Gazdaság

Orbán: Nem akarok pánikot kelteni, de...

MTI
Portfolio
Véget ért az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozás Brüsszelben, ahol a két fő téma az energiaunió és Ukrajna volt. Orbán Viktor ezt követően nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak senki sem mondhatja meg, hogy milyen legyen az energiamixe. Elfogadhatatlan lett volna Magyarország számára, ha előzetesen engedélyt kellett volna kérni Brüsszeltől ilyen ügyekben - mondta. A magyar kormányfő arról is szólt, hogy komoly bajokat lát Ukrajnában, félháborús helyzet van jelenleg és szerinte még az a "kegyetlen IMF-program" is ott lebeg a szomszéd ország felett. Esetleges kijevi kudarcról, Nyugat felé meginduló ukrán tömegekről is beszélt.
Az első nap eredményeiről itt számoltunk be:

Az energiaunióról

Magyar szempontból az energia ára a legfontosabb - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozásának végeztével pénteken.

A kormányfő elmondta, hogy ez az elfogadott zárónyilatkozatban kellő súllyal szerepel.

Másik fontos szempontként emelti ki a miniszterelnök, hogy a dokumentum garantálja: továbbra is tagállami hatáskörben marad az úgynevezett energiamix, az, hogy melyik ország milyen forrásokból szeretné fedezni energiaszükségletét.

"Senki nem mondhatja meg Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el" - húzta alá a miniszterelnök.

A miniszterelnök a dokumentumról elmondta, hogy az csak a kereteket állítja fel, a konkrét jogszabály-tervezetekkel az Európai Bizottságnak kell majd előállnia. Pozitívumként említette a miniszterelnök, hogy a szöveg továbbra is a kormány- illetve államfők kezében hagyja az ellenőrzést.

Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány rugalmas az unión kívülről történő gázvásárlási szerződések transzparenciájának kérdésében; egyelőre arról van szó, hogy ha egy unión kívüli fél köt ilyen szerződést uniós tagállammal vagy vállalattal, akkor arról tájékoztatni kell Brüsszelt. Engedélyeztetésről, jóváhagyás követelményéről nincs szó - hangsúlyozta a miniszterelnök, később arra is utalva, hogy ez Magyarország számára elfogadhatatlan is volna.

Ahogyan az is, ha Brüsszel bele akarna szólni Magyarország energiamixébe, vagy a folyamat kikerülne az állam- illetve kormányfők ellenőrzése alól,

és valahol az európai unió bürokratikus jogalkotás útvesztőjének alkudzsungelében dőlne el, hogy mi történik Magyarországon.

Mint fogalmazott: szerinte ezek egyelőre távoli veszélyt jelentenek, "nem reálisak".

A paksi bővítésről

A miniszterelnök a paksi bővítéssel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség által megvétózott fűtőanyag-szállítási szerződésről a kormány úgy gondolta, hogy elfogadható, de hagyott magának mozgásteret. Mint mondta: ami Finnországnak jó, az Magyarországnak is, nem ütközik a magyar érdekkel, Magyarország számára is elfogadható - utalva arra, hogy a finn Fennovaima is orosz atomerőművet épít, orosz fűtőanyag-ellátással, amelyet Brüsszel egy évvel korábban jóvá is hagyott.

Ésszerűbb lehet a vita az oroszokról

A napirend másik kiemelt pontjával, az unió keleti szomszédságának kérdésével összefüggésben a miniszterelnök elmondta, jó lépésnek tartja, hogy az Európai Tanács összekötötte az Oroszországgal szemben bevezett szankciók sorsát az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott minszki megállapodásokéval.

A kormányfő szerint ez "jogiasítja", ésszerűbbé teszi a vitát, kikapcsol bizonyos történelmi reflexeket, nemzeti érdekeket, a szankciók sorsa körüli vita pedig egy ideológiai, geopolitikai vita helyett egy konkrét szerződés végrehatjásához kötődik.

"Ha a végrehajtás jól halad, akkor a szankciókat lehet csökkenteni, ha azonban ez nem történik meg, akkor lehet súlyosbítani" - magyarázta a miniszterelnök.

Orbán Viktor nem akar pánikot kelteni

A kormányfő ugyanakkor kitért arra is, hogy a zárónyilatkozat szövege azt nem tisztázza, hogy mi van akkor, ha Kijevnek nem sikerül teljesítenie azokat a feladatokat, amelyeket a megállapodások értelmében az év végéig meg kell tennie.

"És ott legalább annyi kétely van, mint más kérdésekben" - hangoztatta a kormányfő, kifejtve, hogy az ukránoknak szerinte nehéz dolguk lesz, bonyolult, önmagukban komoly intellektuális kihívást jelentő feladatokat kell végrehajtaniuk, mint például a decentralizáció és az autonómia kérdése, miközben az ország politikailag megosztott és félháborús helyzet uralkodik.

"Magyarország, amely a békében érdekelt, készen áll, hogy minden segítséget megadjon ehhez" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy komoly bajokat lát Ukrajnában a gazdasági mutatók és folyamatok terén, az a "kegyetlen" IMF-program pedig, amelyet Kijevnek végre kell hajtania, "felveti a szociális ellehetetlenülés problémáját", s Magyarország könnyedén válhat akaratlanul is ennek elszenvedőjévé. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy folyamatos az egyeztetés a parlamenti pártokkal, hogy mi legyen akkor, ha Ukrajnából tömegek indulnak meg Nyugat felé jobb szociális körülmények vagy a túlélés érdekében.

"Magyarországnak ezzel foglalkoznia kell. Nem akarok pánikot kelteni. Nincs itt az ideje annak, hogy erről nyíltan beszéljünk, de az országnak fel kell készülni arra is, hogy az ukrán gazdaság stabilizálása a következő néhány hónapban nem csak sikerrel járhat, hanem kudarccal is" - foglalt állást Orbán Viktor.

A biciklit tekerni kell

Orbán Viktor az MTI kérdésére pénteken Brüsszelben közölte, hogy a visegrádi országok előző nap is egyeztettek és megállapodásra jutottak, az együttműködés fenntartása érdekében pedig folyamatosan nagy erőket kell mozgósítani. Arra a kérdésre, hogy fenyegeti-e veszély az együttműködés létét (erről írt ugyanis pénteken a Financial Times), a miniszterelnök kijelentette: "Minden nap. Ez egy olyan együttműködési rendszer, mint a bicikli, ha nem tekerem, eldől". A kormányfő rámutatott, hogy 2016-ban létrejön a közös visegrádi katonai akciócsoport, és, hogy az országok között sokkal több az összetartó, mint a széthúzó erő.

A görögökről

A görög válsággal összefüggésben a kormányfő arra álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországot minden más hatásnál komolyabban érinti, hogy a német gazdaság kilátásai javultak.

"Ha a német gazdaság jelentősen nő, akkor a magyar gazdaság még jelentősebb mértékben nő. Ez így van 15-20 éve" - emelte ki a miniszterlenök.

Orbán világossá tette azt is, hogy Magyarország érdekelt az eurózóna rendezett működésében, a görög válság megoldásában, de miután nem tagja az euróövezetnek, kellő körültekintéssel és visszafogottsággal vehet csak részt a vitában. Hozzátette: Magyarország számai a legjobbak között vannak.

"A magyar gazdaság makroszámai egy sikertörténet lenyomatai" - fogalmazott a miniszterelnök.
Frankfurti tőzsde
forintdevizaárfolyam
bigben
factory worker gyári munkás hegesztés
vargamihály
Benzinkút
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
koronavirus2