mivel a bázis évben még nem volt ilyen beruházás, a GDP-növekedési ütem is emelkedik. A következő években azonban nem emelkedik tovább a beruházási volumen, hanem az előző évi bázishoz hasonlóan alakul, így a gazdasági növekedésünkre már nincs hatással. Egyszeri, szintbeli emelkedés történik tehát, ettől tartósan nem fogunk magasabb GDP-növekedési számokat látni. Sőt, amikor a 11. évben már nem lesz ilyen beruházási teljesítményünk, akkor egy negatív bázishatást is láthatunk majd.

Tényleg bedurrantja Paks II. a gazdaságot?
Az igazsághoz tartozik, hogy Lázár János azon bejelentése, miszerint "a beruházással éves szinten egy százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék" többféleképpen értelmezhető, így nem állítjuk, hogy a növekedésre gyakorolt hatás természetét illetően tévedett volna. Az azonban nem vetne jó fényt a kormányra, ha kiderülne, hogy az óriásberuházást úgy döntötték el, hogy a fenti, borzasztó egyszerű számítással becsülték meg a gazdasági hatás mértékét. Könnyen belátható ugyanis, hogy a tíz év során az éves GDP-t nem fogja átlagosan 1 százalékkal emelni a Paks II. projekt.

Ott se voltunk

Tételezzük fel, hogy Paks II. végső előállítási értéke 10-12 milliárd euró lesz. Ez esetben a beruházási teljesítményt valóban megemelheti ennyivel a tíz év során a projekt, ám ennek egy része nem a GDP része. Leegyszerűsítve: azt, amit külföldön lévő gazdasági szereplők végeznek el, nem számohatjuk el bruttó hazai termékként.

Hogyan is veszi számításba a nemzeti számlák rendszere majd Paks II.-t? Amikor a GDP-t a felhasználási oldalról becsüljük, láthatjuk majd a beruházás növekedést, ezzel párhuzamosan azonban a nagyobb importszámlát is, amit a fogyasztás, beruházás, export együttes eredményében le kell vonni. A termelési oldalról becsülve a gazdasági növekedést még egyszerűbb a helyzet: egyszerűen nem fog megjelenni a paksi bővítés egy része hazai ipari, építőipari teljesítményként, mert nem hazai vállalkozások állították elő.

A kérdés persze az, hogy mekkora is lehet a hazai hozzáadott érték a projektben. Egyelőre csak arra támaszkodhatunk, hogy a bejelentés szerint 40%-os lesz a magyar vállalkozói rész, illetve arra, hogy az iparági szakértők igen szkeptikusak a hazai cégek felkészültségét illetően. Ami persze érthető, hiszen nem szoktunk atomerőművet építeni, ugyanakkor a kérdés marad, hogy vajon mennyire is sikerül ráállni erre a beruházásra.

Felső korlátként tehát a 40%-os hazai számbavehető teljesítmény adódik. Ám gyanítható, hogy a hazai beszállítói teljeítménynek is érdemi lesz az importvonzata, így valójában ennél kisebb hatásra számíthatunk. Vagyis ez alapján (az első körös, nagyon statikus hatásokat számba véve) leginkább azt mondhatjuk, hogy a GDP-szintje nem 1 százalékkal, hanem csupán néhány tized százalékkal emelkedik majd meg a beruházás kezdetén, majd ezt a megemelt teljesítményt tartani fogja 10 éven keresztül. (Valójában persze a beruházás biztosan nem ilyen egyenletesen fut majd le, lesznek olyan évek, ahol az átlagosnál erősebb, vagy gyengébb GDP-hozzájárulást látunk majd.)

Természetesen a Paks II. projekt gazdasági hatásainak számszerűsítése a fent vázolt gondolatmenetnél jóval komplexebb feladat, számos tényezőt kell egy komoly modellbe illeszteni. Fel kell mérni az esetleges multiplikatív hatásokat, de azt is, hogy a hitel visszafizetésének terhei fékezik-e később a gazdaságot. És még ezer más dolgot. Reméljük, hogy a kormány ezeknek a hatástanulmányoknak már a birtokában van, és hamarosan mi is megismerhetjük őket.
cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
cimlap_olaj0916_2