Gazdaság

Egyet előre, kettőt hátra, avagy ilyen a korrupció Magyarországon

Fazekas Mihály - Tóth István János
A közbeszerzési korrupció elmúlt néhány évét ellentétes folyamatok jellemezték: összességében csökkent az átláthatóság, néhány piacon nőttek, másokon csökkentek a korrupciós kockázatok, és egyre centralizáltabbá váltak a korrupciós hálózatok. Nem beszélhetünk tehát második rendszerváltásról a közbeszerzések, a közbeszerzési korrupció esetében. Ami egyre inkább biztos azonban, hogy a politikai oldaltól függetlenül magasak a korrupciós kockázatok a magyar közbeszerzésekben, ami nem fog változni, amíg a magyar állampolgárok nem lépnek fel keményebben a pénzköltés tisztasága mellett.

1 2 3 4

Rezisztens politikai hatások
A magyar közbeszerzésekkel kapcsolatban többféle kérdés tehető fel, amelyre sokan várunk már régóta választ. Hogyan változott a kormányváltás óta a közbeszerzések átláthatósága? Nőtt, vagy csökkent a korrupció szintje a közbeszerzések terén, és csökkent, vagy növekedett az átláthatatlan, magas korrupciós kockázatok mellett megvalósuló közbeszerzések aránya?

Az alábbi elemzésben e kérdések megválaszolására teszünk kísérletet a Korrupciókutató Központ Budapest által a Közbeszerzési Hatóság honlapján közölt közbeszerzési adatokat rendezett egységesített és tisztított formában tartalmazó közbeszerzési adatbázis, a MaKAB 2009-2012 közötti adatai alapján.

A 2010-ben megalakult új kormány fontos célként jelölte meg a korrupció mértékének csökkentését. Az korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépést irányzott elő, nemzetközi anti-korrupciós programokhoz csatlakozott és korrupció megelőzési cselekvési tervet készített. A korrupcióban különösen érintett közbeszerzések esetében új törvényt terjesztett az Országgyűlés elé (2011. évi CVIII. trv.), kimondottan azzal a céllal, hogy az új törvény elősegítse a közpénzek hatékony felhasználását és megteremtse az ellenőrizhetőséget, és biztosítsa a verseny tisztaságát. ( "E törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében.").

"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon olvashatók.

Furcsa ellentmondása a fenti kormányzati törekvésnek, hogy aki közgazdasági szempontokból szeretné vizsgálni a közpénzek elköltésének hatékonyságát, vagy a verseny tisztaságának érvényesülését a közbeszerzésben, annak magának kell a Közbeszerzési Hatóság által nyilvánosságra hozott információk segítségével létrehoznia az elemzési adatbázist. Ezt a feladatot ugyanis a magyar kormányzatok az első közbeszerzési törvény (1995. évi XL. Törvény) elfogadása óta elfelejtették elvégezni.

Ha tehát a nyilvánosság, az ellenőrizhetőség, és az elemezhetőség kérdését fontosnak tartjuk a közbeszerzéseknél, ebben az esetben már azelőtt csalódottságunknak kell hangot adnunk, mielőtt egy számot leírnánk, vagy egy összeadást elvégeznénk.

A közbeszerzési adatok elemzése azonban minden várakozásunkat felül tudja írni.

A közbeszerzés szerepe nem elhanyagolható a magyar gazdaságban. Az így generált kereslet a magyar gazdaság nagyon fontos szeletét adja. Az OECD számításai szerint a magyar GDP közel 15%-át tették ki 2008-ban az állami intézmények, állami vállalatok és önkormányzatok közbeszerzései (OECD: Government at a Glance. Paris, 2011). E beszerzések mintegy fele valósul meg úgy, hogy ezek adatai megjelennek a Közbeszerzési Értesítőben. Erről a Közbeszerzési Hatóság éves jelentései is számot adnak: ezek szerint évente 1200-1800 milliárd forint közpénz elköltése valósul meg közbeszerzésen keresztül. Mindez évente mintegy 10-18 ezer szerződés megkötését jelenti mintegy 1700-2800 ajánlatkérő és 4000-5600 nyertes cég között (lásd 1. táblázat).

Egyet előre, kettőt hátra, avagy ilyen a korrupció Magyarországon
Az alábbiakban a közbeszerzés és a korrupció közötti kapcsolatok négy eleméről lesz szó: az első a közbeszerzési eljárásokban érvényesülésülő politikai hatásokról. A második arra vonatkozik, hogy hogyan változott a közbeszerzési eljárások transzparenciája, és ez milyen következményekkel is járhat a korrupció szintjére nézve? Harmadikként a korrupciós kockázatok alakulását mutatjuk be: csökkent, vagy emelkedett-e 2009-2012 között a korrupció veszélye a közbeszerzésekben - azaz mennyire tudta a kormányzat elérni a korrupció visszaszorítására vonatkozó célját? A negyedik kérdéskör a közbeszerzési korrupció szerkezetére vonatkozik: hogyan módosult az ajánlatkérő intézmények és nyertes cégek között kapcsolatok hálózati szerkezete a kormányváltás előtti korrupciós mintázathoz képest?

Rezisztens politikai hatások

A közbeszerzéseket vizsgálva a politikai hatások léte már a közbeszerzési eljárások időzítésében, aztán a nyertesek politikai szempontokat is figyelembe vevő kiválasztásában is megragadható. Különös módon ugyanis választási években rendre több közbeszerzési eljárás indul, mint máskor (lásd az 1. ábrát).

Egyet előre, kettőt hátra, avagy ilyen a korrupció Magyarországon
Másrészt közvetlenül is megfigyelhető a nyertes cégek csoportján belüli nagymértékű átrendeződés a kormányváltás előtti helyzethez képest. Ehhez össze kell hasonlítanunk a kormányváltás előtti nagy piaci részesedéssel bíró nyertes piaci részesedésének alakulását a kormányváltás után nagy piaci részesedéssel bíró nyertesek piaci részesedésének alakulásával.

A kormányváltás előtt (2009-ben) legnagyobb piaci részesedést elért cégek részesedése töredékére esett vissza 2011-re, miközben a közbeszerzésekből ekkor legnagyobb részesedésű cégek piaci részesedése a kormányváltást megelőzően volt elenyésző. Egymással ellentétesen alakult tehát a kormányváltás előtt és kormányváltás után a jelentős közbeszerzési megrendeléshez jutó cégek közbeszerzési részesedése.

A közbeszerzési piacon jelenlévő összes nyertes cég adatainak elemzése is megerősíti ezt a megfigyelést: a kormányváltás jelentős hatást gyakorolt a közbeszerzési piacra, miközben a politikai kapcsolatok léte, illetve hiánya befolyást gyakorol a cégek eredményességére is. A 2009-ben a legnagyobb közbeszerzési összeget elnyerő cégek 2011-ben ténylegesen kevesebbet nyertek, mint amit üzleti jellemzőik diktáltak volna. Ezzel szemben a 2011-ben legnagyobb összeget elérők sokkal több közbeszerzést nyertek, mint ami vállalatok termelési, termelékenységi jellemzőiből következett volna. Ezek arra mutatnak, hogy a közgazdasági, piaci logikán túl egyéb, politikai tényezők is szerepet játszottak a közbeszerzési döntésekben 2009-2012 között (lásd 2. ábra). Ez a jelenség nem függ attól, hogy milyen termékpiacon történik a közbeszerzés: ugyanúgy érvényesül az építőiparban (ez adja a közbeszerzések értékének több mint 50%-át), mint azon kívül.

Ebből a szempontból feltehetően nem történt változás az elmúlt négy évben a korábbi helyzethez képest. A közbeszerzések terén a nyerési esélyek meghatározásakor a politikai hatások ugyanúgy (de változó intenzitással) léteztek a kormányváltás előtt és után.

Ezzel megegyező eredményre lehet jutni hosszabb időszak (1997-2013) közbeszerzési adatainak elemzése alapján is, és ez a jelenség nemcsak a nyerési esélyekben, hanem a közbeszerzésen való indulás valószínűségeiben is tetten érhető, mint ahogy ezt Koren Mikós és Szeidl Ádám nemrégiben az index defacto blogján publikált elemzése is aláhúzza. A szerzők megállapítják: baloldali kormányok alatt a baloldali kötődésű, jobboldali kormányok alatt a jobboldali kötődésű győztesek aránya nőtt.

A magyar közbeszerzési adatokat vizsgálva tehát arra juthatunk, hogy a politikai befolyásoltság terén semmi lényeges változás nem történt az utóbbi négy évben. Nem arról van tehát szó, hogy a politikai hatások által vezérelt feltehetően korrupciós gyakorlat az utóbbi években alakult volna ki, és nem is arról, hogy csak 2010 előtt jellemezte volna ez a közbeszerzésben érintett szereplők viselkedését. Ez a jelenség - úgy tűnik - annyira rezisztens, hogy kormányváltásoktól, módosított közbeszerzési törvényektől függetlenül érvényesült.

Egyet előre, kettőt hátra, avagy ilyen a korrupció Magyarországon
Ez a cikk folytatódik
1 2 3 4
olaj
shanghaikina
aramcooil
donaldtrump
fed
Mystery_Hotel_Budapest - 8
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Digitalizációs szakértő

Digitalizációs szakértő

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
shanghaikina