Gazdaság

Kiderült, mekkora kiadással járna Magyarországnak az olimpia

Portfolio
A magyar olimpia szervezőbizottsága 605 millió dollár (kb. 170 milliárd forint) állami támogatásra számíthat, ami bő kétszerese az athéni olimpián megvalósult kiadásnak, de a hatástanulmány egyáltalán nem számol biztonsági kiadásokkal - többek között ez derül ki a Népszabadság birtokába került közel 1400 oldalas anyagból. A cikksorozat mai része szerint hosszabb távon a magyar gazdaság átlagos éves GDP-növekedési üteme 3%-os lehet, az olimpia csúcs éveiben pedig az államháztartási hiányt évente 0,3-0,5%-kal dobhatja meg a világesemény. A cikk és a nemzetközi tapasztalatok arra emlékeztetnek, hogy rendre jelentősen alultervezettek a költségek, a bevételek pedig felültervezettek. A költség-bevételi helyzetet jelentősen torzítja például az, hogy a várhatóan létrejövő beruházásoknak összegszerűen több mint a felét nem köti a tanulmány az olimpiához.

A Népszabadság által ma ismertetett fontosabb számok, összefüggések

  • A magyar szervezőbizottság 605 millió dollár (kb. 170 milliárd forint) állami támogatásra számíthat, duplája az athéni tervekben megjelölt 302 milliónak, de végül ott csak 235 millió dollárt kapott a helyi bizottság
  • Rio de Janeiro, a 2016-os házigazda szervezőbizottsága 700 millió dollár állami támogatásra számíthat, a 2020-ban rendező Tokió ugyanakkor egyáltalán nem tervez állami támogatást, ám egymilliárd dollárt vár helyi szponzoroktól. Budapest utóbbi kapcsán "mindössze" 250 millió dollárnyi felajánlásra épít az anyag szerint.
  • A hatástanulmány fontos hiányossága, hogy egyáltalán nem számol biztonsági kiadásokkal, noha azok a cikk szerint a legkonzervatívabb nemzetközi tapasztalat (Vancouver, téli olimpia) szerint is legalább 280 milliárd forintot vinnének el (igaz ez a rendőrség és a terrorelhárítás büdzséjén keresztül nem feltétlenül lenne könnyen átlátható, illetve becsülni nagyon nehéz egy 9 év múlvai biztonságpolitikai helyzetet)
  • Athén 2004-ben 75 millió dollárra becsülte az olimpia biztonsági költségeit, de végül a tizenhétszeresét, több mint 1,3 milliárd dollárt fordított erre. Pekingben 7 milliárd dollár volt ennek összege, London az ISIS előtt már 1,5 milliárd dollárt szánt a terror elleni védekezésre és a bűncselekmények megelőzésére, a jövő évi helyszín, Rio de Janeiro 1,25 milliárd dollárt tervez erre kiadni.
  • A cikk emlékeztet egy a HVG által nemrég bemutatott, az Oxfordi Egyetemen készült tanulmányra, amely tizenhét téli és nyári olimpia költségvetését vizsgálta és azt hozta ki: mindenhol túllépték a tervezett kiadásokat, átlagosan 179 százalékkal. Az egyenleget tekintve pedig rendre alulbecsülték a költségeket, viszont túl sok bevételt vártak. A nem megtérülő jellegre utal az is, hogy a magántőke soha nem vett részt az eltervezett mértékben az olimpia finanszírozásában.
  • A budapesti olimpia kapcsán a tanulmány adományokkal nem kalkulált, a sportlétesítmények pedig állami tulajdonban lennének, és a PPP-konstrukciót is kizárják, igaz, az olimpiai és médiafaluk lakásainak, illetve irodáinak értékesítésekor szerepet kaphatnának magáncégek.
  • A költségek túllépésének egyik fontos oka (forrása) lehet az a tapasztalat, hogy a tanulmány szerint Athénban, Pekingben és Londonban is két-háromszorosan vagy akár négyszeresen túllépték a "nem olimpiai" költségkeretet. Ez azoknak a fejlesztéseknek a keretére utal, amelyek elvileg az olimpia nélkül is megvalósulnának, tehát nem lehet közvetlenül az olimpiával összefüggő kiadásokként feltüntetni, ami egyúttal javítja az egész esemény költség-bevételi helyzetét is.
  • A lap korábbi cikkében már rámutatott, hogy a budapesti közlekedésfejlesztési beruházásokat szinte mind ebbe a "nem olimpiai" körbe sorolták másfél tucatnyi sportlétesítménnyel együtt.
  • A most közölt cikk szerint az anyag azzal számol, hogy az olimpiával összefüggő beruházások értéke 3113 milliárd forint lehet, amelyből 1043 milliárd a szűken vett olimpiai költség, 421 milliárd az előrehozott beruházások értéke, 1649 milliárd forintot pedig "alapesetben" - olimpia nélkül - is elköltene az ország. Több mint felét tehát a beruházási kiadásoknak nem köti a tanulmány az olimpiához.
  • A hatástanulmány 65 dolláros, azaz 18 ezer forintos átlagos jegyárral számol és a cikk szerint optimista becslésnek tűnik a 82 százalékos jegyértékesítési arány. Athénban 77 dollár volt az átlagár, és a jegyek 72 százaléka fogyott el. Pekingben 96 százalékos volt a foglaltság, de az átlagos jegy mindössze 32 dollárba került. Londonban viszont a zsúfoltság átlagosan 127 dolláros jegyár mellett is kialakult.
  • A tanulmány szerint 7,4 millió férőhely lenne a 2024-es budapesti olimpián, ebből a NOB-nak és a médiának félretesznek 1,4 milliót. A megmaradó 6 millióból 4,88 millió tikett eladását várja a tanulmány, amely szerint a jegyek 55 százalékát magyarok vennék meg, 45 százalékát (2,2 milliót) külföldiek.
  • Ennek nyomán a turizmus csak az olimpia idején 106 milliárd forintnyi bevételhez jutna, mivel a becslések szerint egy külföldi átlagosan öt éjszakát töltene itt, és 110 ezer forintot költene el.


A Portfolio által az olimpia kapcsán írt pro és kontra elemzések, összefoglalók:
Este jön a vihar! Másodfokú riasztásokat adott ki az OMSZ
Visszatérne a Boeing 737 Max, aggódnak a repülővel utazók
Megkezdi Európa meghódítását a kínai Alibaba
Hatvanezer autót kell visszahívnia a Mercedesnek
Nagy változás jön a Mátrai Erőmű vezetésében
FrankfurtTőzsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
condoleezza rice