Gazdaság

A donyeckiek 90 százaléka a függetlenségre szavazott

MTI
Magas részvételi arány és több, súlyosnak tûnõ szabálytalanság mellett zajlott vasárnap a donyecki és a luhanszki megyékben a „függetlenségi népszavazás”, amely egyes, biztonsági szempontból kockázatos régiókban a vasárnap este 8 órási határidõ utánig is eltartott. Hivatalos eredményt a szakadárok képviselõi leghamarabb hétfõre ígérek. Egyelõre nem teljesen világos, hogy mi lesz a következménye közjogi, illetve gyakorlati szempontból annak, ha a szavazólapon feltett kérdés alapján az önállóságot szavazzák meg az érintett megyék lakói. A szeparatisták vezetõi szerint az eredmény csak arra ad alapot, hogy erre hivatkozva a megyék döntéshozó szervei tovább lépjenek, igaz egyes nyilatkozóik szerint arról van szó, hogy megkezdõdött az Ukrajnától való „civilizált” elszakadás. A kijevi központi hatalom, illetve a nyugati országok biztosan nem fogadják majd el a választási eredményeket és hétfõn az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról dönthetnek, amelyek elsõ ízben vehetnek célba orosz cégeket, igaz ezek a lépések még inkább a krím-félszigeti népszavazás „utóhatásaként” értelmezhetõk.

A polgárháború valós veszélye

A szakadárok felőli vasárnapi jelzések szerint a szavazási eredmények egyúttal azt is jelentenék, hogy a két megye területén állomásozó ukrán haderőt idegen erőnek titulálnák, és éppen ez az, ami miatt félő, hogy folytatódik, illetve kiterebélyesedik a polgárháború Ukrajnában.

A donyeckiek 89%-a akarta az önrendelkezést

A donyecki választási bizottság vezetõje vasárnap éjjel úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a népszavazáson megjelentek mintegy 89%-a szavazott a megye önrendelkezésére. A szavazólapon ez a kérdés szerepelt: "Támogatja-e Ön a donyecki (illetve luhanszki) népköztársaság állami önállóságát?", azaz nem a függetlenség szót használták. A szavazólapokon nem szerepelt a megye az Oroszországhoz való csatlakozásának kérdése sem. A fenti eredmények alapján nem világos, hogy a voksolás milyen következményekkel jár. Ahogy hírfolyamunkban rámutattunk: még a szavazás befejezése elõtt a megye szakadár vezetõje azt jelezte, hogy megkezdik az önálló közjogi intézmények, illetve katonaság létrehozását. A szakadárok a vasárnapi választási eredményt hivatkozási alapul használhatják mostantól arra, hogy a területek önrendelkezése alapján az oroszok segítségével akár Oroszországhoz is kerüljön a két megye.

A donyeckiek 90 százaléka a függetlenségre szavazott

A szavazáson részt vevők csaknem 90 százaléka a Donyecki megye függetlenségére szavazott a terület jogállásáról tartott vasárnapi népszavazáson - jelentette be sajtótájékoztatón Roman Ljahin, választási bizottság elnöke az előzetes eredményeket ismertetve. Ljahin szerint a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. A szavazócédulák 0,74 százaléka érvénytelen volt - jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség. A részvételi arány 74,87 százalékos volt - mondta Ljahin, hozzátéve, hogy a végleges eredményeket hétfőn hozzák nyilvánosságra. A Donyecki megyében helyi idő szerint este kilenckor, a szomszédos Luhanszki megyében egy órával később zártak be a szavazóhelyiségek, holott a voksolás hivatalos határideje már este nyolc órakor lejárt. A Luhanszki megyében a részvételi arány meghaladta a 80 százalékot - közölte Vaszilij Nyikityin, a helyi népszavazási sajtóiroda szóvivője. Azt mondta, hogy négy kisebb településen volt fennakadás a szavazásban, ott, ahol a voksolást megzavarta a hadsereg. A szavazóhelyiségek többsége nyolc órakor bezárt, de egyes városokban helyi idő szerint 23 óráig meghosszabbították voksolást. (MTI)

Az EU újra figyelmeztetett: nem fogja elfogadni az eredményeket

Az Európai Unió nem fogja elismerni a Kelet-Ukrajna egyes területeinek önrendelkezéséről tartott népszavazások eredményeit, Brüsszel a szavazást törvénytelennek minősíti - közölte vasárnap Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a szóvivője. "Az úgynevezett népszavazások Luhanszk és Donyeck megyékben törvénytelenek, és nem ismerjük el eredményeiket. A népszavazás szervezőinek nincs demokratikus felhatalmazásuk" - mondta Maja Kocijancic szóvivő. Szerinte a referendum ellentétes azokkal a célokkal, amelyeket Ukrajna, Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok áprilisban Genfben megállapodásba foglalt az ukrán válság enyhítése és megoldása érdekében. Az EU ugyanakkor felszólít minden érintett felet, hogy támogasson egy szabad és tisztességes ukrán elnökválasztást, amely május 25-én esedékes - tette hozzá a szóvivő. A brüsszeli uniós állásponttal összhangban a referendum megtartása miatt sajnálkozásának adott hangot a brit külügyi tárca vasárnap esti nyilatkozatában. London is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukránoknak a május 25-i elnökválasztáson módjuk lesz demokratikus módon kifejezésre juttatni véleményüket. Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben olyan előterjesztést vitatnak meg, amely szerint az eddigi 48 érintetten túl további 15 főre mondanának ki uniós vízumtilalmat és vagyonzárlatot az ukrán válságba való agresszív orosz beavatkozás miatt. Most először jogi személyeket - konkrétan két krími energetikai vállalkozást - is érinthet a bankszámla-befagyasztás szankciója. Arról azonban egyelőre nincs szó, hogy az unió átfogó gazdasági szankciókat léptetne életbe Oroszországgal szemben. Laurent Fabius francia külügyminiszter a The Washington Post által vasárnap közölt interjújában úgy vélekedett: hogy ez megtörténik-e, attól függ, hogy az oroszok tesznek-e olyan lépést, ami a május 25-i ukrajnai elnökválasztás lebonyolításának ellehetetlenítését célozza. Ha igen, akkor a francia diplomácia irányítója szerint elkerülhetetlenek lesznek az uniós intézkedések. Fabius mindazonáltal figyelemre méltónak tartja, hogy Vlagyimir Putyin a most vasárnapi szeparatista népszavazás elhalasztását javasolta - bár eredmény nélkül -, és hogy az orosz elnök "bizonyos értelemben elfogadja az elnökválasztást", aminek a megtartására Párizs a legnagyobb hangsúlyt helyezi. Közvetlenül a hétfői brüsszeli EU-külügyminiszteri tanácskozás után, már aznap este Kijevben tárgyal Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnököt másnap, kedden várják Brüsszelbe. (MTI)

Még nem zárult le a népszavazás Kelet-Ukrajnában

Helyi idő szerint este nyolc órakor még nem zárult le vasárnap a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben a népszavazás, holott hivatalosan lejárt a voksolás ideje. Egyelőre csak a dél-donyecki Mariupolból érkezett hír a szavazás hivatalos lezárásáról. Szlovjanszkban, ahol az ukrán biztonsági erők terrorellenes művelete zajlik, este tízig meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását. Krasznoarmijszka településen összecsapás tört ki ukránpárti erők és szakadárok között. Helyszíni jelentések szerint a fegyveres szakadárokra vérdíjat kitűző Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember által verbuvált Dnyipro nevű zászlóalj megzavarta a népszavazást. Egy újságíró a helyszínről arról számolt be, hogy a zászlóalj tagjai állítólag az oroszpárti tüntetők közzé lőttek, legalább egy ember életét vesztette, és ketten megsebesültek. Eközben hírek érkeztek arról, hogy Avgyijivka településen egy vállalat dolgozóit fegyveres szakadárok azzal fenyegették meg, hogy rájuk gyújtják a gyárat, ha nem szavaznak igennel a referendumon. A gyárban jelenleg mintegy 100-an tartózkodnak. A településen egyelőre nem sikerült kellő számú támogatószavazatot begyűjtenie a szeparatistáknak a népszavazáson. Luhanszk megyében este hat órai adatok alapján a részvétel elérte a 69 százalékot. Roman Ljahin, a donyecki szakadárok választási bizottságának elnöke nem zárta ki, hogy megyéjében a részvételi arány a 90 százalékot is meghaladja majd. (MTI)

Zajlik a választás, gyanúsak a körülmények

A referendum hivatalosan este nyolc óráig tart, de nem kizárt hogy meghosszabbítják a szavazóhelyiségek nyitvatartását. Eredményt legkorábban hétfőre ígérnek a szakadárok. Bár a nyugati média függetlenségi népszavazásként számol be a kelet-ukrajnai referendumokról, ukrán és nyugati megfigyelők egyaránt felhívják a figyelmet: nem egyértelmű a Moszkva-barát szakadárok kérdésfeltevése. A szavazólapokon ugyanis az a kérdés áll, hogy "Támogatja-e Ön a donyecki (illetve luhanszki) népköztársaság állami önállóságát?", azaz nem a függetlenség szót használják. A szavazólapokon nem szerepel a megye az Oroszországhoz való csatlakozásának kérdése sem. Szakadár vezetők különbözőképpen nyilatkoztak a megyék sorsáról a népszavazást követően. Roman Ljahin, a donyecki szakadárok választási bizottságának elnöke azt mondta, az "igenek" győzelme a népszavazáson nem dönti el azt, hogy a megye Ukrajna része marad, Oroszországé lesz, vagy független. Állítása szerint ez csupán erkölcsi jogot ad a "népköztársaság" képviselőinek kifejezni, hogy a régióban lakók elégedetlenek a jelenlegi helyzettel, továbbá legitimálja intézményüket a nemzetközi közösség előtt. Borisz Litvinov, a donyecki népköztársaság társelnöke azt közölte, hogy a donyecki népszavazás után annak szervezői megkezdik a "civilizált elválást" Kijevtől. Denisz Pusilin a "donyecki népköztársaság" másik társelnöke viszont egyenesen leszögezte, hogy mihamarabb saját állami szerveket és hadsereget hoznak létre és megszállónak fognak tekinteni minden ukrán fegyveres erőt. Kijev nem ismeri el és elítéli a népszavazásokat Kijevben viszont a népszavazást törvénytelennek nevezték, és előre jelezték, hogy eredményét nem fogják elfogadni. Szerhij Pasinszkij, az elnöki hivatal ideiglenes elnöke Oroszországot vádolta a kijevi vezetés és a kelet-ukrajnai szakadárok közötti párbeszéd meghiúsításával. A Donyeck és Luhanszk megyében folyó népszavazással kapcsolatosan Pasinszkij megismételte a korábban hangoztatott kormányzati álláspontot, miszerint hivatalosan semmiféle referendum nem zajlik Ukrajnában. Az ukrán külügyminisztérium közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló szeparatista népszavazásoknak semmiféle jogi következményük nincs az ország területi egységére nézve. A referendumokat a tárca törvénytelennek, a Kreml által kezdeményezettnek, szervezettnek és finanszírozottnak nevezte. "Ennek a komédiának a kezdeményezői tudatosan sértik meg Ukrajna alkotmányát és törvényeit" - szögezte le a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy "a referendumok és provokációk mögött képzett, modern orosz fegyverekkel felszerelt terrorista bűnszervezetek állnak". Petro Porosenko, a legesélyesebb ukrán elnökjelölt kijelentette, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elfogadni a referendumok eredményét. A népszavazásokat "szégyennek és bűncselekménynek" nevezte. A mögötte álló Ütés (UDAR) párt elnöke, Vitalij Klicsko szavai szerint "a Donyec-medencei népszavazások komédiák, rosszabbak, mint a krími referendum volt". Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) jelenlegi kormánypárt elnökjelöltje pedig a népszavazások leállítására szólított fel. Közben "végső szakaszába" érkezett a terrorellenes művelet a Donyeck megye északi részén lévő Krasznij Liman, Szlovjanszk és Kramatorszk városokban. A belügyminisztérium arról számolt be, hogy a művelet keretében a szakadárok több útellenőrző pontját megsemmisítették az említett városok körül. Szabálytalanságok A népszavazásokon történt számos szabálytalanságról számoltak be közben helyszíni tudósításokban. A Donyeck megyei Mariupolban például a nyílt utcán személyigazolvánnyal is szavazhatnak. Luhanszk megyében a 2004-es választói névjegyzék alapján folyik a voksolás, márpedig azóta mintegy 400 ezer fővel csökkent a megye lakosainak száma, így akár ennyi "holtlélek" szavazata is bekerülhetett az urnákba. A megyében sok helyen nincsenek szavazófülkék, a szavazólapok pedig egyszerűen fénymásolt, pecsét, sorszám és más biztonsági jel nélküli papírok. Egyes helyeken az urnák sem voltak lepecsételve. Az orosz média eközben ünnepi hangulatról és hatalmas sorokról számolt be a kelet-ukrajnai népszavazásokról szóló tudósításaiban. Roman Ljahin, a "donyecki népköztársaság" választási bizottságának elnöke arról számolt be, hogy "kivételesen magas" a részvétel a referendumon. Már négy órával a szavazás megkezdése után Ljahin azt közölte, hogy a részvételi arány meghaladta a 30 százalékot. A luhanszki választási sajtóközpont közlése szerint Luhanszkban 16 óráig a részvétel aránya 75 százalék felett volt. A közlemény szerint problémák merültek fel azokban a járásokban, ahol az ukrán hadsereg zavarta a referendum lebonyolítását. (MTI)

A donyeckiek önálló hadsereget akarnak, zajlik a kijevi terrorellenes művelet

A népszavazás után megszállónak fogunk tekinteni minden ukrán fegyveres erőt - jelentette ki vasárnap Denisz Pusilin szakadár vezető, a "donyecki népköztársaság" társelnöke. Az oroszbarát vezető kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai megye önállóságáról tartott referendum után mihamarabb saját állami szerveket és hadsereget hoznak létre. Pusilin a népszavazás menetéről szólva hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai megyében uralkodó a feszült helyzet "nem zavarja meg a donyeckieket akaratuk kifejezésében". "Azokban a szavazókörökben, ahol szabotálták a népszavazást, és nem álltak készen annak lebonyolítására, az emberek saját kezükkel készítettek urnákat" - tette hozzá. Közben az ukrán belügyminisztérium közölte, hogy a Donyeck megye északi részén folyó terrorellenes művelet keretében szakadárok útellenőrző pontjait semmisítették meg Szlovjanszk, Kramatorszk és Krasznij Liman városoknál. A közlemény szerint sem a biztonsági erők tagjai, sem civil lakosok nem sérültek meg a műveletben. Krasznij Limannál valamennyi ellenőrző pontot felszámolták. Szlovjanszknál közvetlenül a város határában szüntettek meg egy útzárat ott, ahol vasárnap egy rövid ideig tartó harc folyt a szakadárok és a biztonsági erők között. Kramatorszk közelében pedig egy Andrijivka településnél álló szakadár posztot semmisítettek meg - részletezte a tárca sajtószolgálata. A nap folyamán korábban Szerhij Pasinszkij, az elnöki hivatal ideiglenes vezetője közölte, hogy "végső szakaszába" érkezett a terrorellenes művelet a Donyeck megyeében Krasznij Liman, Szlovjanszk és Kramatorszk városokban, és az ukrán biztonsági erők "sok terroristát" megsemmisítettek. Közben Kijevben több vezető politikus nevezte törvénytelennek a kelet-ukrajnai szeparatista népszavazásokat. Petro Porosenko, a legesélyesebb ukrán elnökjelölt kijelentette, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elfogadni a referendumok eredményét. A népszavazásokat "szégyennek és bűncselekménynek" nevezte. A mögötte álló Ütés (UDAR) párt elnöke, Vitalij Klicsko szavai szerint "a Donyec-medencei népszavazások komédiák, rosszabbak, mint a krími referendum volt". Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) jelenlegi kormánypárt elnökjelöltje pedig a népszavazások leállítására szólított fel. (MTI)

Kijev szerint Moszkva szervezi a népszavazásokat és nincs közjogi következményük

Oroszországot vádolta a kijevi vezetés és a kelet-ukrajnai szakadárok közötti párbeszéd meghiúsításával Szerhij Pasinszkij, az ukrán elnöki hivatal ügyvivő vezetője vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján. "Ajánlatot tettünk a szeparatistáknak, hogy tegyék le a fegyvert, és mi készek vagyunk új koncepciót keresni az együttélés formájára. Sajnálatos módon ezek a tárgyalások meghiúsultak. Van alapunk azt feltételezni, hogy Oroszország hiúsította meg azokat" - jelentette ki a tisztségviselő. Pasinszkij közölte, hogy "végső szakaszába" érkezett a terrorellenes művelet a Donyeck megye északi részén lévő Krasznij Liman, Szlovjanszk és Kramatorszk városokban. Azt mondta, az ukrán biztonsági erők "sok terroristát" megsemmisítettek, konkrét adatokat azonban nem közölt. A Donyeck és Luhanszk megyében folyó népszavazással kapcsolatosan Pasinszkij megismételte a korábban hangoztatott kormányzati álláspontot, miszerint hivatalosan semmiféle referendum nem zajlik Ukrajnában. Az ukrán hatóságok nem fogják megengedni nem állami fegyveres alakulatok létrehozását – reagált Szerhij Pasinszkij Rinat Ahmetov donyecki oligarcha cégcsoportjának a közleményére, amely a terrorellenes művelet beszüntetését szorgalmazta és önkéntes rendfenntartó alakulatok felállítását helyezte kilátásba. Az ukrán külügyminisztérium vasárnap kiadott közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló szeparatista népszavazásoknak semmiféle jogi következményük nincs az ország területi egységére nézve. A referendumokat a tárca törvénytelennek, a Kreml által kezdeményezettnek, szervezettnek és finanszírozottnak nevezte. (MTI)

Hétfőn újabb uniós szankciókról dönthetnek a külügyminiszterek

Az ukrajnai válságba való agresszív orosz beavatkozás miatt az eddigi szankciós intézkedések kiterjesztésérõl dönthetnek hétfõi brüsszeli tanácskozásukon az EU-országok külügyminiszterei. Az unió korábban, a Krím félsziget orosz annektálásának kezdetekor háromlépcsõs reagálási mechanizmust dolgozott ki. Elsõ lépcsõben lemondott az orosz féllel korábban betervezett találkozókat, és levett a napirendrõl különbözõ témájú tanácskozásokat, a második lépcsõben pedig orosz, illetve ukrán személyekkel szemben rendelt el vízumtilalmat és vagyonzárlatot, ez utóbbiba beleérve az érintettek Európában elérhetõ bankszámláinak befagyasztását is. Az EU részérõl jelezték azt is, hogy ez a második lépcsõs szankciós rezsim külön szakaszokra bontható. Eddig két lépésben összesen 48 személyre terjesztették ki a büntetõ intézkedéseket. A miniszterek elõtt most fekvõ tervezet ezt a második lépcsõs feketelistát bõvíti tovább. A dokumentum diplomáciai források szerint egyfelõl kiszélesíti azon jogalapok körét, amelyre hivatkozva a szankciós intézkedések elrendelhetõk, másfelõl nem csupán 15 további természetes személyre, hanem immár jogi személyekre nézve is érvényesíthetnek vagyonzárlatot. Állítólag két krími vállalkozás kerülhet rá a listára, ha a miniszterek így döntenek. A reagálási mechanizmus harmadik lépcsõjére mindmáig nem lépett az unió, és az egyelõre nincs is napirenden. A harmadik lépcsõ Oroszország elleni gazdasági korlátozó intézkedéseket jelentene abban az esetben, ha Moszkva uniós megítélés szerint olyan mértékben élezné tovább a feszültséget, ami indokolja a messzemenõ következményekkel járó, átfogó szankciókat. A harmadik lépcsõre való áttérés elõtt azonban az unió fel kíván készülni arra is, hogy szankciós intézkedései orosz ellenlépéseket váltanának ki, és ezek az ellenlépések eltérõ mértékben érintenék az egyes EU-országokat. Diplomáciai értesülés szerint az Európai Bizottság és a tagállamok képviselõi között már több menetben történt üzenetváltás a várható orosz ellenlépések készülõ hatástanulmánya ügyében. Magyarország - több forrás egybevágó értékelése szerint - az esetleges orosz ellenlépések által az EU-átlagnál jóval súlyosabban érintett ország lenne. Arról, hogy az unós külügyminiszterek pontosan miként döntsenek hétfõn a szankciókat illetõen, illetve hogy milyen álláspontot fogalmazzanak meg az ukrajnai válsággal kapcsolatban, a diplomaták a hét végén is folytatták az egyeztetéseket. A hétfõi brüsszeli ülésre - amelyen Magyarországot most utolsó alkalommal képviseli a tisztségébõl hamarosan távozó Martonyi János külügyminiszter - meghívták Didier Burkhaltert, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét ellátó Svájc külügyminiszterét, jelenlegi államfõjét, aki a minap Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. (MTI)

Ezt tartják „civilizált” elválásnak

A donyecki népszavazás után annak szervezői megkezdik a "civilizált elválást" Kijevtől - közölte Borisz Litvinov, a donyecki népköztársaság társelnöke az orosz Vesztyi rádióban. Litvinov az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint azt mondta, hogy a referendumot követően összehívják Donyeck megye minden szintű képviselőinek kongresszusát, és megkezdik az elválást a kijevi hatalomtól. Azt mondta, a donyecki köztársaság vezetése párbeszédet kíván folytatni az ukrajnai központi hatalomtól való elválásról. Úgy fogalmazott, hogy párbeszédet akarnak folytatni olyan félként, amelyet a nép akarata megerősített, és egyenlő jogokkal kívánják építeni a kapcsolataikat minden állammal. Litvinov az önállósodási népszavazás törvényességét hangsúlyozta, megjegyezve, hogy 300-400 méteres sorok álltak a szavazóköröknél, "még a szovjet időkben sem voltak ilyen sorok". A kijevi kormány és a Nyugat által el nem ismert regionális népszavazást két keleti megyében, Donyeckben és Luhanszkban rendezték meg. Helyi idő szerint 16 óráig Luhanszkban a részvétel aránya meghaladta a 75 százalékot. Erről a luhanszki választás sajtóközpontja számolt be, megjegyezve, hogy problémák merültek fel azokban a járásokban, ahol az ukrán hadsereg zavarta a referendum lebonyolítását. Közlése szerint a szavazás helyi idő szerint 22 óráig tart, az első eredmények éjjel várhatók. Donyeck megyében 50 százalékost - egyes járásokban 65 százalékost - meghaladó részvételről számolt be az önhatalmúlag kikiáltott népköztársaság központi választási irodája. Pavlo Hubarjev, Donyeck megye szakadár kormányzója Szlovjanszkban újságíróknak úgy nyilatkozott: a referendumok eredményeként a régióból "új szubjektumot" hoznak létre. Arra a kérdésre, hogy a következő lépés a Donyec-medence Oroszországhoz csatlakozása lesz-e, azt válaszolta, erről még korai nyilatkozni. (MTI)

Mi kell ahhoz, hogy elismerjék a népszavazást?

A nemzetközi elismerésnek számos feltétele van, az Európa Tanács Velencei Bizottsága 2007-ben alkotott normarendszert erre vonatkozóan - emlékeztet az MTI. A Code of Good Practice elnevezésű dokumentum szerint a népszavazások és a választások szabadnak, titkosnak és közvetlennek kell lenniük és összhangban kell állniuk az adott ország magasabb rendű törvényeivel. A feltételek közé tartozik, hogy a hazai és a nemzetközi megfigyelők elvégezhessék munkájukat. Amikor Montenegró 2006-ban bejelentette, hogy kiválik a Szerbiával közös államszövetségből, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői szerint a népszavazás megfelelt a demokratikus követelményeknek, így a referendumot elismerték nemzetközi jogilag. Egészen másképp értékelték a szakértők a krími népszavazást, ugyanis az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló voksolás sértette az ukrán és a krími autonóm terület alkotmányát is, emellett nem tartották be a demokratikus követelményeket. Ennek megfelelően az ENSZ Közgyűlése nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz csatolását és nagy többséggel az ENSZ-Charta megszegésének nyilvánította azt. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Samantha Power Ukrajnára utalva úgy fogalmazott: "Egyik tagországunk függetlenségéről, szuverenitásáról és területi egységéről van szó". Az ENSZ alapokmánya kimondja, hogy először kísérletet kell tenni a konfliktusok békés, diplomáciai eszközökkel való megoldására. Azt, hogy egy kiválásról szóló szavazást elismernek-e, nemzetközi jogászok értelmezése szerint alapvetően azon is múlik, hogy az adott államban a központi hatalom egyetért-e a voksolással. Ez a helyzet például a Skócia függetlenségéről tervezett referendummal. Ez történt 2011-ben is, amikor a dél-szudániak 98 százaléka a függetlenségre szavazott, Szudán elismerte a szavazást. Dél-Szudán önálló állammá vált, a nemzetközi közösség elismerte, majd az ENSZ-nek is tagállama lett.

Több szabálytalanság közepette zajlik a szavazás

Komolyabb rendbontások nélkül, azonban több szabálytalanság közepette zajlik a szeparatisták vasárnapi népszavazása Kelet-Ukrajnában Donyeck és Luhanszk megye függetlenségéről - írja az MTI. Helyszíni beszámolók szerint automata gépkarabélyokkal felfegyverzett szakadárok őrzik a választási bizottság épületét a megyeszékhelyeken, Donyeckben és Luhanszkban. A Donyeck megye déli részén lévő Mariupolban - ahol pénteken súlyos, halálos áldozatokat követelő harcok robbantak ki a biztonsági erők és szakadár fegyveresek között - szemtanúk beszámolója szerint nem a választói névjegyzék alapján, hanem személyigazolvánnyal szavaznak. Az Azovi-tengerparti városban a nyílt utcán nyitottak egy szavazókört. Moszkvában is nyitottak szavazóhelyiséget azoknak a donyeckieknek és luhanszkiaknak, akik ott dolgoznak. Helyi jelentések szerint Donyeckben főként időskorú emberek vesznek részt a referendumon. A Donyeck megyei szavazóköröknél röplapok jelentek meg, amely a szepataristák "népköztársaságát" "donyecki bűnöző köztársaságnak" nevezi. A szövege szerint a "donyecki bűnöző köztársaság terroristáinak" köszönhető, hogy a betétesek nem férnek hozzá pénzükhöz a PrivatBank pénzintézetnél, a nyugdíjasok nem kapják meg nyugdíjukat, a közalkalmazottak pedig fizetésüket. Előző nap ukrán médiajelentések szerint szakadárokat fogtak el, akiknél mintegy 100 ezer, előre kitöltött szavazólapot találtak. Donyeck megyében egyébként a "donyecki népköztársaság" függetlenné válása mellett még három kérdésben kérik ki a helybeliek véleményét: Ukrajna egységéről, arról, hogy Donyeck és Luhanszk és Dnyipropetrovszk megye egy régióban való egyesüléséről, továbbá egy brit üzletember kezdeményezésére a régió Nagy-Britanniához csatlakozásáról. Az ukrán törvények értelmében egyik népszavazásnak sincs jogi ereje. Az éjjel a Donyeck megye északi részén lévő Szlovjanszkban szakadárok megrohamozták a helyi tévétornyot, amelyet az ukrán fegyveres erők tagjai védenek. A tűzharcban egy, más források szerint két katona sérült meg. Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál szerint Donyeckben szakadárok betörtek a Donyec medence felszabadulásának emlékmúzeumába, ahonnan a kiállított tárgyak közül második világháborús fegyvereket zsákmányoltak.

30% felett a részvétel

Nagy lendülettel zajlott vasárnap délelőtt a népszavazás a kelet-ukrajnai Donyeckben és Luhanszkban a két keleti megye önállóságáról. Roman Ljahin, a "donyecki népköztársaság" választási bizottságának elnöke arról számolt be, hogy "kivételesen magas" a részvétel a referendumon. A szavazás megkezdése után négy órával, délben Ljahin azt közölte, hogy a részvételi arány már meghaladta a 30 százalékot. Az emberek hosszú sorokban állnak a szavazóhelyiségeknél, a választási bizottságok teljes kapacitással működnek. A Russia Today (RT) nevű angol nyelvű orosz állami televízió helyszíni riportja szerint a helyi hatóságok 72-80 százalékos részvételi arányra számítanak.

Donyeck megyében máris elindult az előre hozott népszavazás

A tervezettnél korábban, már pénteken és szombaton megkezdték a függetlenségrõl szóló népszavazást a kelet-ukrajnai Donyeck megye két szavazókörzetében, tekintettel az ottani konfliktus kiélezõdésére - jelentette be Roman Ljagin, az egyoldalúan kikiáltott "donyecki népköztársaság" központi választási bizottságának elnöke. A vasárnapra tervezett népszavazást már pénteken megkezdték Mariupolban, ahol aznap súlyos harcok robbantak ki, fegyveres szakadárok megkísérelték elfoglalni a városi rendõrkapitányság épületét. Az Ukrainszkaja Pravda címû lap internetes oldalán hírt adott arról, hogy Donyeck városában is megkezdték szombaton a voksolást. A szavazást az oroszbarát szeparatisták a súlyosbodó helyzetre való tekintettel hozták elõre a megye két szavazókörzetében, utalva az ukrán hadsereg ellenlépéseire. A tervek szerint május 11-én, vasárnap két megyében, Donyeckben és a vele szomszédos Luhanszkban fogják kikérni a nép véleményét a hetek óta tartó zavargások által legjobban sújtott országrész Ukrajnától való elszakadásáról. A két régióban összesen 7,3 millióan élnek, ez a teljes ukrajnai lakosság 16 százalékát jelenti. A népszavazáson arra a kérdésre kell válaszolniuk a szavazásra jogosultaknak, hogy támogatják-e a donyecki, illetve a luhanszki "népköztársaság" függetlenségét. (MTI)

Merkel és Hollande szerint törvénytelen a tervezett kelet-ukrajnai népszavazás

Törvénytelennek nevezte a Kelet-Ukrajnában vasárnapra tervezett függetlenségi népszavazásokat a német kancellár és a francia elnök, Angela Merkel és Francois Hollande szombaton kiadott közös nyilatkozatában egyúttal felszólította Oroszországot, hogy csökkentse az ukrán határ térségében állomásozó csapatainak készültségi szintjét. A francia államfő kétnapos németországi látogatása végén kiadott nyilatkozatban Merkel és Hollande hangsúlyozta, hogy a válság békés rendezésében kiemelkedő fontosságú a május 25-ei ukrán elnökválasztás. Amennyiben nem kerül sor "nemzetközileg elismert elnökválasztásra", Ukrajna stabilitása elkerülhetetlenül tovább gyengül. Németország és Franciaország egyetért abban, hogy ebben az esetben az uniós állam- és kormányfők március elején összeállított terve alapján "le kell vonni a megfelelő következtetéseket" - áll a nyilatkozatban, amely az uniós szankciók gazdasági büntetőintézkedéseket előirányzó harmadik szakaszának megindítását jelzi arra az esetre, ha nem sikerül megfelelően lebonyolítani az ukrán államfőválasztást. (MTI)

Mennyire félnek a visegrádi országok lakói az ukrán válság miatt?

Az ukrajnai helyzet veszélyt jelent a nemzetbiztonságra a visegrádi országok lakói szerint - derül ki a CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelyet a Rzeczpospolita című lengyel lap közölt. Ezt a veszélyt leginkább a lengyelek (61 százalék), legkevésbé a magyarok (48 százalék) érzékelik, míg a szlovákok 57, a csehek 50 százaléka tart tőle. Azok aránya, akik az ukrajnai eseményekben nem látnak fenyegetést, Lengyelországban 33, Szlovákiában 34, Csehországban 44, Magyarországon pedig 45 százalék volt. A megkérdezettek mintegy fele szerint az ukrajnai válság alááshatja Európa biztonságát. Ezen a véleményen volt a csehek 62, a lengyelek és a szlovákok 54, illetve a magyarok 46 százaléka. A csehek 61, a szlovákok 49, illetve a lengyelek és magyarok 42 százaléka szerint az ukrajnai események az egész világ biztonságára veszélyt jelentenek. Ami Oroszország szerepét illeti, a lengyelek 62, a magyarok 41 és a szlovákok 27 százaléka attól tart, hogy Oroszország törekedni fog befolyásának visszaszerzésére Közép- és Kelet-Európában. Ezzel ellenkező véleményen volt a szlovákok 51, a magyarok 40 és a lengyelek mindössze 21 százaléka. Az ukrajnai események a felmérés szerint leginkább a lengyeleket (85 százalék) és a cseheket (53 százalék) érdeklik. A lengyelek 75, a csehek 53 százaléka szeretné, ha az ENSZ bekapcsolódna a válság megoldását célzó erőfeszítésekbe. Ugyanez az arány az EU viszonylatában a lengyeleknél 78, a cseheknél 38 százalék volt. A lengyelek 57 százaléka üdvösnek tartaná, ha az Egyesült Államok is bekapcsolódna a válság rendezésébe, míg Oroszország esetében ez az arány 34 százalék. Ezzel szemben a csehek 28 százaléka látná hasznosnak Moszkva részvételét a rendezésben, míg az Egyesült Államok bevonásával 22 százalékuk ért egyet. A lengyelek 53 százaléka támogatná, hogy országuk is vegyen részt az ukrán válság rendezésében, míg a cseheknél ugyanez az arány csupán 11 százalék. Az április első felében elvégzett felmérés Csehországban a CVVM, Szlovákiában a FOCUS, Magyarországon pedig a TÁRKI közvélemény-kutató intézet közreműködésével zajlott. (MTI)

Elengedték a Vöröskereszt embereit

Elfogták, majd hét óra múltán szabadon engedték a Nemzetközi Vöröskereszt helyi irodájának több alkalmazottját a kelet-ukrajnai Donyeckben - közölte szombat reggel a szervezet egyik kijevi tisztségviselője, hozzátéve, hogy egyiküket megverték. Irina Carjuk szerint a csoportnak egyetlen külföldi tagja volt, egy svájci állampolgár. Az önkényesen kikiáltott oroszbarát "Donyecki Népköztársaság" szóvivője pedig azt közölte: a vöröskereszteseket péntek este kémkedés gyanújával ejtették foglyul lázadók. (MTI)

Egy kis földrajz: az ukrán régiók, illetve megyék kinézete és a katonai támaszpontok

Az alábbi elsõ, az MTI által készített ábrán azt láthatjuk, hogy az ország keleti megyéiben többen beszélnek oroszul, mint ukránul és így az Oroszország felé való elkötelezettségük is erõsebb. A nyugati megyékben mindez éppen fordítva van, így az ottani régiók erõsebben szeretnének az Európai Unió felé közeledni.


Az alábbi ábra azt mutatja, hogy megyei szinten hogyan néz ki Ukrajna. Ahogy látható: az a két megye, ahol holnap a népszavazásokat tartják, a leginkább keleti megyéknek számítanak. (Forrás www.kyivpost.com)


A területi információk mellett az is fontos, hogy hol és milyen orosz, illetve ukrán támaszpontok találhatók a most már Oroszországhoz tartozó Krím-félszigeten.


Túszul ejtették a Vöröskereszt embereit Donyeckben

Túszul ejtették a Nemzetközi Vöröskereszt helyi irodájának embereit a kelet-ukrajnai Donyeckben péntek este - írta internetes oldalán egy orosz hírügynökség. A RIA Novosztyi beszámolója szerint hét embert ejtettek foglyul, a tuszok valamennyien férfi. Hárman közülük önkéntesek, akik az ukrán fõvárosból, Kijevbõl érkeztek. Egy további férfi francia állampolgárságú, hárman pedig helyi, donyecki lakosok.

Egy helyi kiadvány értesülése szerint ismeretlenek este ütöttek rajta a vöröskereszt irodáján Donyeckben. Az ott tartózkodó nõket elengedték, a férfiakat túszul ejtették.

A munkatársak azért voltak az irodában, hogy gyógyszereket készítsenek elõ szállításra. Az ismeretlenek az ott található összes gyógyszert elrabolták. A foglyok jelenleg a Donyeck megyei kormányhivatal épületében tartózkodnak, amely a helyi "önvédelmi csoport" (az oroszbarát szeparatisták) ellenõrzése alatt áll.

Szerhij Ciplakov, az "önvédelmi csoport" helyettes vezetõje azt állította, hogy nincs tudomása a történtekrõl.

Így készülnek Kelet-Ukrajnában a vasárnapi népszavazásokra

Két kelet-ukrajani megyében, Donyeckben és a vele szomszédos Luhanszkban kerül sor holnap, azaz vasárnap a krím-félszigeti népszavazásra erõsen hasonlító módszerekkel lebonyolítandó függetlenségi népszavazásra. A térségben összesen 7,3 millióan élnek, akik közül több mint 3 milliónak van szavazati joga. A választás tisztaságát erõsen megkérdõjelezi, hogy a kijevi hatóságok kérésére sem küldték el a két megye választói névjegyzékét a népszavazás szervezõi, így akik elmennek szavazni, közvetlenül a választási helyiségben iratkozhatnak fel a listára. Több ukrán, illetve egy amerikai kutatás szerint a két megye lakosságának nagy többsége ellenzi a szeparatizmust, azaz az Ukrajnától való elszakadást és csak kis részük szeretné az országrészek Oroszországhoz csatlakozását. Tovább a cikkhez

Fájnának az EU-nak az orosz gazdasági szankciók

Az Európai Uniót súlyosan érintené, ha az ukrajnai válság miatt gazdasági szankciókat vezetnének be Oroszország ellen, és különösen a keleti tagállamok szenvednék meg a büntetőintézkedéseket - írta a Stern című német hetilap az Európai Bizottság egy belső elemzésére hivatkozva. Tovább a cikkhez

Még súlyosabb az ukrán összecsapás, mint eddig tudtuk

Azzal, hogy a kelet-ukrajnai nagyvárosokban vasárnap megtartják a felkelõk által szorgalmazott függetlenségi népszavazásokat, egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy Ukrajna területi integritásának további megbomlásáról beszélhessünk. Az orosz-ukrán határnál történt tegnap éjszakai erõszakos cselekmények után ma a második világháborús szovjet gyõzelemre emlékezõ rendezvényeket tartanak és feszült légkörben zajlik a felkészülés a vasárnapi eseményekre. Friss felmérések szerint erõsen kétséges, hogy a népszavazások orosz szempontból sikerre vezetnek-e. Mindezzel párhuzamosan folytatódik az üzengetés a nyugati és orosz diplomáciai vezetõk között az oroszok felelõsségérõl az ukrán események hátterében. Egyelõre nem tisztázott, hogy az újabb genfi csúcstalálkozóra sor kerül-e és ha igen, akkor a tárgyalásokra meghívják-e a kelet-ukrajnai szeparatisták vezetõit. A Nyugat és Kijev szerint az a legfontosabb, hogy a május 25-i ukrán elnökválasztás rendben lezajlódjon. Tovább a cikkhez
BÉT
nemet autoipar autogyartas
cimlap_2050klimasemlegesseg
shutterstock_1420888847
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
nemet autoipar autogyartas