Gazdaság

Magyarország 2000 menekültet fogadhat be

MTI
A keddi kulcsfontosságú uniós belügyminiszteri csúcson végül nem teljes egyetértéssel, de minősített többséggel megszavazták a menekültek elosztását. Magyarország mellett Csehország, Szlovákia és Románia szavazott nemmel a kérdésben.

Nem szavaztuk meg, de nekünk is be kell fogadnunk menekülteket

"Az asztal körül egyetlen tagállam sem mondta azt, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem" - tudatta Asselborn. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a döntést követően senki sem mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani. Asselborn hozzátette, hogy a szavazást követően erre az uniós szabályok szerint nincs is jogi lehetőség. Jean Asselborn kifejtette: jobb lett volna konszenzussal elfogadni a javaslatot, de ez nem sikerült. A tervet így is a szerződésben megköveteltnél jóval nagyobb többség támogatta. A luxemburgi politikus elmondta: biztos abban, hogy a javaslat ellen szavazók (Magyarország, Szlovákia, Románia, Csehország) is végrehajtják majd a döntést. Korábban a miniszterek uniós tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg egyik diplomatája úgy foglalt állást, hogy ha Magyarország nem óhajt haszonélvezőként részt venni a menekültek elosztásában, vagyis nem járul hozzá, hogy az oda belépő menekülteket máshová telepítsék át, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét. A belügyminiszteri tanácskozáson elfogadott - s kiszivárgott - dokumentumok tanúsága szerint például a mostani döntés értelmében Magyarországnak Görögországból 988 menekültet kellene befogadnia, Olaszországból 306-ot. Szlovákiának a görögöktől 612, Csehországnak 1215, Romániának 1890 menekültet kellene átvennie. Jean Asselborn, a tanács ülésén elnöklő luxemburgi miniszter közölte, hogy a jogszabály szövegében az újraelosztási kulcsok, "az elhíresült kvóták" nem szerepelnek, a számokról a tagállamok önkéntes alapon határoztak. A miniszter elmondta, hogy az eredetileg Magyarországnak szánt 54 ezer fős áthelyezési keret afféle tartalékot képez, elvben Görögországból és Olaszországból lehet még ennyi ember máshová telepíteni, de szükség esetén más országok javára is felhasználható - számol be az MTI. Pintér Sándor belügyminiszter a találkozó után nem nyilatkozott a magyar sajtónak - írja a BruxInfo. A portál tudósításából kiderül:

Miután Magyarország nem kért a számára fenntartott 54 ezer fős áthelyezési létszámból, egyelőre csak az olaszok és a görögök együttesen 66 ezres keretét osztották szét a többi tagállam, így Magyarország között. Hazánknak első körben 1294 menekültet kell átvennie a következő két évben a két szóban forgó tagállamtól, 306 főt Olaszországtól és 988 főt Görögországtól. Az 54 ezres keretből a hazánkra jutó rész elvileg 1059 menekült lett volna, így mindösszesen 2353 menekült átvételéről volt szó. Ez azonban csak elvi lehetőség, a végleges számra még csak tippelni sem lehet jelenleg.

Szokatlan lépést tervez Orbán holnap migránsügyben

A BBC szerint Orbán Viktor meglepetéssel készül a holnapi EU-csúcsra, a lap értesülései szerint sajátos és egyben költséges megoldást vázol majd fel a migránsügy megoldására.
Tovább

Itt a horvát és lengyel álláspont a kvótákról

Zágráb támogatja a migránsok elosztására irányuló kötelező kvótát, de nem lesz hot spot, vagyis gyűjtőközpontja a Közel-Keletről érkező bevándorlóknak - közölte Branko Ostojic horvát belügyminiszter kedden Brüsszelben, az EU-tagországok belügyminisztereinek találkozóján újságírókkal. Branko Ostojic nem várta meg az ülés végét, hanem miután közölte álláspontját, egyéb kötelezettségeire hivatkozva elhagyta a tanácskozást. Varsó a tárgyalások során elérte azt, hogy a menekültelosztással kapcsolatos követeléseit teljesítsék - így nyilatkozott Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár kedd esti varsói sajtóértekezletén, miután Lengyelország a minősített többségi szavazáson egyetlen visegrádi tagállamként az Európai Bizottság terve mellett szavazott.

A puszta ellenkezés ahhoz vezetett volna, hogy nem lenne beleszólásunk a döntéshozatalba, elértük követeléseink teljesítését

- érvelt Trzaskowski. Mint ismertette, Lengyelország 4500 menekültet vállal át, az elsők - a görögországi és olaszországi befogadóközpontokban lefolytatott biztonsági eljárás után - a jövő év elejétől érkeznek. Trzaskowski a legfontosabb tárgyalási sikernek az automatikus kvóták elutasítását nevezte, valamint azt, hogy Lengyelországnak nem kell befogadnia azokat a menekülteket, akiknek identitásáról kétségei támadnak. Arra az újságírói kérdésre, hogy a Csehországtól, Magyarországtól és Szlovákiától eltérő szavazás nem okoz-e törést a visegrádi négyek között, Trzaskowski elmondta: a csoport országai folyamatosan egyeztették álláspontjaikat, de a keddi találkozón hozott döntést a minősített többségi szavazás miatt nem lehetett megakadályozni. "A csehek és a magyarok jelképes okokból szavaztak ellene, a megszavazott tervet úgyis teljesítik. Számunkra fontos volt a mi feltételeink kieszközlése" - szögezte le. (MTI)

Fenyegetőznek a szerbek

Szerda éjfélig adott ultimátumot Szerbia Horvátországnak: amennyiben addig nem születik megállapodás Zágrábbal a határnyitásról, Belgrád válaszlépéseket tesz - jelentette be keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján Aleksandar Vucic szerb kormányfő. A miniszterelnök hozzátette: folyamatosan tárgyal horvát kollégájával, Zoran Milanoviccsal. Ugyanakkor közölte, hogy a szerb kormány felhatalmazta arra, hogy amennyiben nem születik megállapodás, akkor három szintű - politikai, jogi és gazdasági - válaszlépéseket foganatosítson az ország érdekeinek megóvása érdekében. Horvátország kedden délután feloldotta a határzárat a horvát-szerb határon található Bajakovo-Batrovci autópálya-átkelőn a romlandó árut szállító kamionok előtt. Ugyanakkor a két ország közti további hét átkelőhelyen továbbra is életben van a Zágráb által korábban a migránsáradat miatt elrendelt határzár.

A csehek is kifakadtak

Rossz döntést hoztak az európai uniós belügyminiszterek Brüsszelben, a menekültek további elosztásának rendszere nem fog működni - állítja Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, aki közleményben reagált a kötelező kvótarendszerről hozott keddi Brüsszeli döntésre.

A kvóták nem fognak működni, egyáltalán nem visznek közelebb a migrációs válság igazi okainak felszámolásához

- olvasható a közleményében. A cseh kormány a szerdai ülésén foglalkozik a kérdéssel, és várhatóan dönt a további lépésekről. (MTI)

Fico: amíg én vagyok a kormányfő, Szlovákiában nem lesz kötelező kvóta

"Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a (migránsok elosztására irányuló) kötelező kvótákat" - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő kedden Pozsonyban, arra reagálva, hogy az EU-tagországok belügyminiszterei többségi szavazással elfogadták 120 ezer menekült szétosztásának a tervét, miközben Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia ez ellen szavazott. A szlovák miniszterelnök a pozsonyi parlament európai ügyekért felelős bizottságának keddi ülésén jelentette ezt ki, amelyről több szlovák médiaforrás is beszámolt, elsőként a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. (MTI)

Uniós csúcsot tartanak holnap este

Rendkívüli csúcstalálkozón, azaz a hivatalos szóhasználat szerint nem hivatalos találkozón vitatják meg szerda este az Európai Unió tagállamai a migrációs válság fejleményeit és a lehetséges megoldásra vonatkozó javaslatokat. Az állam- illetve kormányfők azt követően ülnek össze, hogy kedden a tagállami kormányok belügyminiszterei vitatták meg a kvóták kérdését - s a legfrissebb hírek szerint nagy többséggel (Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia ellenszavazatával, valamint Finnország tartózkodásával) el is fogadták 120 ezer menekült szétosztásának a tervét. A magyar álláspont szerint 120 vagy 160 ezer menekült szétosztása nem oldja meg a problémát, melynek gyökere nem az Európai Unióban, hanem az unión kívül van, ezért megoldásra is az EU-n kívül van szükség. Az uniós állam- illetve kormányfők csúcstalálkozóját Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hívta össze. A tagállami vezetőknek küldött meghívólevélben Tusk az emberség és felelősségtudat próbájának nevezi a migrációs válságot, amellyel szerinte még sok éven át foglalkozni kell majd. "Válaszunk ugyanakkor nem homályosítja el a brutális valóságot. Mi mint európaiak jelenleg nem vagyunk képesek kezelni közös külső határainkat" - szögezi le Tusk. A lengyel politikus úgy véli: emiatt kényszerültek arra egyes tagállamok, hogy saját maguk kezdjék ellenőrizni saját határaikat. "Elsődleges feladatunk az európai közösség megvédése, és ezen a fronton kudarcot vallottunk. Túl sokáig tanakodtunk azon, hogyan tolhatnánk másra a felelősséget" - írja Donald Tusk, hozzátéve: hosszú listája van azoknak a dolgoknak, amelyekkel kapcsolatban a tagországok hibáztathatják egymást, de az ujjal mutogatás egyikben sem hozza közelebb a megoldást. A levélből kiderül, hogy Tusk azt óhajtja megvitatni, milyen segítséget lehet nyújtani a frontállamoknak, hogyan lehetséges az együttműködés a Nyugat-Balkán államaival, Törökországgal és a Szíriával szomszédos többi országgal, miként nyújtható nagyobb támogatás az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Világélelmezési Programnak, valamint hogyan juttathatóak haza azok, akik nem jogosultak menekültstátusra. "A szíriai válság megoldására tett diplomáciai erőfeszítéseket is meg kell beszélnünk" - tudatta Tusk. (MTI)

Megszavazták a menekültek elosztását a tagállamok

Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között.

Uniós források szerint a megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországról és Görögországról, 54 ezer áthelyezésről később, a Financial Times értesülése szerint egy éven belül döntenek.

Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni. (MTI)

Merkel: ha kerítést építünk is befolyásolni fogja életünket a menekültválság

Az európai menekültválság megoldáshoz küzdeni kell a válságot kiváltó okok megszüntetéséért, a menekültek hazájában és a környező országokban működő menekülttáborokban is - jelentette ki kedden Berlinben Angela Merkel német kancellár Juha Sipilä finn miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Angela Merkel a finn kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a menekültek beáramlása Európába "nagyon rendezetlenül" zajlik, ezért szükség van a "rend jeleire", így az uniós külső határok biztosítására. Görögország uniós külső határárnak biztosításához pedig elengedhetetlenül szükséges Törökország támogatása - hangsúlyozta a német kancellár.

A menekültválságban megtanuljuk, hogy az is befolyásolja az életünket, ha valahol máshol történik valami szörnyűség, és ezen nem tudunk változtatni kerítések építésével

- idézte Angela Merkel szavait az AFP hírügynökség. (MTI)

Nem lehet "kivásárolni" magunkat a kvótarendszer alól

Berlini kormánykörök szerint lekerült a 120 ezer menekült tagországok közötti elosztásáról zajló brüsszeli tárgyalások napirendjéről az a javaslat, hogy a menekültek befogadását elutasító tagállamok "kivásárolhatják" magukat

- jelentette kedden a dpa német hírügynökség. Korábban arról volt szó, hogy a menekültek befogadása alól mentesülni lehet fejenként 6500 euró befizetésével.

Az új elképzelés szerint inkább a határidőket módosítják, hogy valamennyi tagország el tudja fogadni a tervet.

(MTI)

Az ENSZ 240 ezer menekült befogadására szólítja fel az EU-t

Az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) kedden felszólította az Európai Uniót, hogy egyezzen bele további 120 ezer, azaz összesen 240 ezer migráns befogadásába, különben hiteltelen bármilyen széttelepítési program.

Melissa Fleming, a hivatal szóvivője Genfben emlékeztetett arra, hogy csupán tengeren 480 ezer ember ékezett Európába, és naponta átlagosan 6 ezren jönnek, így a 120 ezres keretet 20 nap alatt kitöltik. Mint mondta, egy széttelepítési program önmagában nem fogja stabilizálni a helyzetet. A szóvivő szorgalmazta, hogy az EU sürgősen állítson fel befogadóhelyeket Görögországban, ahova emberek tízezrei érkeznek, főként szíriai menekültek Törökországon keresztül. Fleming "életbevágóan fontosnak" mondta az EU-tagállamok igazságügy és belügyminisztereinek keddi tanácskozását, valamint az Európa Tanács szerdai értekezletét. Szavai szerint az EU-nak valószínűleg ez az utolsó lehetősége arra, hogy kezelni tudja a válságot. (MTI)

A Bizottság nem támogatja a szankciókat

Az Európai Bizottság annak a lehetőségét vizsgálja, hogy a menekültválságot olyan "rendkívüli körülménynek" nyilvánítsa, amely az európai költségvetési szabályok rugalmasabb kezelését teszi lehetővé - mondta kedden Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos. Ausztria és Olaszország az kérte Brüsszeltől, hogy alkalmazza a stabilitási és növekedési paktum azon cikkelyét, amely rendkívüli helyzetben engedélyezi, hogy a költségvetési hiány meghaladja a GDP-arányos 3 százalékot anélkül, hogy az szankciós eljárást vonna maga után. Moscovici a France2 francia közszolgálati televízióban megerősítette, hogy a stabilitási és növekedési paktum tekintettel van a rendkívüli körülményekre. Fel kell tennünk a kérdést, hogy a mostani helyzetben rendkívüli körülményekről van-e szó a paktum értelmében, és ha alkalmazunk egyfajta rugalmassági cikkelyt, azt milyen mértékben - mondta a francia biztos. Most vizsgáljuk ezt a kérdést. Részletekkel fogok szolgálni, hogy az Európai Tanács véleményt alkothasson - tette hozzá. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy ez nem lehet felhívás költségvetési lazaságra.

Az uniós biztos megjegyezte, hogy az Európai Bizottság nem támogatja azt az elképzelést, hogy pénzügyi szankciókkal sújtsák azon tagállamokat, amelyek nem fogadnak be menedékkérőket.

(MTI)

Fidesz-KDNP: "Brüsszel elhibázott politikája miatt emberek halnak meg"

Az Országgyűlés kedden kormánypárti képviselők kezdeményezésére határozatban szólította fel az Európai Unió vezetőit a kontinens és polgárai védelmére a migrációs válsággal összefüggésben. A képviselők 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el az erről szóló előterjesztést, amelyet többek között Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője terjesztett a parlament elé. A Ház az indítvány elfogadásával a kabinetet is felszólította, hogy pénzügyi forrásokkal és jogszabályi feltételekkel tegye lehetővé, hogy Magyarország minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait. Az illegális bevándorlás hullámai egész Európát robbanással fenyegetik - olvasható az elfogadott határozati javaslat indoklásában, amely szerint a kialakult helyzetért az Európai Uniót terheli a felelősség.

A Fidesz-KDNP politikusai szerint "mára odáig jutottunk, hogy Brüsszel felelőtlen politikája miatt emberek halnak meg".

A kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kimondta, "felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt". A határozati javaslat benyújtói szerint Közép-Európa országai - amelyek csak nemrég lábaltak ki a gazdasági válságból -

nem engedhetik meg, hogy "Brüsszel elhibázott politikájának kárvallottjai legyenek".

Nem megengedhető, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és szociális biztonságát

- fogalmaznak, majd hozzáteszik, "jogunk van megvédeni kultúránkat, nyelvünket, értékeinket". Az előterjesztők indoklásukban arra is kitértek, folytatni akarják a gazdaság fejlesztését "anélkül a teher nélkül, amit a Magyarországra érkező illegális bevándorlók elviselhetetlen áradata jelent". (MTI)

Tűz és víz, hogy mit akarnak a tagállamok menekültügyben

Csaknem tízórás tárgyalás után sem sikerült megegyezni Brüsszelben a tagállamok belügyminisztereinek keddi tanácskozását előkészítő nagyköveti szintű egyeztetésen a 120 ezer menekült elosztásáról - írta a Die Welt című német lap online kiadása.

A tagországokat az uniós intézményeknél képviselő nagykövetek hétfő késő estig tárgyaltak. A nagyon kemény vitában egymástól rendkívül eltérő álláspontok fogalmazódtak meg - mondták diplomaták a Die Weltnek.

Az egyeztetés kedden folytatódik. A belügyminiszterek ülése 14.30-kor kezdődik, és "addig minden erőnkkel törekszünk a megállapodásra" - hangsúlyozták a német lap forrásai.

A 28 tagállam képviselőinek arról kellene egyezségre jutniuk, hogy miként vesz át a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól a többi uniós tagállam 120 ezer menekültet a következő két évben, a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül.

Három kérdésben nincs egyetértés. Az első arról szól, hogy a tagállamok miként "vásárolhatják" ki magukat az elosztási rendszerből, vagyis milyen esetekben zárkózhatnak el a menekültek befogadásától, és mennyit kell fizetniük ezért. A ZDF német országos köztelevízió szerint a megállapodás tervezetében az áll, hogy fejenként 6500 euró befizetésével lehetne mentességet szerezni a menekültek befogadása alól, de csak egy bizonyos időszakra, a formálódó elképzelés szerint legfeljebb hat hónapra.

A Die Welt értesülése szerint egyes tagországok nem akarják elfogadni, hogy más országok befizetések révén teljes mértékben mentesülhetnek a menekültek befogadása alól, és különösen Franciaország igyekszik olyan feltételeket elfogadtatni, amelyek csaknem lehetetlenné teszik ezt a megoldást.

Vita van arról is, hogy a menekültek elosztásával mely tagállamok terheit enyhítsék. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy Görögországból, Olaszországból és Magyarországról telepítsenek át menekülteket, de Magyarország nem akar élni a lehetőséggel, így át lehet alakítani a kontingensen belüli arányokat.

Felmerült, hogy a tervezettnél több embert telepítsenek át Görögországból és Olaszországból, de felmerült az is, hogy Magyarország helyett inkább Németországból, Svédországból, Ausztriából, Horvátországból vagy Szlovéniából vegyenek át menekülteket a társországok.

A harmadik fő vitapont az, hogy milyen döntéssel fogadják el a menekültek elosztásáról szóló megállapodást. A bizottság és az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg szerint egy ennyire fajsúlyos politikai ügyben teljes egyetértéssel kellene dönteni. Ugyanakkor számos tagállam, köztük Németország hangsúlyozza, hogy az elosztást ellenző államok - köztük Magyarország és Lengyelország - miatt szükség esetén élni kell a minősített többséggel történő szavazás lehetőségével - írta a Die Welt.

Az uniós szerződések értelmében minden tagállam számára kötelezővé tehető az a döntés, amelyet a tagállamok kormányai minősített többséggel hoznak, azaz a javaslatot megszavazza az olyan tagországok legalább 55 százaléka (vagyis legalább tizenöt ország), amelyek együttesen az unió népességének legalább 65 százalékát teszik ki.

Mystery_Hotel_Budapest - 8
IMG_20190910_155319
A River Estates irodaháza többek között a DIGI kábeles mûsorszolgáltató székhelye a XIII. kerület, Váci út 35-ben.
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Digitalizációs szakértő

Digitalizációs szakértő

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
hkprot5