Gazdaság

Engedélyezték a fegyverhasználatot a krími ukrán katonáknak

Portfolio
A vasárnapi krími népszavazás után erőteljes szankciókkal reagált az EU és az USA. Kedden Vlagyimir Putyin közölte, hogy Ukrajna felbontásában nem érdekelt, viszont a szankciók megtorlását helyezte kilátásba. Ukrajna és a nyugati hatalmak pedig továbbra sem ismerik el a népszavazás eredményét és így azt sem, hogy Krím Oroszországhoz csatlakozott. Mást azonban egyelőre nem tesznek.

Fontosabb részletek
  • A vasárnapi krím-félszigeti népszavazás végeredménye szerint a jogosultak 83%-a vett részt és közel 97%-uk az Oroszországhoz csatlakozást választotta
  • A nyugati hatalmak kivétel nélkül illegitimnek tartják a népszavazást és annak eredményét
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök aggodalmának adott hangot a kelet-ukrajnai területeken élõ orosz állampolgárok biztonságával kapcsolatban is
  • Ez továbbra is életben tartja azt a félelmet, hogy Oroszország esetleg Kelet-Ukrajnát is szeretné „bekebelezni” és vannak erre irányuló katonai mozgások is
  • Közben Putyin egy "támogató csoport" létrehozását szeretné, amely tárgyalásos úton (az orosz érdekek mentén) rendezné az orosz-ukrán válságot
  • Az EU és az USA ma komoly szankciókat vetett ki vezetõ orosz és ukrán politikusokra, a legmagasabb rangú személy a feketelistán az orosz miniszterelnök-helyettes
  • A Nyugat további szankciókat is kilátásba helyezett, ha Oroszország nem változtat a folyamatok menetén

Önvédelemre használhatják a fegyvert

Engedélyezték az önvédelmi célú fegyverhasználatot a Krímben állomásozó ukrán fegyveres erők tagjainak azután, hogy egy ukrán katona életét vesztette a félszigeten - közölte kedden az ukrán védelmi minisztérium sajtóosztálya. Az egyik őrtoronyban tartózkodó, zászlós rendfokozatú ukrán katona akkor halt meg, amikor orosz katonák rohamot indítottak Szimferopolban, az ukrán hadsereg topográfiai és navigációs központja ellen. A védelmi minisztérium adatai alapján az ostromban már két ukrán katona sebesült meg. (MTI)

Megszólalt az ukrán kormányfő

A politikaiból a katonai fázisba lépett a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus - jelentette ki kedden Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Kijevben. A miniszterelnök sürgette, hogy sürgősen hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével, vagyis üljenek össze azok a nagyhatalmak, amelyek a dokumentumban szavatolták Ukrajna területi épségét a konfliktus további éleződésének elkerülése végett. Az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov házelnök a miniszterelnökkel közösen tett nyilatkozatban azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy "a múlt századi fasisztákat másolja egy független ország területének annektálásával". MTI

Megszólalt az EU is

Ukrajna területi integritását, függetlenségét és szuverenitását tiszteletben kell tartani - jelentette ki kedden közös közleményében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Unió sem az illegitim és jogellenes krími népszavazást, sem annak eredményét nem ismeri el. Az Európai Unió nem ismeri el, és nem fogja elismerni a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatolását - közölte Barroso és Van Rompuy. - MTI

A németek sem

A Krím félsziget felvétele az Oroszországi Föderációba ellentétes a nemzetközi joggal - jelentette ki a német kancellár kedden Berlinben. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Németország nem ismeri el az Ukrajnához tartozó Krímben tartott "úgynevezett népszavazás" eredményét, és azt sem, hogy a régió csatlakozik Oroszországhoz. (MTI)

Az ukránok nem fogadják el

Ukrajna törvénytelennek tartja és nem fogadja el azt a Moszkvában kedden aláírt orosz-krími államközi megállapodást, amely szerint a Krími Köztársaság és Szevasztopol csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz - szögezte le a kijevi külügyminisztérium szóvivője. "A Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló úgynevezett megállapodás aláírása, valamint az orosz elnök ehhez kapcsolódó beszéde ellentmond a jogszerűségnek, a demokráciának és a józan észnek. (Vlagyimir) Putyin (orosz államfő) beszéde nagyon tisztán jelezte, hogy milyen valós is a veszély, amelyet Oroszország jelent a nemzetközi biztonságra nézve" - írta az ukrán külügyminisztérium szóvivője Twitter mikroblogján. (MTI)

Nem akarja feldarabolni Ukrajnát Putyin!

"Baráti" Ukrajnáról és Ukrajna további "feldarabolásának" elkerüléséről beszélt ma az orosz parlament összevont ülésén felszólalva Vlagyimir Putyin orosz elnök, amely kifejezésre a részvényindexek kilőttek és a devizapiacokon is a kockázati étvágy azonnali javulásának jelei mutatkoztak. A mozgásokat feltehetően orosz-ukrán katonai összecsapással kapcsolatos félelmek enyhülése indította el. Az orosz elnök egyúttal be is terjesztette a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződést. Tovább a cikkhez

Az ENSZ Közgyűlése is megvitatja az ukrán helyzetet

Az ENSZ Közgyűlése Kijev kérésére csütörtökön plenáris ülésen foglalkozik az ukrajnai helyzettel - közölte hétfőn Afaf Konja, a közgyűlés elnökének szóvivője. Hozzátette, hogy a meghívót már továbbították a tagországoknak. Oroszország szombaton megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Washington által beterjesztett határozatot, amely törvényellenesnek nyilvánította volna a Krím jövőbeni státusáról tartandó népszavazást. A dokumentum állást foglalt volna Ukrajna "szuverenitása, függetlensége, egysége és területi épsége" mellett. Miután Moszkva a BT-ben megvétózta a határozatot, Kijev és a pártját fogó országok az ENSZ Közgyűlésében szeretnének elfogadtatni egy hasonló szövegű dokumentumot. A közgyűlésben ehhez egyszerű többség is elegendő, de dokumentum jogilag nem lesz kötelező érvényű, csak ajánlás jelleggel bír majd. (MTI)

Putyin megint aláírta

Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta kedden a Krím csatlakozását célzó orosz-krími szerződéstervezetet, s ennek következményeként az Oroszországi Föderáció új alanyainak létrehozását. (Korábban az elnök már aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet is.) Az orosz államfő még hétfőn aláírt rendeletét kedden hozták nyilvánosságra Moszkvában, s annak szövege alapján a tervezett szerződést a legmagasabb szinten kell majd aláírni. Ezt megelőzően kedden reggel Vlagyimir Putyin tájékoztatta a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa Oroszországhoz való csatlakozási javaslatáról az orosz törvényhozás mindkét házát. (MTI)

Kire vonatkoznak az esetleges szankciók?

Az amerikai kormány nem zár ki egyetlen orosz tisztségviselőt sem azok köréből, akik az ukrajnai válság miatt szankciók célpontjaivá válhatnak - jelentette ki hétfőn kérdésre válaszolva Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője. Carney arra az újságírói felvetésre felelt, hogy vajon a jövőben Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is hozhat-e büntetőintézkedéseket Washington. "Nem zárunk ki személyeket és nem zárunk ki lépéseket" - fogalmazott az amerikai elnök hivatalának szóvivője. (MTI)

Putyin aláírta

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet hétfőn - közölték orosz hírügynökségek a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva. Az elnöki rendelet értelmében "figyelembe véve a Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon" Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik. A rendelet aláírásának napjától hatályos. A Kreml honlapján elhelyezett rendelet az első lépésnek tűnik a Krímnek az Oroszországi Föderációba történő integrációja felé. Az orosz katonák által több mint két hete elfoglalt félszigeten vasárnap az új kijevi ukrán hatalom és a nemzetközi közösség által törvénytelennek tekintett népszavazást tartottak. A szavazók csaknem 100 százaléka megszavazta az Oroszországhoz történő csatlakozást. A krími parlament hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, szuverén államnak nyilvánítva a Krími Köztársaságot, egyben azzal a kéréssel fordulva Oroszországhoz, hogy új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba. (MTI)

Tétlenséggel kalkulálhat Putyin

A Reuters összefoglalója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg azzal kalkulál, hogy Kelet-Ukrajna „lerohanása” esetén sem avatkozna be a Nyugat, mivel az EU és az USA sem akar háborút. Így viszont Kijev katonai segítség nélkül maradhat a szuverenitását érő esetleges további beavatkozások mellett is. Az összefoglaló szerint a Nyugat számára ebben, a NATO számára is kényes helyzetben a további, az orosz gazdaságot jelentősen gyengítő szankciók bevezetése marad a járható út.

Vámmentes lehet az ukrán export az EU-ba

Az EU külügyminiszterei a mai tanácskozásról kiadott közleményben üdvözölték az Európai Bizottság azon friss javaslatát, hogy átmenetileg töröljék el az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó kereskedelmi vámokat. Ez így várhatóan gyorsan megtörténhet majd.

Kulcsfontosságú lesz a péntek Ukrajna életében

Az EU külügyminisztereinek ma délutáni közleménye szerint március 21-én, azaz most pénteken aláírhatják Ukrajnával a társulási megállapodás politikai jellegû fejezeteit. Ezzel is egyértelmû üzenetet igyekeznek küldeni a külügyminiszterek mind Ukrajnának, mind Oroszországnak. Érdekes módon az orosz parlament felsőháza várhatóan szintén aznap dönt arról, hogy formálisan is felveszi-e a Krím-félszigetet (nyilván a két szálon futó történet egymástól is függ, azaz ha az EU aláírja Ukrajnával a politikai egyezményt, akkor az oroszok sokkal nagyobb eséllyel lépik meg azt, hogy felveszik a Krím-félszigetet). A német külügyminiszter a mai tanácskozásról távozóban a Bloomberg tudósítása szerint többek között úgy fogalmazott, hogy továbbra sem múlt el az orosz-ukrán katonai összecsapás veszélye, az EU további szankciókat is kivethet Oroszországgal szemben és az EU a mai döntésekkel is egyértelmû üzenetet igyekezett küldeni.

Obama: újabb szankciók is jöhetnek

Rövid sajtónyilatkozatot tett ma délután Barack Obama amerikai elnök, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok szükség esetén kész további szankciókat is kivetni Oroszországgal szemben, és annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy a NATO-nak minden tagállamát meg kell védenie közös erőfeszítéssel. Megjegyezte egyúttal azt is, hogy továbbra is hisz az ukrán válság békés, diplomáciai úton történő rendezésében.

Merkel szerint Oroszország elszigetelődött

Angela Merkel német kancellár szóvivője ma egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a német álláspont szerint Oroszország igen egyértelműen elszigetelte saját magát a világ többi részétől azzal, hogy asszisztálásával lezajlott a hétvégén a krím-félszigeti úgynevezett népszavazás. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szombati szavazásán 13 ország ellenezte az említett népszavazást (nem tartotta legitimnek), Kína tartózkodott és egyedül Oroszország helyeselte. (Reuters)

21 fős az EU-s szankciós lista

Az Európai Unió külügyminiszterei által elfogadott szankciós listán 13 orosz és 8 krím-félszigeti hatósági döntéshozó szerepel, akiket személy szerint felelőssé tesznek a külügyminiszterek a illegitimnek tekintett vasárnapi népszavazás miatt. Az amerikai szankciókhoz hasonlóan ezen személyek is beutazási tilalmat kaptak, illetve személyes vagyonukat befagyasztják az EU területén. A konkrét neveket még a mai nap során bejelenti az EU, illetve a Bloomberg beszámolója szerint további nevek is felkerülhetnek majd a "feketelistára", amelynek szankciós köre is bővülhet még. A gazdasági szankciók tényleges köréről az e hét csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozó (az állam- és kormányfők testülete) dönt majd.

Orosz felsővezetők a szankciós listán!

Barack Obama amerikai elnök 11 orosz, illetve krím-félszigeti hatósági vezetõt tett a név szerint szankciókkal sújtottak listájára - jelentette a Reuters. A hivatalos indok a krím-félszigeti illegitim népszavazásban való részvétel és ezért beutazási tilalmat, illetve vagyonuk befagyasztását rendelte el az amerikai elnök. A legmagasabb rangú döntéshozó a listán az orosz miniszterelnök-helyettes, két Putyin-tanácsadó, illetve a krím-félszigeti autonóm köztársaság miniszterelnöke. Szintén magasrangú (volt) vezetõ a listán Viktor Janukovics ukrán államfõ. A Fehér Ház igen határozott hangvételû közleménye szerint a konkrét személyeken túl minden olyan személyt és entitást (vállalatot, intézményt) szankciókkal sújt az Egyesült Államok, amelynek köze van a hadiiparhoz.

Elfogadták az EU-s szankciókat

Az Európai Unió külügyminiszterei elfogadták hétfői brüsszeli tanácskozásukon az EU orosz vezetők elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezek között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása is szerepel. (MTI)

Gyorssegély és államosítás

Oroszország tizenöt milliárd rubeles (105 milliárd forint, kb. 0,5 milliárd dolláros) segélyt nyújt a Krímnek - jelentette be hétfőn Szerhij Akszjonov, a terület kormányfője. Erről néhány órával azt követően számolt a Twitter közösségi oldalon, hogy a Krím kérte felvételét az Oroszországi Föderációba. A krími parlament törvényt fogadott el a Csornomornaftohaz és az Ukrtranszgaz energiaipari cégek államosításáról. Ezt közleményben jelentették be. A múlt héten egy krími tisztségviselő közölte: ha a Krím függetlenné válik Ukrajnától, akkor elképzelhető, hogy az energiacégeket eladják olyan nagy orosz vállalatoknak, mint például a Gazprom. (MTI)

Két pénz, moszkvai időszámítás

A Krímben párhuzamosan két fizetőeszköz, az ukrán hrivnya és az orosz rubel lesz forgalomban 2016. január 1-jéig - döntött hétfőn a krími parlament. A törvényhozás egyben határozott a Krími Bank, a krími köztársaság kvázi központi bankjának a mûködéséről. A parlamenti döntés szerint a pénzintézetre hárul a készpénzforgalom és -kivonás kizárólagos megszervezése. A Krími Bank fő feladata biztosítani folyamatos pénzforgalmat, fejleszteni és erősíteni a bankrendszert. A parlamenti döntés kimondta az is, hogy a Krími Banknak nem kell nyereségesen mûködnie. A parlament arról is döntött, hogy március 30-ától bevezetik moszkvai időszámítást. (MTI)

Atommal riogatnak az oroszok

A nyugati hatalmak felői katonai beavatkozás a folyamatokba egyelőre csekély esélyű, inkább a diplomáciai rendezés, illetve a gazdasági-pénzügyi szankciók kivetésének útján haladnak - foglalja össze a Reuters. Egyelőre nagy fejtörést okoz mind az ukrán vezetésnek, mint a nyugati hatalmaknak, hogy a krím-félszigeti népszavazás után hogyan, milyen keretek között bonyolítsák le a félszigeten lévő, ukrán fennhatóság alatt álló katonai bázisok átadását az oroszoknak. A hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Putyin népszerűsége határozottan emelkedett az utóbbi napokban a krím-félszigeti fejlemények kapcsán, de ezzel párhuzamosan a szélsőséges hangok is erősödtek Moszkvában. A feltüzelt orosz hangulat egyik jele, hogy a Kremlben befolyásos orosz újságíró, Dimitrij Kiseljov a tv-műsorában egy atomfelhőt ábrázoló kép előtt állt és azt mondta, hogy Oroszország az egyetlen ország a világon, amely képes radioaktív felhővel beborítani az Egyesült Államokat (amellyel egy atombomba esetleges ledobásának lehetőségére utalt).

Putyin már hetekkel ezelőtt javaslatot tett

Oroszország javaslatot tett az ukrán válság rendezésére, Ukrajna területi egységének és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével, ennek megvalósításához ugyanakkor további feltételeket is szab - derült ki az orosz külügyminisztérium hétfőn közzétett nyilatkozatából. A javaslatot a nyilatkozat szerint Moszkva már egy hete átadta amerikai, európai és más térségbeli partnereinek. A rendezés keretében mindenekelőtt egy "Ukrajnát Támogató Csoportot" hoznának létre, olyan összetételben, hogy az az összes ukrajnai politikai erő számára elfogadható legyen. Moszkva feltételei szerint az új kijevi vezetésnek el kellene ismernie a krími referendum eredményét. A támogatói csoportnak pedig hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a Viktor Janukovics akkori elnök és ellenfelei által február 21-én aláírt békemegállapodás bizonyos részeinek megvalósításához. (MTI)

Holnap rendkívüli összevont ülés lesz Oroszországban

Az orosz parlament két háza holnap összevont, rendkívüli ülést tart a krím-félszigeti népszavazás eredménye kapcsán, hogy döntsön a terület oroszországi befogadásáról. Közben az ukrán hadsereg erõsíti bázisait a kelet-ukrajnai területeken, ahol az elmúlt napokban orosz katonai „nyomulás” jeleit lehetett felfedezni. Az ukrán parlament ma elfogadta azt az államfői indítványt, hogy mintegy 40 ezer ukrán tartalékost lehessen behívni az orosz „nyomulás” megfékezése érdekében. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap azon aggodalmának adott hangot, hogy nem biztosított a kelet-ukrajnai, fõként oroszok lakta területek lakosságának biztonsága (szélsõséges csoportok erõszakosságát jelölte meg okként, amely szerinte azt bizonyítja, hogy az új ukrán vezetés képtelen rendet tenni az országban).

Most tárgyalnak a szankciókról

Orosz vezetők elleni szankciós intézkedések meghozataláról kezdtek tanácskozást hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei, mivel előző nap az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten a helyi oroszbarát vezetés által kiírt, orosz katonai biztosítás mellett lebonyolított népszavazáson a lakosok nagy többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást. A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. Az unió nem ismeri el a referendum eredményét, mert annak megtartása ellentétben állt az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi jog előírásaival. Az EU elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Azt követeli, hogy az orosz erőket vonják vissza a válság előtti állásaikba. Az EU-országok állam-, illetve kormányfői március 6-án már felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani az Oroszországot is magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy amennyiben napokon belül nem enyhül a feszültség, az EU szankciós intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben. Ennek jegyében - miként azt már közölték Brüsszelben - olyan orosz tisztségviselők listáját állítják össze, akikkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást akarnak érvényesíteni. A hétfői külügyminiszteri tanácskozásra érkezve Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak nyilatkozva "úgynevezett népszavazásról" beszélt, ezzel is jelezve, hogy az unió nem tekinti azt jogilag érvényesnek. Megerősítette, hogy az EU részéről szükség van válaszlépésekre, mert erőteljesen érzékeltetni kell Moszkvával a helyzet súlyosságát, az ukrán szuverenitás biztosításának fontosságát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrajnai válságot diplomáciai eszközökkel, párbeszéd útján kell rendezni. Kiemelte, hogy mind az EU-nak, mind Ukrajnának érdeke az Oroszországgal való erős kapcsolatrendszer. A külügyminiszteri ülés alapvetően az uniós országok csúcsvezetőinek csütörtök-pénteki tanácskozását hivatott előkészíteni. Ezen az EU-csúcson az eredeti tervek szerint gazdasági kérdések domináltak volna, ám a napirendet nyilván erősen befolyásolja majd az ukrán-orosz viszály, illetve a krími helyzet alakulása. (MTI)

Szavasztopol is csatlakozik

A krími Szevasztopol külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz - döntött hétfőn rendkívüli ülésén, egyhangúlag meghozott döntésében, a városi tanács. A testület megerősítette a vasárnapi népszavazás végleges eredményét, amely szerint az eddig is külön jogállású (megyei jogú) város leszavazott lakosainak 95,6 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. A részvételi arány egyelőre nem ismert. A városi tanács ezzel egy időben felhatalmazta Olekszij Csalovot, a város egyeztető tanácsának vezetőjét, hogy aláírja a csatlakozásról szóló megállapodást Oroszországgal. (MTI)

Egy hónapon belül annektálják a Krím-félszigetet

Az Eurasia Group nevû globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai válság eddigi szakaszában "gyors és agresszív" lépéseket tett, és nincs jele, hogy módosítana e taktikáján. Putyin erőteljes eltökéltségét akarja bemutatni a hazai közönségének, és valószínûtlen, hogy hosszabb kivárással megkockáztatná a lendületvesztést - fogalmaznak az Eurasia elemzői. Egyre magasabb Putyin támogatottsága A ház felidézi, hogy a legutóbbi felmérések alapján az oroszok 79 százaléka támogatja a Krím annektálását, és Putyin támogatottsága 72 százalékra, évek óta nem mért magasságba szökött. Az Eurasia szerint a Krím "kvázi-függetlensége" és/vagy laza államszövetsége Oroszországgal továbbra is elvi lehetőség, ám Putyin elszántnak látszik arra, hogy "zsebre tegye a Krímet". A cég elemzőinek alapeseti forgatókönyve az, hogy Ukrajna - immár a Krím nélkül - ismét lépéseket tesz az Európai Unió felé, és az EU az Egyesült Államokkal együtt masszív politikai, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bekapcsolódósával pedig hasonlóan nagyarányú pénzügyi támogatást is nyújt Kijevnek. Putyin azonban várhatóan további erőfeszítéseket tesz Ukrajna nyugati orientációjának akadályozására. A legvalószínûbb forgatókönyv az, hogy Oroszország zavargásokat szít Kelet-Ukrajnában, és a májusi elnökválasztáson egy "baráti" jelöltet fog támogatni. Putyin emellett valószínûleg arra is játszik majd, hogy a várható készenléti IMF-hitelprogram végrehajtása kudarcba fullad, mert a kijevi kormány nem lesz képes a programhoz kapcsolódó feltételrendszert Kelet-Ukrajnában érvényesíttetni, és középtávon ismét orosz segítségért folyamodik - jósolják az Eurasia Group londoni szakértői. 40 százalék az esély az invázióra "Avatott kézzel végigjátszva" ennek a forgatókönyvnek van is esélye a sikerre, bár azt nagyon nehéz elképzelni, hogy bármely jövőbeni kijevi kormány ismét teljesen alá tudná vetni magát az "orosz direkciónak" - fogalmaznak az elemzők. Az Eurasia szerint Putyin másik opciója az invázió Kelet-Ukrajnában; ennek valószínûségét a cég 40 százalékosra becsüli. A ház szerint Oroszország könnyedén provokálhat a térségben olyan erőszakcselekményeket, amelyeket aztán ürügyként használhat fel a beavatkozásra, főleg akkor, ha Putyin arra a következtetésre jut, hogy csak így lehet megakadályozni az ukrán politika nyugati orientálódását. Enyhék lesznek a szankciók A cég szerint az EU-külügyminiszterek valószínûleg egyelőre meglehetősen enyhe szankciókról döntenek, köztük orosz illetékesek beutazási tilalmáról és külföldön tartott vagyoneszközeik befagyasztásáról. A listán jó eséllyel olyanok szerepelnek majd, akik közvetlenül részesei a hatalom megragadásának a Krímben, de Putyin néhány közelebbi munkatársát is érinthetik az EU-szankciók. Az Eurasia szakértői a következő egy hétben még nem várnak nyugati szankciókat orosz vállalatok ellen, ilyen lépések azonban a következő EU-csúcson a ház szerint már szóba kerülhetnek. A Krím néhány hét múlva várható orosz annektálása után az Egyesült Államok és az EU jelentősen kiszélesítheti a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott orosz illetékesek listáját, és erre a listára akkor már orosz cégek is rákerülhetnek. "Iráni stílusú", súlyos gazdasági szankciókat csak arra az esetre valószínûsítenek, ha Oroszország katonai inváziót hajt végre Kelet-Ukrajnában. Elzárhatják a földgázcsapokat A cég szakértői szerint jelentős az esélye annak is, hogy Oroszország a következő hetekben nemfizetésre hivatkozva korlátozza Ukrajna földgázellátását. Oroszország jelenleg évi 110 milliárd köbméter földgázt szállít Ukrajnán keresztül, ebből 80 milliárd köbméter Európába irányul. Ha a Gazprom az Ukrajnának szánt 30 milliárd köbméterből "lecsíp valamennyit", vagy éppen teljesen leállítja Ukrajna ellátását, akkor Ukrajna valószínûleg az Európának szánt gázszállításokat csapolná meg. (MTI)

Az oroszok bekebelezik Krímet

Moszkvában a lehető legrövidebb időn belül meghozzák azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik a Krím félsziget Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozását - közölte hétfőn reggel Szergej Nyeverov, az orosz alsóház, az állami duma alelnöke.

Nyeverov, aki egyben a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt elnökségi titkára, újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett: a vasárnap tartott krími népszavazás "eredményei világosan megmutatták, hogy a Krím lakosai kizárólag Oroszországon belül látják a jövőjüket, az emberek a nép újraegyesítésére szavaztak, amely (nép) mindig is együtt élt".

"Az a tény, hogy ennyi ember vett részt és szavazott a Krím Oroszországhoz történő csatlakozására, önmagáért beszél. Ez válasz mindazoknak, akik ezekben a napokban megpróbálták megakadályozni, hogy a félsziget lakói maguk döntsenek a sorsukról, a saját és a gyermekeik jövőjéről" - mondta az orosz kormányzó párt politikusa.

"Ez a jövő pedig közös - egy olyan országban, ahol betartják a törvényeket, ahol erős vezető van, amelynek elvi álláspontja lehetővé tette a történelmi igazságosság helyreállítását" - mondta végzetül Nyeverov.

A leadott szavazatok 75 százalékának összeszámlálása után, kora hajnalban közölt eredmények alapján a krími választók 95,7 százaléka szavazott az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget Oroszországhoz való csatlakozására. A részvételi arány 82 százalékos volt - közölte újságírókkal Mihajlo Malisev, a népszavazást megszervező krími parlamenti bizottság elnöke.

A népszavazást sem az új kijevi kormányzat, sem a Nyugat nem ismeri el törvényesnek.

(MTI)

Már ma jöhetnek a szankciók

Az amerikai szankciók (beutazási tilalom, bankszámla és eszköz befagyasztások) bejelentése már ma jöhet és ezzel összhangban az európai uniós külügyminiszterek szintén mai újabb összejövetelén is bejelenthetik a szankciók újabb körét – erősítette meg névtelen forrásokra hivatkozva a Reuters. Ennek érdekében a hétvégén is zajlottak az egyeztetések azon nevek listájáról, akiket a gazdasági-pénzügyi szankció közvetlenül is érinthet (orosz cégek, illetve magánszemélyek). A hírügynökség információi szerint az amerikai szankciók első körben nem érintik közvetlenül Putyint és a hozzá közel álló orosz oligarchákat, igaz egyes hírforrások szerint Putyin tanácsadói már rajta lehetnek a listákon. Az EU külügyminiszterei is a szankciók újabb körében alacsonyabb rangú orosz politikusokat, vehet célba. A forrás szerint mindez azért van, mert így lenne mozgástér a szankciók fokozására, így például az EU „feketelistáján” egyelőre valószínûleg nem lesz rajta az orosz Rosznyeft és Gazprom óriáscégek első embereinek neve sem. A hírügynökség a még keményebb amerikai álláspontot korlátozó néhány szempontra is emlékeztet, így 1.) össze kell fognia az oroszokkal az iráni diplomáciai siker érdekében, 2.) szintén össze kell fognia az oroszokkal a szíriai vegyi fegyverek leszerelésének folyamatában és 3.) az oroszok biztosítanak teret az amerikaiaknak, hogy az afganisztáni kivonulásukat végre tudják hajtani. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a republikánus John McCain szenátor (miután most ért haza egy újabb ukrajnai látogatásáról) arra szólított fel, hogy katonai segítséget kell adni az új ukrán vezetésnek, fel kell éleszteni a kelet-európai rakétapajzs kiterjesztésének tervét, illetve lépéseket kell tenni Grúzia és Moldova NATO-tagsága felé.

Putyin aggódik

Közleményt adott ki az orosz elnöki hivatal, amelyben azt emelték ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aggodalmát fejezte ki Barck Obama amerikai elnöknek az Ukrajnában élő orosz állampolgárok épségével, biztonságával kapcsolatban. A közlemény szerint a jelenlegi kijevi vezetés képtelen, illetve nem akarja visszaszorítani az erőszakot, amelyet ultranacionalista, illetve radikális csoportok gerjesztenek azért, hogy destabilizálják a helzetet, terrorizálják a lakosságot, beleértve az oroszul beszélő népet is. A közlemény szerint Putyin az erőszak láttán azt javasolta, hogy az európaiak küldjenek egész Ukrajna területére megfigyelőket. A Reuters hozzáteszi, hogy az ukrán vezetés szerint az erőszakot éppen az orosz csoportok szítják a feszültséggel terhelt területeken (hogy erre hivatkozhasson az orosz vezetés, ha védelmébe akarja venni az ottani lakosságot – a szerk.). A hírügynökség egyúttal arra is emlékeztet, hogy az orosz parlament nemrég felhatalmazta az orosz hadsereget (és így Putyint) arra, hogy az orosz lakosság védelmében Ukrajna területén is beavatkozhasson.
Tobias Adrian - IMF
GettyImages-502905714
Pillar_irodaház
GettyImages-500406320
GettyImages-1181803301
D_MTZ20191209005
NYSE, trader, broker, válság
Frankfurti Tőzsde
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Tobias Adrian - IMF