Gazdaság

Felzárkózunk vagy lemaradunk? - Így teljesít Magyarország

Portfolio
A magyar gazdaság európai konvergenciájának elmúlt két évtizede sommásan azzal jellemezhető, hogy az ország kezdeti lehetőségeihez és a mérvadó összehasonlítást jelentő visegrádi országokhoz képest egyaránt messze alulteljesített - állapítja meg Oblath Gábor. A közgazdász a Tárki Társadalmi Riport kiadványában minden korábbi kutatásnál alaposabban járja körül, hogy a magyar gazdaság a régiós társaihoz képest miként teljesített a rendszerváltás óta.
Az 1991 és 2013 között eltelt 22 évből 8 évben egyáltalán nem mutatható ki felzárkózás, a maradék 14-ből pedig mindössze 6 évben - a teljes időszak alig több mint egyharmadában - mutatkozott gyors hazai konvergencia. Mindez régiós összevetésben is szerény eredmény, állapítja meg Oblath. A teljes tanulmány letölthető innen, mi a főbb megállapításokat ismertetjük.

  • Kezdjük rögtön egy fontos, de kevéssé ismert ténnyel! Amikor a felzárkózást, lemaradást az egy fő jutó, folyó vásárlóerő-paritáson számolt GDP alakulásán keresztül akarjuk megragadni, akkor valójában tévedünk. (A folyó PPP-n alapuló összehasonlítások csak egyes években mutatják a relatív szinteket, a vonalak viszont azt a hamis látszatot keltik, hogy valódi - vagyis évek között is összehasonlítható adatokat tartalmazó - idősorral van dolgunk.) Mindez sokkal érthetőbb lesz az alábbi ábrából:


Felzárkózunk vagy lemaradunk? - Így teljesít Magyarország
  • Folyó PPP-n mérve (bal oldali ábra), Magyarországnak az EU15-höz viszonyított fejlettségi szintje az 1991. évi mintegy 45%-ról több mint 60%-ra emelkedett 2013-ig. Ez lényegesen gyengébb Lengyelország, különösen pedig Szlovákia felzárkózási teljesítményénél, de sokkal jobb a magasabb szintről induló Csehországénál.
  • A folyó PPP-n alapuló relatív szintek időbeli alakulását azonban az egyes években összehasonlított kosarak összetételének és az árarányoknak a változása, valamint módszertani revíziók is befolyásolják - ezeket a hatásokat szűrik ki a konstans PPP-n alapuló idősorok. Magyarországot tekintve az a fő különbség a folyó és a konstans PPP-n számított idősorok között, hogy amíg az előbbiek 2006-tól folytatódó felzárkózást jeleznek, utóbbiak a felzárkózási folyamat elakadásáról tanúskodnak (jobb oldali ábra).
  • Így az elmúlt 22 év során Magyarországot csupán egyetlen rövid időszakban, 2000 és 2005 között jellemezte a GDP/fő volumenváltozásával mért gyors felzárkózás, ez azonban fenntarthatatlan eladósodáson alapult.
  • Az EU-tagországokat a vizsgált két évtizedben úgynevezett béta-konvergencia jellemezte, vagyis az, hogy minél fejletlenebb volt egy ország, annál gyorsabb volt a felzárkózási ütem. (Vagyis a kezdeti fejlettségi szintek és aGDP/fő átlagos növekedési üteme közötti összefüggés negatív.)

    Felzárkózunk vagy lemaradunk? - Így teljesít Magyarország
  • A fenti ábrán az is látszik, hogy Magyarország - az EU-hoz 2004-ben velünk együtt csatlakozott (az ábrán ellipszissel jelölt) nyolc közép-kelet-európai ország közül egyedüliként - a regressziós vonal alatt helyezkedik el.
  • Ez arra utal, hogy az ország alulteljesített ahhoz a felzárkózási lehetőséghez képest, amely pusztán kezdeti lemaradásából adódott. Csehország és Szlovénia nagyjából megfelelt e lehetőségnek, a másik öt ország viszont "túlteljesített".
  • A hazai egy főre jutó GDP növekedésének így értelmezett "alulteljesítése" (a regressziós vonaltól mért távolság, vagyis az egyenlet Magyarországra vonatkozó maradéktagja) megközelítően -1 százalékpont. E csekélynek látszó évi átlagos eltérés húsz év alatt drámai különbségre vezet: az EU15-höz viszonyított tényleges 20% helyett 45%-os lenne a GDP/fő növekedési többlete (adottnak tekintve az EU15 GDP/fő növekedését).
  • 2013. évi PPP-n mérve most nem 62, hanem mintegy 75%-on - Csehország szintjén - állnánk. Bármennyire abszurdnak látszanak is az effajta fiktív, történelmietlen összehasonlítások, jól érzékeltetik a felzárkózási lehetőségektől való elmaradás mértékét és annak hosszabb távú következményeit - mondja Oblath.
  • A közgazdász az 1994 és 2013 közötti időszakot több periódusra is felosztotta, majd megállapította: Magyarország - akár a teljes időszakot, akár a számára legkedvezőbb 2000 és 2008 közötti periódust vizsgáljuk - a konvergencia ütemét tekintve elmaradt a másik három országtól.
  • A fejlődést nem csak az egy főre jutó GDP- hanem a termelékenység alakulása alapján is vizsgálta Oblath. A munkatermelékenység felzárkózásának irányzatát nézve, a 2000-es évek első felében Csehországéhoz és Szlovákiáéhoz hasonló pályán emelkedett a hazai termelékenység, ámde - akárcsak a GDP alakulása - 2008 óta Magyarországot egyértelmű divergencia jellemzi. Ez aligha tulajdonítható a nemzetközi válságnak, hiszen ugyanebben az időszakban Lengyelországban és Szlovákiában felgyorsult az EU15-höz viszonyított termelékenység-emelkedés, Csehországban pedig nem mutatkozott visszaesés.

    Felzárkózunk vagy lemaradunk? - Így teljesít Magyarország
  • Oblath Gábor arra is felhívja a figyelmet, hogy a GDP nem tökéletes mutató egy csomó felzárkózási, jövedelmi kérdés megválaszolására, ezért azt több oldalról korrigálta. Leegyszerűsítve azt csinálta, hogy a külföldnek járó jövedelmeket kivonta a GDP-ből, az EU-transzfereket hozzáadta, korrigált az amortizációval és a cserearány-változással. Így volt lehetősége azt is vizsgálni, hogy a fenti tényezők hogyan hatottak a konvergencia folyamatokra. Az eredmények a következők:
  • Az 1996 és 2004 közötti első időszak kivételével, valamennyi részperiódusban, így az időszak egészében is, a GDP Magyarországon emelkedett a leglassabban a négy visegrádi ország közül. Különösen feltűnő, hogy az EU-csatlakozást követő kilenc év átlagát tekintve, a másik három országban számottevően felgyorsult, ellenben Magyarországon lassult (negatívvá vált) a gazdasági növekedés.
  • Ez főleg annak tulajdonítható, hogy a nemzetközi válság gazdaságunkat - az alább tárgyalt túlzott eladósodás folytán - a többi országénál erősebben sújtotta, és az azt követő időszakban is lényegesen gyengébb volt az ország összteljesítménye.
  • A valamennyi korrekció hatását tartalmazó (RNNDI+K) mutató Magyarországra nézve az időszak egészében, kiváltképpen pedig a legutolsó periódusban, kedvezőbb növekedést jelez, mint maga a GDP. Ennek, illetve az egy főre vetített növekedése alapján a teljes időszakot tekintve megelőzzük Csehországot, az utolsó öt évben pedig Szlovákiát is.
  • Ennek fő oka értelemszerűen az, hogy a fenti korrekciók Magyarország számára kedvezően befolyásolták az adatokat. Alapvetően az EU-ból érkező tőketranszferek javítottak sokat, de az is, hogy a gazdaság visszaesése (egyes gazdaságpolitikai lépésekkel megfejelve) a külföldi vállalatok jövedelmét az általános visszaesésnél jobban csökkentette.
  • Hangsúlyozni kell, hogy a fentiekben számszerűsített összetett mutató nem a makrogazdasági teljesítménynek, hanem a felzárkózási lehetőségnek (a nettó jövedelem fejlesztési forrásokkal növelt relatív bővülésének) egyfajta mérőszáma. Ha a GDP ehhez képest tartósan lassabban nő, illetve csökken, az a lehetőség elmulasztásáról tanúskodik. A lehetőség azzal válna valóra, ha a termelési felzárkózás nem csupán újraindulna, hanem tartós folyamattá is válna.

NÉVJEGY Oblath Gábor az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének és az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa. 1975-ben szerzett közgazdász diplomát, 1995-ben kandidátusi fokozatot. 1975-től a Konjunktúra- és Piackutató Intézet (1987-től: Kopint-Datorg) munkatársa, majd kutatási igazgatója; 2000 és 2002 között a Kopint-Datorg IT elnöke. Vendégkutató volt a Helsinki School of Economics-on, a Brookings Institution-ban és a Finn Nemzeti Bankban; dolgozott az ENSZ EGB elemzési részlegénél, oktatott a CEU Közgazdasági Tanszékén. 2001 és 2008 között az MNB Monetáris Tanácsának, 2009- 2010-ben a Költségvetési Tanácsnak a tagja. Fő kutatási területei: makrogazdasági politika, gazdasági felzárkózás, külgazdasági versenyképesség, a makrogazdasági statisztikák módszertani kérdései. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának és az MTA Közgyűlésének választott, nem akadémikus tagja. Szakmai eredményeit Káldor-díjjal és Fényes Elek díjjal ismerték el.

Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
repules szegell iata GettyImages-1180597944
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Frankfurti tőzsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-1133086819