Gazdaság

Nem biztos, hogy célt ér az MNB a bejelentéssel (2.)

MTI
Portfolio
Bár helyesnek mondható az MNB célja, az ország külső sérülékenységének csökkentése, ám a csütörtökön bejelentett jegybanki intézkedések nem biztos, hogy célt érnek, és az sem egyértelmű, hogy jelentős átrendeződés következik be hatásukra a hazai állampapírpiacon - derül ki az MTI által két magyar piaci szakértővel készített körképből. A tegnapi bejelentéssel kapcsolatban írt Portfolio.hu elemzés (amely a bankok magatartásával kapcsolatos kérdőjeleket is tartalmazta), illetve az első londoni elemzői vélemények alábbi cikkeinkben olvashatók:
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője egyértelmű célnak nevezte, hogy a jegybank csökkenteni akarja a kéthetes MNB-kötvényállományt. Egyáltalán nem biztos, hogy a külföldiek kezében lévő 600-800 milliárd forintnyi állomány teljes összege átvándorolna magyar államkötvényekbe - tette hozzá. Németh Dávid szerint az állománynak csupán maximum a felét teszik át állampapírba a külföldi pénzintézetek, a fennmaradó összeg nagy része jó eséllyel elhagyja az országot.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a fölös likviditást a belföldi bankok továbbra is a jegybanknál fogják elhelyezni, kéthetes betétben, "drasztikus átrendeződésre nem számítok,... csak pár tízmilliárd forint megy át állampapírba, százmilliárd forintos nagyságrendre nem számítok."

A K&H vezető elemzője szerint még az alapkezelők hozzáállásában lehet változás, azok ugyanis "rengeteg" pénzt tartottak az MNB kéthetes kötvényében likviditási alapjukból. Ezt most lehet, hogy rövid futamidejű állampapírokba, például kincstárjegyekbe viszik át, az alapoknál az átrendezés néhány hónapot is igénybe vehet - tette hozzá.

Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója is összességében helyesnek nevezte a célt, hogy csökkenjen az ország sérülékenysége. Ennek egyik eszköze, hogy adminisztratív eszközökkel, intézkedésekkel a bankok forrásait tereljék át állampapírokba. Ez az intézkedés valamennyire csökkenteni fogja az ország bruttó külső adósságát és javíthatja az államadósság finanszírozásának szerkezetét, ami hozzájárulhat az ország hitelminősítésének javításához, ezek a változások egy esetleges felülvizsgálatnál "piros pontok lehetnek" - emelte ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a terv sikere nagyban függ attól, hogy az érintett szereplők mennyire rugalmasan reagálnak a megváltozott feltételekre. Árnyalhatja a képet véleménye szerint, hogy az államadósság amúgy sem hosszú átlagos futamideje rövidülhet, mert a bankok a kéthetes MNB-kötvény helyett nem szívesen vállalják fel a hosszabb állampapírokkal járó magasabb kockázatokat. Utóbbiak ugyanis kevésbé likvidek és az árfolyamuk sokkal érzékenyebben reagál a piaci hozamszint változására, így a bankok kéthetes kötvényekből való "átterelése" a jelenlegi állapothoz képest magasabb kockázattal jár - magyarázta a befektetési igazgató.

Forián-Szabó Gergely kérdésnek nevezte, hogy a külföldi kézben lévő bankok tulajdonosai hajlandóak lesznek-e megemelni a forint állampapírok tartására vonatkozó limiteket - hangsúlyozta. Eddig az MNB kéthetes kötvényeivel kapcsolatban viszonylag engedékenyek voltak a kockázatkezelők, mert ez lényegében egy likviditáskezelési eszköz - mondta. A hosszabb futamidejű állampapírok azonban más kockázati kategóriát jelentenek, ráadásul fennállhat annak a veszélye, hogy a forintkötvényeken vállalt kockázatvállalást egyes szereplők a hitelezés szigorításával próbálják majd ellensúlyozni - mondta.

A forint árfolyamára nézve átmenetileg negatív hatással járhat, ha a külföldi szereplők egyszerre szeretnének kiszállni az átalakítás után számukra elérhetetlenné váló kéthetes jegybanki eszközből - mondta a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, aki 1-2 milliárd euróra becsülte a forintbefektetésekből várhatóan "kiszálló" tőke nagyságrendjét.

Kondrát: kétséges, hogy jelentősen javulna az ország kockázati megítélése

"A jegybank (MNB) tegnap Magyarország külső sérülékenységének csökkentését célzó új programot jelentett be. A program az MNB kéthetes kötvényét érintő változásokat és új jegybanki eszközök bevezetését tartalmazza. Véleményünk szerint azonban kétséges, hogy a program hatására az ország kockázati megítélése jelentősen javulna. A nem-banki szereplők kizárása a jegybank 2-hetes eszközéből a rövidtávú hozamok csökkenését és a forint átmeneti gyengülését eredményezheti. Az MNB a bankok állampapír-keresletének érdemi növekedésére számít, amennyiben azonban ez elmarad az MNB várakozásaitól, a hosszabb lejáratú államkötvények hozamai várhatóan emelkednek. Megítélésünk szerint nem garantálható, hogy a bankok a kéthetes eszközből kiszállnak, és az állampapírok irányába mozdulnának el, bár az új jegybanki eszközök egyelőre még nem ismert kondíciói mindezt befolyásolhatják. A változásokat nagy valószínűséggel az EKB is alapos vizsgálatnak veti majd alá.

A jegybank tegnap jelentette be új programját, amely Magyarország külső sérülékenységének csökkentését célozza. A fő cél az ország GDP-arányos bruttó külső adósságának mérséklése a jegybank bőséges devizatartalékainak felhasználásával. Bár egyetértünk azzal, hogy a hazai devizában, belfölddel szemben történő eladósodottság jobb és kevésbé kockázatos, nem gondoljuk azt, hogy a bruttó külső adósság devizatartalék terhére történő csökkentése az ország kockázati profilját jelentősen módosítaná, legfeljebb marginális javulást hozhat. A nettó adósság végül is változatlan marad, Magyarország kockázati profiljának értékelésénél pedig feltehetően eddig is figyelembe vették a magas devizatartalékot, illetve a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg nagy és növekvő együttes többletét.

A jegybank várakozása szerint a kormány a jövőben devizaalapú adósságát egyre inkább forintalapú adósságból refinanszírozná. Ennek érdekében az adósságkezelőnek növelnie kell a forintalapú állampapírok kínálatát a szuverén devizakötvény kínálat csökkentése vagy akár a kibocsát teljes leállítása mellett. A jegybank reményei szerint a forintalapú állampapírok többlet kínálatát elsősorban a helyi bankok fogják megvásárolni. Ennek eredményeként a kormány jelentős forint tartalékra tesz szert, amelyből lejáró devizaadósságát törlesztheti, miközben a devizatartalék csökken. A bruttó külső adósság szintén csökken, mivel az újonnan kibocsátott forintalapú állampapírokat helyi befektetők, elsősorban bankok vásárolnák meg, míg a lejáró devizakötvények főleg külföldiek birtokában vannak. Mindezek megvalósítására a jegybank jelenleg bőséges devizatartalékkal rendelkezik, hiszen a rövid lejáratú külső adósság állománya 28 milliárd euró körüli, a devizatartalék pedig közel 34 milliárd eurót tesz ki. A jelentős folyó fizetési mérleg és tőkemérleg többlet további biztosítékot jelent. A kormány forint tartalékainak növelésével és az ezzel együtt járó devizakonverzióval a kéthetes betétállomány is csökkenni fog. Valójában ez az egyetlen ok, amely csökkenéshez vezet, a nem banki befektetők kéthetes eszközből történő kizárása önmagában nem eredményezi a kéthetes betétállomány csökkenését, miközben a jegybank mérlegének egyéb tételei (sem a kormány számlaegyenlege, sem a devizatartalék) nem változnak. Ez számviteli szükségszerűség.

A legfontosabb kérdőjel az egész koncepcióban számunkra az, hogy miért vennének a bankok nagy mennyiségben állampapírt. Úgy tűnik, hogy az MNB reményei szerint a jegybanki eszközöket érintő változások képesek lesznek a növekvő keresletet biztosítani. A jegybank a meglévő kéthetes eszközt (amelyhez az alapkamat kapcsolódik) olyan módon változtatja meg, hogy a jelenleg forgatható (adható-vehető) kéthetes kötvényt kéthetes betétté alakítja át, amivel lényegében kizárja a külföldi és az egyéb nem banki befektetőket az eszköz közvetlen eléréséből. Az MNB azt reméli, hogy a betét rosszabb likviditási tulajdonságai növelik majd a hosszú lejáratú állampapírok keresletét a hazai bankok körében. Ennek biztosítása érdekében az állampapírok megnövelt állományából származó magasabb likviditási és kamatkockázatok enyhítésére az MNB új jegybanki eszközök - kamatcsere, eszközcsere és hosszú lejáratú változó kamatozású (az EKB LTRO-jához hasonló) hitelkonstrukció - bevezetésére is készül. Véleményünk szerint a kéthetes eszköz átalakítása nem lesz elegendő az állampapírok keresletének jelentős növeléséhez, mivel a kéthetes betét a Bázel III. szerinti likviditás fedezeti ráta (liquidity coverage ratio) számításakor is likvid eszköznek minősül. A bankok likviditási helyzetük értékelésénél más, belső használatú, nagyon rövid távra vonatkozó likviditási mutatókat is alkalmaznak, amelyeket a kéthetes eszköz változásai hátrányosan befolyásolhatnak, de még ebben az esetben is kétséges, hogy mindez az állampapírok keresletének nagymértékű megugrását eredményezné, mert a bankrendszer forintlikviditása óriási.

A változások piaci hatása egyrészt a külföldi befektetők rövid távú reakciójától, másrészt az új eszközök konkrét feltételeitől függ. Jelenleg úgy véljük, hogy a javasolt változások legalább részben tőkekiáramláshoz, részben pedig a rövid lejáratú állampapírok külföldi keresletének megugrásához vezetnek majd. A tőkekiáramlás átmenetileg gyengébb árfolyamot eredményezhet. Véleményünk szerint a jegybanki eszköztár átalakítása ellenére sem várható a bankok viselkedésének jelentős változása, azaz a hosszú lejáratú állampapírok keresletének nagymértékű emelkedése. Ezen véleményünk megváltozhat abban az esetben, ha az új jegybanki eszközök kondíciói igen kiemelkedően kedvezőek lesznek, ebben az esetben viszont előfordulhat, hogy a jegybanki intézkedések az állampapír vásárlások támogatásának minősülhetnek, amit pedig az EKB találhat kifogásolhatónak. Amennyiben az ÁKK a banki állampapír-kereslet emelkedése hiányában növeli a forintalapú állampapírok kínálatát, a hosszú távú hozamoknak emelkedniük kell a kereslet ösztönzése érdekében."
Katona Bence Hiventures
Vörös Tamás
Frankfurti tőzsde
HiVentures-Portfolio elso panelbeszelgetes generaciovaltas
borisjohnson
Bika
erzsébet-utalvány-cafeteria
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
HiVentures-Portfolio elso panelbeszelgetes generaciovaltas