Gazdaság

Gyermekszegénység: Magyarország borzasztóan teljesít

Portfolio
A válság hatására a súlyos anyagi deprivációban élő gyermekek aránya több mint 10 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2008 és 2012 között, amely ugrással sajnos élen járunk az európai országok között. A gyermekek jólétének alakulását vizsgálta a válság óta a fejlett világban az UNICEF friss tanulmánya, amelyben megnéztük, hogyan is teljesített Magyarország.
Összesítve mintegy 2,6 millióval több gyermek zuhant a szegénységi küszöb alá a gazdag országokban a gazdasági világválság alatt, így számuk 76,5 millióra nőtt a fejlett világban - állítja az UNICEF. A jelentés azt vizsgálta, hogy hogyan alakult a gyermekszegénység az OECD és az európai uniós országokban 2008 óta. A szegénységi mutatókon felül még sok oldalról megvizsgálták a helyzetet, például hogy hogyan alakult a NEET (nem tanuló, nem dolgozó és tréningben sem részesülő, angolul not in education, employment or training - a szerk.) fiatalok aránya a válság óta, vagy éppen minek volt köszönhető a Gini-index változása egy adott országban.

Hogyan is alakult nálunk a helyzet?

Ami a gyermekszegénységet illeti, a legtöbb európai országban romlott a helyzet 2008 és 2012 között. Magyarországon is nőtt a szegénységi küszöb alatt élő gyermekek aránya, nagyjából olyan mértékben, mint Franciaországban. Abszolút szinten 2012-ben mintegy 23 százalék körül álltunk, amivel egy kicsivel az európai átlag felett jártunk.

Gyermekszegénység: Magyarország borzasztóan teljesít
Az ENSZ gyermeksegélyező alapja szerint noha a válság kitörésekor a kezdeti költségvetési stimulusok néhány országban hatékonyak voltak a gyermekek védelme terén, 2010-re az államok többsége a költségvetési kiadások visszavágásának eszközéhez fordult, ami negatívan érintette a gyerekek helyzetét, különösen a mediterrán országokban. A gyermekszegény csökkentésének eredményeit két időszakra is megnézték. Az első fázist, 2008 és 2010 között, a gazdasági stimulusok bevezetésével jellemzik (noha ez Magyarországra pont nem igaz), míg a 2010 és 2012 közötti fázist már a megszorítások korai szakaszaként kezelik. Az ábra azt mutatja, hogy hogyan változott a gyermekszegénység a kormányzati támogatások kézhezvétele előtt és után. Az ábrából az olvasható ki, hogy sajnos nálunk mindkét időszakban csak romlott a helyzet, mi több, 2010 és 2012 között nálunk a leginkább.

Gyermekszegénység: Magyarország borzasztóan teljesít
A tanulmányban arra is felhívják a figyelmet, hogy Magyaroszágon 2011-ig szigorúak voltak a gyermekek után járó családi pótlék feltételei, azonban azóta sokkal bőkezűbb e téren az állam és kevésbé szigorúak a feltételek.

A súlyos anyagi deprivációban élő magyar gyerekeknek volt a legrosszabb a válság

Szomorú ábra következik ismét: nálunk nőtt a leginkább a válság alatt a súlyos anyagi nélkülözésben élő gyermekek aránya, több mint 10 százalékponttal. 2012-ben az anyagilag súlyosan deprivált gyermekek aránya már 30 százalék felett állt, amivel az európai országok között harmadikok vagyunk. Sajnos csak Bulgáriát és Romániát nem előzzük meg.

Gyermekszegénység: Magyarország borzasztóan teljesít
A NEET fiatalság

A válság különösen rosszul érintette a 15-24 éves korosztályt a tanulmány szerint: a NEET fiatalok létszáma drámaian megnőtt sok országban. Az Európai Unióban összesen 7,5 millió ilyen fiatal élt 2013-ban, amely szám majdnem felér Svájc lakosságával. A nem tanuló, nem dolgozó és semmilyen képzésben nem résztvevő 15-24 év közötti fiatalok aránya mintegy 4 százalékponttal nőtt Magyarországon 2008 és 2013 között, és tavaly így 15 százalékon állt a mutató. Mintegy 3 százalékponttal vagyunk így az európai átlag felett. Ezzel a változással elmondhatjuk, hogy a legrosszabbul járt harmadba tartozunk - de azért szerencsére nem nálunk a legrosszabb a helyzet.

Gyermekszegénység: Magyarország borzasztóan teljesít
Jövedelmi egyenlőtlenség alakulása

A jövedelmi egyenlőtlenségeket leíró Gini-mutató alakulását is megvizsgálta a jelentés. Mint írják, sajnos a kezdeti gazdaságélénkítő intézkedések után a legtöbb államnak a megszorításokhoz kellett nyúlnia, ami sok esetben a legalacsonyabb jövedelműeket terhelte leginkább. Az ábrából látható, hogy Magyarországon 2008 és 2010 között leginkább az adóztatás járult hozzá a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséhez, míg kisebb részben ez piaci alapon történt. Az is könnyen leolvasható, hogy nálunk már csak a szlovákok adóztatták jobban szét aránytalanul az embereket a válság alatt, és hogy a legtöbb országban az adózási hatás inkább csökkentette a Gini-mutató értékét, minthogy rontott volna rajta. A szociális juttatások ebben az időszakban látszólag nem befolyásolták a jövedelmi viszonyokat, pedig talán ekkor lett volna a leginkább szükség a helyzet az ellensúlyozására.

Gyermekszegénység: Magyarország borzasztóan teljesít
Frankfurti tőzsde
GettyImages-1169860781
BÉT
SZG_9486
Bear
Emmanuel Macron Albania Eszak-Macedonia csatlakozasi targyalasok
Hiventures konferencia
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
GettyImages-1169860781