Végre előre láthatjuk a jövőt?

Létezik-e jósgömb?

A szakértők elé mindig nagy kihívást állít a jövőbeli gazdasági folyamatok előrejelzése. A gazdasági növekedésre vonatkozóan például a legtöbb prognózis úgy készül, hogy a a jövőben jelentkező hatásokra valamilyen feltételezéssel élünk, és ebből számolunk valamilyen eredményt. Például hogy az idén mekkora lesz a bérnövekedés, vagy az autógyárak mekkora kapacitásbővítést terveznek, vagy éppen hogy a német gazdaság importkereslete mennyire húzhatja a hazai kivitelt. Ezek közvetlenül és szorosan összefüggnek a gazdasági teljesítménnyel, viszont a jövőbeli alakulásuk természetesen nagyon bizonytalan.

Mennyire csábító gondolat, hogy próbáljuk meg a jövőt úgy előrejelezni, hogy a jelenben már ismert adatokra támaszkodunk! Vajon van-e már a jelenben annyi ismert információ, amiből a következő negyedévek növekedési folyamataira elég pontos előrejelzést lehet adni anélkül, hogy feltételezésekbe bocsátkoznánk? Tulajdonképpen erre tesz kísérletet valahol az összes üzleti bizalmi mutató és konjunktúraindex, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek nagyon korlátozott hatékonyságúak. A fő probléma velük, hogy

• jellemzően nem jeleznek igazán hosszú időre előre, leginkább "jelenidejű" indikátorok,
• gyakran a gazdaság egy korlátozottabb szeletére (feldolgozóipar, üzleti szolgáltató szektor stb.) vonatkoznak,
• és a pontosságuk sem mindig kielégítő.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kísérletet tett arra, hogy úgy próbálja meg előrejelezni a növekedési folyamatot, hogy kizárólag már ismert adatokra támaszkodik. Erőfeszítései eredményesnek bizonyulnak, legalábbis a közgazdász a napokban bemutatott egy olyan modellt, amely az elmúlt 12 évben meglehetősen pontosan előrejelezte a gazdasági trendfordulókat, ütemváltásokat. Íme, először magyarázat nélkül az ábra:

A fenti ábrához természetesen sok magyarázat tartozik. A piros pöttyök a magyar GDP-növekedést mutatják (negyedévente, év/év alapon). Jól látható, hogy ennek alakulása szorosan együtt mozog az üzleti szektor teljesítményét megragadó "egyidejű index"-szel, amit a piros vonal mutat. Ez az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem teljesítményét foglalja magában, havi frekvencián. A grafikonon a narancssárga vonal az ING indikátora, ami meglehetősen szorosan követi a két piros adatsor hullámzását. Hogy ez miért érdekes? Azért, mert a "Leading HUBE" értékeit 10 hónappal előrecsúsztattuk időben, vagyis valójában egy adott pontban felvett értéke csak olyan adatokból épül fel, amelyek legalább 10 hónappal korábbiak.

Magyarul: az ábra alapján úgy tűnik, hogy az ING előrejelző (leading) indikátora 10 hónappal előre képes jelezni a gazdasági mozgásokat.

De pontosan mit is? Ahogy az látszik, a mutató nem ad előrejelzést a GDP-re, hiszen sokszor inkább "csak" párhuzamosan hullamzik a GDP (vagy éppen az üzleti index) által leírt ciklussal. Ugyanakkor ez az erős korreláció mégis sokat érhet. Balatoni András a Leading HUBE bemutatásakor például az alábbi ábrával érzékeltette, hogy mennyire erősnek bizonyult a múltban a recesszió előrejelzése. Ahogy látható, a 10 hónapra előre jósló mutató nagyon magas valószínűséggel jelezte előre a gazdasági visszaeséseket.

Ezen felül Balatoni egy kereszt-korrelációs vizsgálattal azt is megállapította, hogy más előrejelző mutatókhoz képest a Leading HUBE szorosabb kapcsolatban van a gazdasági ciklussal, ráadásul mindezt sokkal nagyobb, 10 hónapos előrejelző erővel teszi, míg a többinek ilyen tulajdonsága szinte nincs is.

Mi vár ránk az idén?

Amennyiben a modell a következő hónapokban is jól működik, akkor rövid távon lassulás vár a magyar gazdaságra. Pontosabban az éves GDP-növekedés mérséklődésére számíthatunk még a következő rövid időtávon (ezt mutatja az írás első ábrája), ám jó hír, hogy ezután élénkülni fog a gazdaság. Ha hihetünk az előrejelzésnek, akkor az év második felében már újra magasabb indexeknek örülhetünk.

Adódik a kérdés, milyen mutatókat használ fel a modell, amiből ezeket a (múltban) igen pontos előrejelzéseket adja? Balatoni 80 olyan változót vizsgált meg, amelyekről előzetesen feltételezni lehetett, hogy bizonyos mértékig előremutató jelleggel bírnak. A vizsgálatok során ezek közül kilenc maradt fent a rostán. Ezeket mutatja az alábbi táblázat. Ahogy látható, hazai (ipari, építőipari) rendelési mutatók, illetve magyar és német konjunktúramutatók kisebb-nagyobb mértékben transzformált változatai adják az előrejelzés alapját.

Balatoni András ugyanakkor felhívja a figyelmet:

ez az index is alapvetően múltbeli korrelációkon alapul, senki sem tudja garantálni, hogy ezek a jövőben is fenn fognak állni. Mindenesetre az elmúlt években a statisztikai tesztek alapján stabilnak tűnik a változók közötti kapcsolat.

A következő egy évben mindenesetre érdemes lesz figyelni a modell előrejelző erejét. A Leading HUBE minden hónap második felében (17-19. között) jelenik majd meg, és a segítségével talán több sejtésünk lehet arról, merre tart éppen a magyar gazdaság.

• Címkék:
• ing,
• makrogazdaság,
• előrejelzés,
• balatoni andrás,
• leading hube