Gazdaság

Magyarország egyedül maradt az egész EU-ban

Portfolio
Rendkívüli ülést tartottak az Európai Unió belügyminiszterei az Európára nehezedő menekültügy kezeléséről. Itt arról döntöttek, hogy önkéntes alapon a tagállamok összesen a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából, viszont a tervezett 40 ezer helyett 32 256 menekültet fogadnak be Olaszországból és Görögországból. A 40 ezres célszám elérését az év végére halasztották. Az is eldőlt, hogy Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amelyik nem fogad be ennek keretében menekülteket, miután a másik különleges státuszt kapott ország, Bulgária önként bevállalt 450 főt. Közben Szijjártó Péter a BruxInfo tudósítása szerint azt mondta, hogy Budapest egy lépéssel közelebb került a nyugat-balkáni menekült-útvonalra nehezedő nyomás kezelését célzó miniszteri szintű konferencia megrendezéséhez.

Nem jött össze a cél

A nagykövetség az egyik közösségi oldalon azt tette közzé, hogy a belügyminiszterek a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából. Viszont az elvárt 40 ezer helyett egyelőre 32 256 menedékkérőt vesznek át a két uniós "frontországból", Olaszországból és Görögországból - számol be az MTI.

Pintér Sándor belügyminiszter az uniós tárcavezetők brüsszeli tanácskozását követően megerősítette, hogy Magyarország egyik kategóriában sem vállalja egyetlen ember át- vagy letelepítését sem, miután a tanács figyelembe vette, hogy olyan teher és tehernövekedés, mint Magyarországon, az unió külső határán sehol máshol nem tapasztalható.

Magyarország kimaradt

Másodszori nekifutásra sem jött össze a szükséges 40 ezer fős felajánlás a tagállamok részéről az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekültek egy részének más uniós országok közötti szétosztására. Miként a hónap elején a belügyminiszterek informális találkozóján, úgy most is elmaradtak a felajánlások a júniusi EU-csúcson elviekben elfogadott globális (40 ezer fős) áthelyezési keretszámhoz képest.

Magyarország kitartott a júniusi EU-csúcs óta hangoztatott álláspontja mellett, és tekintettel a Nyugat-Balkánon át érkező menekültáradatra, az áthelyezés vonatkozásában "nulla ajánlást" tett. A másik, júniusban még szintén "különleges elbánásra" számot tartó tagország, Bulgária végül mégis bevállalt 450 főt - írja a BruxInfo.

A különleges státusz megítéléséről itt írtunk részletesen:Miként az előre tudható volt, a legtöbb áthelyezett menekült befogadására Németország mutatott készséget (10.500 fő), nyomában Franciaország kínálta fel a második legnagyobb keretet (6.752 főre), Hollandia 2047 áthelyezett személyt vállalt be. Feltűnést keltett, hogy Írország 600 fő befogadására is nyitott volt, Portugália 1309, Csehország 1100 főnek ajánlott helyet.

Jean Asselborn, luxembourgi külügy- és bevándorlásügyi miniszter, aki a rendkívüli tanácsülést elnökölte, utóbb úgy kommentálta a valamivel több, mint 32 ezer fős felajánlást a BruxInfo szerint, hogy "közel voltunk", és hogy az eredmény így is "igen tiszteletre méltó". Jelezte egyúttal, hogy a luxembourgi EU-elnökség mindenképpen azon lesz, hogy az év végéig kitöltsék a még hiányzó 8000 fős rést.

"Az önkéntes alapú szolidaritásnak nyilvánvalóan megvannak a maga korlátai" - húzta alá az MTI összefoglalója szerint a politikus, hozzátéve, nem akarja, hogy a tanácskozás számháborúvá silányuljon. "Egy ponton rájöttem, hogy a hiányzó, maradék 5-6-7 százalékot nem lehet erővel kikényszeríteni" - magyarázta sajtótájékoztatóján a miniszter, aki említést tett arról is, hogy Magyarországnak és Ausztriának is sajátos problémája van ezen a téren.

Egy olyan ország van, amely dupla nullát mondott. Meg kell érteni, hogy megvannak a maguk problémái, de azt is tudni kell, hogy ez milyen képet sugároz kifelé

- mondta Jean Asselborn.




Dimitrisz Avromopulosz migrációs és belügyi EU-biztos ennél egy fokkal már csalódottabban jegyezte meg, hogy "sajnálja, hogy most nem jött össze a 40 ezer", aminek kapcsán megismételte azon véleményét, hogy "az önkéntes feljánlások rendszere mindig nehéz", a múltban rendre kudarcot is vallottak vele, ezért is akart a Bizottság minden országra kötelező kulcsokat intézményesíteni. Jelezte egyúttal, hogy a jövőbeni állandó elosztási rendszer kapcsán továbbra is inkább az utóbbi módszert preferálják majd.

Lesz migrációs konferencia

Már csak az időpontját kell egyeztetni az ősszel Budapesten tartandó magas szintű migrációs konferenciának, a többi kérdésben sikerült megállapodni - közölte hétfőn az MTI-vel Pintér Sándor belügyminiszter az uniós tárcavezetők brüsszeli tanácskozását követően.

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter a BruxInfo szerint azt nyilatkozta, hogy "még nem született formális döntés a helyszínről, de sokan eleve Budapestet említik az esemény helyszíneként. Ma közelebb kerültünk ahhoz, hogy a magyar főváros legyen a házigazda".

Az EU külügyminiszteri tanácsa hétfőn a november 11-12-én esedékes máltai menekültügyi csúcs mellett annak a konferenciának a megrendezését is üdvözölte, amely az egyre forgalmasabbá váló nyugat-balkáni útvonalon zajló menekülthullám kezelését célozza. A tagállamok között ugyanakkor még nem alakult ki egyetértés az eredetileg a magyar kormány által javasolt miniszteri szintű konferencia helyszínéről. A konszenzus hiányának jeleként a Tanács ebben a szakaszban csupán "nyugtázta Magyarország felajánlását, hogy Budapest legyen a konferencia házigazdája", utalva rá, hogy következő, szeptemberi ülésén visszatér a kérdésre.

Szijjártó Péter a portál tudósítása szerint hozzátette, hogy Budapest bírja a visegrádi négyek, Ausztria és a luxemburgi soros EU-elnökség támogatását, és Frank Walter Steinmeier német külügyminiszterrel, továbbá Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselővel is egyeztetett hétfőn négyszemközt a témáról.

Vannak kételyek

A külügyminiszter szerint, ha vannak kételyek a konferenciával szemben, az elsősorban arra vonatkozik, hogy ilyen rövid időn belül le lehet-e bonyolítani egy tartalmas és érdemi eredményeket hozó konferenciát. Érezhetően Mogherininek is vannak ilyen kételyei, aki a portál információi szerint a januárt preferálta volna az esemény időpontjaként.

A magyar diplomácia azonban a sürgető helyzet miatt ősszel, lehetőség szerint már októberben összehívná a tanácskozást, amelyen az EU-tagállamok kül- és belügyminiszterei mellett a nyugat-balkáni útvonalon fekvő hat nem uniós tagállam és Törökország venne részt.

Szijjártó úgy vélte, hogy egy olyan ország, ahová naponta 1300-1500 illegális migráns érkezik, nem mondhat mást csak igent. "Európai szinten azonnali megoldások kellenek, nem tisztán magyar ügyről van szó" - jelentette ki a magyar diplomácia irányítója, aki emlékeztetett rá, hogy az év eleje óta 86 és fél ezer "illegális bevándorló" lépte át a magyar határt, több mint 93 százalékuk a szerb-magyar határon keresztül lépett az ország területére.

Szijjártó szerint, ha nem enyhül a nyomás, a menekültek száma az év végére könnyen elérheti a 200 ezret is. A hidegebb idő beköszöntével ugyanis a Földközi-tengerről még jobban a szárazföldre helyeződik át a menekültáradat súlypontja. Tavaly október és december vége között még egyszer annyian érkeztek hazánkba, mint az év addigi részében.

Nevük mellőzését kérő EU-források ugyanakkor két másik okot is említettek, amelyek miatt néhány tagállam vonakodik Budapestet jelölni ki a menekültkonferencia helyszínének.
  • Az egyik a magyar-szerb határon épülő kerítés,
  • a másik pedig a magyar kormány vonakodása, hogy kivegye részét a 60 ezer menekült tagállamok közötti elosztásából.

Szijjártó Péter hétfőn megismételte újságíróknak, hogy a rendkívüli menekültáradat miatt Magyarország nem fogadhat be több menekültet, ehelyett inkább tőlünk kellene vinni menekülteket.

Magyarország is visszaküldhessen menekülteket

Magyarország azonban továbbra sem tekinti magát frontországnak, és Olaszországtól és Görögországtól eltérően nem igényli azt, hogy a többi tagállam vegyen át menekülteket tőlünk. A külügyminiszter szerint inkább annak a feltételeit kellene megteremteni, hogy Magyarország is visszaküldhesse alapvetően Görögországba azokat a migránsokat, akik nem nálunk lépték át először a schengeni határt.

Szijjártó elmondta, hogy a majdani nyugat-balkáni konferencián olyan módszerekről kellene megállapodni a résztvevőknek, amelyek révén már a korai szakaszban csökkenthetnék a nyomást. A magyar kormány elképzelései szerint olasz és görög mintára a két fő tranzitországban, Macedóniában és Szerbiában is befogadó központokat, úgynevezett "hotspotokat" kellene létrehozni, ahol nyilvántartásba vennék a menedékkérőket és ujjlenyomatot vennének tőlük. Úgy vélte, hogy ezek az országok saját erőből képtelenek feltartóztatni a menekültek áradatát, ezért az Európai Uniónak kellene segítséget nyújtania nekik.

Ami a Magyarországra érkező menekülteket illeti, a külügyminiszter szerint a jelentős többségük ugyan elhagyja az országot, de a célországok később vissza akarják küldeni hozzánk őket.
Itt a bizonyíték: aki szegénynek születik, az nagy eséllyel az is marad
Gyorgy Matolcsy, Governor of the Magyar Nemzeti Bank
Frankfurti tőzsde
Budapesti utca
GettyImages-1180080525
shutterstock_712267579
cimlap_kep_decker-attila_es_szalma_csaba
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Itt a bizonyíték: aki szegénynek születik, az nagy eséllyel az is marad