Gazdaság
Két magyar adót tiltott be Brüsszel!
Két eljárás indult
A Bizottság két különálló, részletes vizsgálatot indított annak további kivizsgálása céljából, hogy a közelmúltban hozott két magyar intézkedésbe foglalt adómértékek meredeken progresszív szerkezete összhangba áll-e az uniós állami támogatási szabályokkal - olvasható az EB közleményében.- Az első intézkedés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra.
- A második pedig a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételt terhelő adóra vonatkozik.
A Bizottság ebben a szakaszban mindkét ügyben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az árbevételen alapuló adómértékek progresszív jellege - az uniós állami támogatási szabályok megsértésével - szelektív előnyt biztosít az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben
- érvel a brüsszeli testület.A Bizottság felfüggesztő rendelkezéseket is kiadott, amelyek megtiltják Magyarországnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékeket terhelő adó progresszív adómértékeinek alkalmazását mindaddig, amíg a Bizottság le nem zárta a vizsgálatát.
A részletes vizsgálatok megindítása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad a vizsgált intézkedésekre vonatkozó észrevételeik benyújtására, mindamellett nem határozza meg eleve az eljárások kimenetelét - zárul az EB közleménye.Ezért van gondja Brüsszelnek a dohányipari különadóval
A kormány javaslatára egy hónapja döntött a parlament arról, hogy a dohányipari különadó az eredeti tervekkel ellentétben nemcsak az idei évre szól, hanem tartósan fennmarad.Erről itt írtunk részletesen:Erről az ábráról pedig jól le lehet olvasni, hogy egyes piaci szereplők mennyire jól járnak a különadóval:
A KFIB elemzői által készített logaritmikus skála a dohánycégek árbevételét és árbevétel-arányos adófizetését mutatja be.
Egy beérkezett panasz miatt vizsgálják a dohányipari különadót
Magyarország 2015-ben a dohánytermékeket terhelő - "egészségügyi hozzájárulásként" említett - új adót vezetett be. Az adómértékek meredeken progresszívek: az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozások a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételük csupán 0,2%-át kötelesek befizetni. Másrészt a magasabb árbevétellel rendelkező vállalkozások árbevételük 4,5%-áig terjedő adómértéket kötelesek fizetni. Az idei fizetési kötelezettség a másik különadóhoz hasonlóan július végén lett volna esedékes.A Bizottság egy beérkezett panasz miatt vizsgálta meg a kérdést. Ezért lényegében az elmúlt hetek magyarországi nyilatkozatai alapján a Bizottság dohányipari különadóval kapcsolatos döntése nem meglepő, az viszont határozott lépésre utal, hogy megtiltotta az EB az adó beszedését. Lázár János korábban többször is elmondta, hogy eljárás fog indulni Magyarország ellen:
A Bizottság üdvözli a dohányzás visszaszorítására irányuló tagállami intézkedéseket. Mindazonáltal kétségei vannak az iránt, hogy a dohánytermékek közegészségügyi hatásai progresszíven emelkednek az azokat értékesítő vállalkozások árbevételének megfelelően
- érvel a brüsszeli testület.A progresszív adómértékek miatt az alacsony árbevételű vállalkozások lényegesen kevesebb adót fizetnek, mint a magas árbevétellel rendelkezők. Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná a különböző árbevételű vállalkozások közötti differenciált bánásmódot.
A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a vállalkozások csökkentsék ezen adókötelezettségüket, ha bizonyos, tárgyi eszközökbe irányuló beruházásokat végeznek. A Bizottság aggódik amiatt, hogy ez szelektív előnyt biztosíthat az ilyen vállalkozásoknak, és Magyarország ebben a szakaszban nem igazolta, hogy a csökkentés összeegyeztethető az egységes piaccal.
És még ez is!
A Bizottság a közleményének szinte a legvégén egy sejtelmes mondatot is elrejtett:A Bizottság azt is vizsgálja, hogy a dohánytermékek forgalmazásáról szóló magyar törvények összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
Ez minden bizonnyal arra utal, hogy az EB vizsgálja a központi dohányellátó létrehozását, amely az elmúlt hetekben nagy port kavart. Erről már többször is írtunk korábban:A júliusi élelmiszerlánc-felügyeleti díj már nem is folyik be
A magyar élelmiszerlánc-törvény úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésére kötelezi az élelmiszerlánc szereplőket. A 2014. évi módosítás szerint a "napi fogyasztási cikkeket" értékesítő üzletek meredeken progresszív adómértékeket kötelesek fizetni. A törvény szerint a "napi fogyasztási cikkek" számos olyan terméket ölelnek fel, amelyeket a fogyasztók napi rendszerességgel használnak, és általában egy éven belül elfogyasztanak, vagy amelyek elfogynak, illetve helyettesítésre kerülnek (pl. élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek vagy háztartási tisztítószerek).A 2014. évi módosítás szerint az alacsony árbevétellel rendelkező üzletek jelenleg teljes egészében mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetése alól, vagy lényegesen alacsonyabb díjat kötelesek fizetni (az árbevételük 0,1%-át) mint a nagyobb árbevétellel rendelkezők (az árbevételük legfeljebb 6%-át). Jóllehet az árbevételen alapuló díj önmagában véve nem vet fel állami támogatási kérdéseket, a Bizottság ebben a szakaszban úgy véli, hogy a díjmértékek progresszív jellege szelektív előnyben részesíti az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásokat, és tisztességtelen versenyelőnyt biztosít számukra a többiekkel szemben - érvel a Bizottság.
Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná ezt a differenciált bánásmódot. Mivel az új szabályok 2015. január 1-jén léptek hatályba, és az első befizetések július végén válnak esedékessé, a Bizottság emellett úgy döntött, hogy a progresszív adómértékek alkalmazásának felfüggesztésére kötelezi Magyarországot mindaddig, amíg a Bizottság be nem fejezi az állami támogatás vizsgálatát.
No meg ez is
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj az egyike azoknak a Magyarország által a közelmúltban bevezetett, a kiskereskedelmet korlátozó intézkedéseknek, amelyek összeadódó negatív hatást gyakorolhatnak a versenyre, és sérthetik a Szerződésbe foglalt alapvető szabadságokat. Például egy másik jogszabályi rendelkezés megtiltja azon kiskereskedők működését, amelyek két egymást követőévben veszteséget termelnek. E veszteségek annak következtében is keletkezhetnek, hogy egyes kiskereskedőknek magas élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kellene fizetni. A Bizottság kapcsolatba lépett a magyar hatóságokkal annak megállapítása céljából, hogy ez a rendelkezés és az egyéb kiskereskedelmi korlátozások összeegyeztethetőek-e a letelepedés szabadságra vonatkozó Szerződéses szabályokkal - derül ki a közleményből.És még a reklámadó is
"A Bizottság annak megállapítására is részletes vizsgálatot folytat, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0%-tól 50%-ig terjedő progresszív reklámadó-kulcs szelektív előnyt - és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt - biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak" - olvasható a Bizottság közleményében.Ez azért érdekes, mert a kormány időközben módosította a reklámadót:
