Gazdaság

A gyors magyar növekedés forog most kockán

Portfolio
A következő fél év kritikusan fontos a magyar gazdaság jövője, fenntartható növekedése szempontjából, a kormány pedig megvizsgálja azt, hogy milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a 2% feletti gazdasági növekedést - jelentette ki a Budapest Economic Forum nyitóelőadása keretében Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője a növekedési kilátásainkat jelentősen beárnyékoló tényezőkre új, nagy jelentőségű bejelentéseket tett, amelyek lényegében az EU-s források maximális 2016-os kifizetési képességét (is) célozzák, miközben felülvizsgálják a bankokkal kötött februári megállapodást is. A jegybankelnöki panelbeszélgetés során éles vita alakult ki az MNB önálló monetáris politika vitelének képességével kapcsolatban, illetve a jegybank növekedésélénkítés érdekében tett lépéseiről. A bankvezéri panel résztvevői egyet értettek abban, hogy a kétszámjegyű tőkemegtérülési mutató elérése nem reális az előttünk álló években, miközben szükséges lenne, a közönségszavazás szerint pedig a részt vevők nagy többsége szerint csendes háború zajlik a háttérben a kormány és a bankok között.

Fontosabb részletek
  • Lázár a 2016-ban jelentősen lassuló EU-forrás kifizetést egy állami beruházási-fejlesztési alap felállításával és célzott kkv-támogatással is ellensúlyozná
  • Közben Pest megye és Budapest szétválhat, a megye 130 milliárdos kompenzációt kaphat
  • A kormány decemberig felülvizsgálja a bankokkal kötött megállapodást
  • A következő fél év kritikus lesz a bürokráciacsökkentés terén is, beleértve a létszámcsökkentést is
  • Nagy Márton (MNB) szerint lehetséges a minél nagyobb mértékű önálló monetáris politika, efelé már sok lépéssel haladt a jegybank
  • Surányi György szerint nagyrészt illúzió ez az önállóság egy kis, nyitott ország jegybankja esetén
  • Karvalits Ferenc többek között a tartós gazdasági leszakadásra és a túlzott mértékű jegybanki elköteleződésekre figyelmeztetett
  • Bod Péter Ákos többek között a képzett munkaerő fokozatos elveszítésére hívta fel a figyelmet, ami akár a felzárkózást is lehetetlenné teszi
  • Az MFB a hitelezés élénkítése, illetve az új hitelprogram elindítása terén nagy lépésekre készül a jelentős kihívásokra reagálva
  • Közben az Exim hitelállománya jelentősen bővül részben a termékpaletta rugalmas átalakítása miatt
  • A bankvezéri panel résztvevői szerint nagyon nehéz a 10%-os ROE elérése
  • A vállalati hitelezés akadozásának fő oka szerintük az, hogy nincs elég hitelezhető vállalat az országban

Milyen eddig az új uniós pályázati rendszer? - Vonjunk mérleget!

Számos területen kedvező irányba változott az új uniós pályázati rendszer a 2007-2013-as ciklushoz képest, de vannak rossz irányba mutató fejlemények is, illetve az elmúlt egy évből kedvezőtlen pályázati tapasztalatok is - mutatott rá a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Trombitás Zoltán. Az Erste Bank Hungary Zrt. EU Iroda vezetője külön kiemelte az agrárgazdasági finanszírozás különböző lehetőségeit, illetve azt, hogy a teljes pályázati folyamatban mely pontokon miben tudnak segíteni az ügyfeleknek járó EU-források lehívásában. Tovább a cikkhez

"Olyan tőkepiacunk van, amilyet megérdemlünk"

A hazai tőkepiac esélyeiről és kilátásairól cseréltek véleményt a Portfolio konferenciáján a szakértők. A Budapest Economic Forum kerekasztalának résztvevői elmondták, gazdaságpolitikai támogatásra is számítanának annak érdekében, hogy a nemzeti sikerességhez szükséges tőkepiaci javulás elinduljon. Tovább a cikkhez

Itt egy rakás EU-pénz, de hogyan tudjuk lehívni?

A Portfolio mai konferenciájának záró kerekasztal beszélgetésén a magyar gazdaság növekedési kilátásai, illetve a pénzügyi- és humántőke ellátottsága volt a fő téma. A beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy rövid távon az EU-források lehívása lesz a kritikus elem, igaz ennek volumenét és így a rövid távú növekedési kilátásokat számos kockázat sújtja. Ezek között hangsúlyos volt az, hogy a túlzottan célzott pályázati kiírások akár a forráslehívást is akadályozhatják, illetve a szakképzett munkaerő hiánya súlyos beruházási és így növekedési problémákhoz is elvezethet. Tovább a cikkhez

Krisán: finanszírozási vákuum alakulhat ki Magyarországon

A régi uniós ciklus pénzeinek kifutása, a jegybank Növekedési Hitelprogramjának kivezetése, és a visszatérítendő uniós források kihelyezésének időigényei miatt félő, hogy 2016 első felében vákuum lesz a vállalkozásfinanszírozásban Magyarországon - hívta fel a figyelmet a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Krisán László. Tovább a cikkhez

Vitályos Eszter: még 100 új uniós pályázat jön idén

Két évvel ezelőtt még 6-800 milliárd forintnyi EU-forrás elvesztésével kalkulált a magyar kormány, most pedig azzal, hogy a 2007-2013-as ciklus összes forrását le tudja hívni Magyarország - hangsúlyozta az elmúlt két évi megfeszített munka eredményeként előadásában Vitályos Eszter a Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára rámutatott, hogy ez a megfeszített munka még a következő három hónapban is szükséges, igaz ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as ciklus forrásaira idén még mintegy 100 pályázat meghirdetése várható. Tovább a cikkhez

Itt az ítélet a brókerbotrányok felelőseiről!

A befektetők egyáltalán nem felelősek a tavasszal kirobbant brókerbotrányokért - ezt az eredményt hozta a Budapest Economic Forum kapcsán tartott egyik közönségszavazásunk, ami a felelősség kérdését feszegette. Katona Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatóját meglepte az eredmény, mert szerinte igenis gyanúsnak kellett volna lennie az ügyfeleknek is, amikor 10-20%-os éves kamatot ígérő papírokba tették a pénzüket, amikor például besétáltak a karcagi utazási irodába. Abban mindenki egyet értett a panelbeszélgetés keretében, hogy az ügyfelek tudásbeli hiányosságaira az egyik legfontosabb megoldás az oktatásban, a pénzügyi tudatosság növelésében rejlik. Tovább a cikkhez

Több magyar munkahelyeket akarunk? - Engedjük tőzsdére a cégeket!

Rendkívül fontos foglalkoztatási hatása van annak, ha a kis- és közepes cégek nagy számban a tőzsdére tudnak menni, azaz onnan is be tudnak vonni forrást - hangsúlyozta az amerikai tőzsde elmúlt évtizedekbeli tapasztalata alapján egyfajta tanácsként Magyarország számára is David Weild. A NASDAQ volt alelnöke, a Weild&Co alapítója szerint túlságosan magas a magyarországi vállalatok banki alapú forrásszerzésének aránya, azaz célszerű lenne például a nagy állami vállalatokat a tőzsdén keresztül is privatizálni a Budapesti Értéktőzsde élénkítése kapcsán. Felvetette egyúttal azt is, hogy adókedvezményekkel is érdemes lehet ösztönözni a kisebb-nagyobb cégek megjelenését egy adott ország tőzsdéjén. Tovább a cikkhez

Színfalak mögötti háború zajlik a bankok és a kormány között

Nagyon nehezen elérhető álom a magyar bankszektor számára a 10%-os tőkearányos megtérülés elérése - hangzott el a Portfolio csütörtöki Budapest Economic Forumán. A bankvezéri panelbeszélgetésből kiderült, hogy egyre lazább kockázati feltételekkel hitelezik a vállalatokat, mégse jelentkezik a hitelek iránt a visszaesés elkerüléséhez szükséges kereslet. A forintosítás utáni hitelkiváltások elsősorban az ügyfelek immobilitása miatt nem pörögtek fel. Az állami bankvásárlásoknak a közönség szerint még nincs végük, a háttérben pedig a béke látszata ellenére háború zajlik a kormány és a bankok között.


Zolnai György, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója, Heinz Wiedner, Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója és Jelasity Radovan, az Erste Bankelnök-vezérigazgatója.
Tovább a cikkhez

Óriási feladat előtt áll az MFB, pörög az Exim hitelezése

Ha már Lázár János az óriási, de nem megoldhatatlan feladatokat vázolta, akkor elmondhatom, hogy az MFB is ilyen, tehát megoldható kihívások előtt áll a hitelezés tevékenység terén - kezdte a miniszter nyitóelőadására rímelő előadását a Budapest Economic Forum második szekciója keretében Bertalan Sándor. A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese vázolta, hogy a visszatérítendő EU-források elosztási rendszere hogyan épül majd fel és újra rögzítette, hogy csak a hitelintézetek vehetnek majd részt a hitelek folyósításában. Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója előadásában többek között arról beszélt, hogy idén is lendületesen bővül a bank által nyújtott finanszírozás volumene, amelyben a termékpaletta rugalmas alakítása, illetve bizonyos jogszabályi változtatások is segítettek. Tovább a cikkhez

Lázár bejelentéseinek margórája

A Portfolio tegnap esti cikkében már rámutatott , hogy egyszerre több gazdaságpolitikai sokk is éri 2016-ban a magyar növekedést, amelyek együttesen már felvetik a kormányzati cselekvés (ellensúlyozás, tompítás) lehetőségét. Az állami beruházási-fejlesztési alap, illetve a nagy projektek "tolása", valamint az energetikai korszerűsítés állami intézményekre csoportosítása meglátásunk szerint mind-mind ezt, a minél magasabb (1500-1600 milliárd helyett 2000 milliárd forintnyi) 2016-os uniós kifizetést szolgálja.

Csúnyán összekapott Surányi György és Nagy Márton

A kínai gazdaság lassulása nem kérdés, inkább az a kérdés, hogy pontosan mi is zajlik Kínában - jelentette ki a Budapest Economic Forum konferencia jegybanki kerekasztal beszélgetése során Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta, hogy az MNB minden eszközzel arra törekszik, hogy egyre inkább függetlenítse magát a Fed, illetve az EKB monetáris politikai ciklusától, hogy sokkal inkább a magyar gazdasági ciklus igényeire tudjon csak reagálni. Surányi György, a jegybank korábbi elnöke szerint Kínában nem folytatható a növekedésélénkítés egyik útja sem, így ott inkább most a reformoknak kellene nagy teret nyernie. További részletek a panelbeszélgetésről hamarosan.


Tovább a cikkhez

Képeken az év gazdasági konferenciája

Csütörtök reggel kezdetét vette a Portfolio nagyszabású konferenciája, a Budapest Economic Forum 2015. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter fontos bejelentéseket tett nyitóelőadásában, majd külföldi elemzők értékelték Magyarország megítélését, ezt követően pedig a jegybanki kerekasztal résztvevői osztották meg gondolataikat a legaktuálisabb makrogazdasági kérdésekről. Tovább a cikkhez

Külföldi elemzők: nagyon megváltozott a világban a megítélésünk

Magyarország már megérdemelné a felminősítést, ennek csak az időpontja kérdéses - értett egyet a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Pasquale Diana, a Morgan Stanley és Vladimír Vano, a Sberbank vezető elemzője. Megváltozott a régiónk megítélése a piacon: most már sokkal ellenállóbb a sokkokkal szemben, mint korábban volt. Tovább a cikkhez

Lázár: nem lesz EU-s pénzből lakossági energetikai korszerűsítés

Új bejelentés a minisztertől, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban zajló viták, illetve még nem kommunikált döntés alapján az várható, hogy EU-s pénzből lakossági energetikai korszerűsítésre nem lesz lehetőség. Ehelyett az a döntés, hogy az energiakorszerűsítésre szolgáló pénzeket első körben az állami intézmények energetikai felújítására kell fordítani, hogy ezen intézmények dologi kiadásai csökkenni tudjanak (ill. minél hamarabb és minél nagyobb volumenben lehessen lehívni az EU-s pénzeket ezekre a nagy felújításokra - a szerk.). Lázár hozzátette: természetesen a lakosságnak is meg kell nyitni az energiacsökkentés (energetikai korszerűsítés) lehetőségét, és ezt részben banki eszközökkel kell megtenni (pl. kedvezményes hitelek, esetleg állami támogatással). Emellett megjegyezte: minden otthontulajdonostól elvárható, hogy saját maga is költsön a saját otthonának korszerűsítésére.


Leválasztjuk Pest megyét Budapestről

Azon vidéki polgártársak közé tartozom, akiknek meggyőződése, hogy Budapest fejlesztése nélkül az ország nem fejlődik - mondta Lázár. Ugyanakkor az EU-s fejlesztési forrásokból ki van zárva a főváros (VEKOP szűkös forráskerete 2020-ig), ezért a kormánynak a zsebébe kell nyúlnia. Hogy Budapestnek mire van szüksége, azt elsősorban a fővárosi önkormányzat tudja.

Szerinte jelentős fejlesztésekre, szimbolikus gigaberuházásokra van szükség az ország gazdasági növekedése érdekében.

"Háború sújtotta övezet" eközben Pest megye, amely szükségszerűen együtt élt eddig Budapesttel, de most az új uniós ciklusban szenvedne a forráshiánytól, ezért a megyét kompenzálni kell. Erre 130 milliárd forintot szánna a kormány. Újra kell gondolni Magyarország regionális térképét, Pest megyét pedig leválasztaná a kormány Budapestről, akár a megyerendszer átrajzolásával is. Arról, hogy a központi régió szétválasztásáról már elindult a kormányzati munka, egy tegnapi cikkben a Portfolio számolt be először. Amint megírtuk: jövő februárig kell az EU felé jelezni, hogy az egyes NUTS-II régiók területét meg akarjuk-e változtatni és sok érv mutat abba az irányba, hogy igen. Addig, amíg ez kivitelezhető, kompenzálni szeretné a kormány az itt működő vállalkozásokat, így Lázár 130 milliárd forintos bejelentése valójában feltételezésünk szerint a következő kb. 1-1,5 évre vonatkozhat összesen.

Lázár: kritikusan fontos, hogy mi történik a 2 év alatt az agrárpénzekkel

A Vidékfejlesztési Operatív program 1300 milliárd forintjából kritikusan fontos, hogy hogyan tud elindulni az a mintegy 1000 milliárd forint kifizetése 2016-2017-ben, ami nem földalapú támogatás. Ez szavai szerint rendkívüli jelentőséggel bír.


Teltház a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján.

Kkv-igények: nem biztos a kormány lába alatt a talaj

2016 első féléve nagyon kritikusnak tekinthető, az EU-költségvetésből pénzt elővarázsolni ekkor nagy varázslat lenne a kormány részéről. Segíthet a rendelkezésre álló 50%-os előlegek lehívása, de sok a kihívás. A mézesbödön körül nagy a zsongás, de nem szabad úgy kiírni pályázatokat, hogy az a magyar vállalkozók számára nem jó. Olyan pályázatokat kell kiírni, amelyekre biztosan lesz érdeklődés, és realitásuk van. Nem biztos a kormány lába alatt az a talaj, amely pontosan meg tudja mondani, mire van szükségük a magyar kkv-knak. Sokkal több társadalmi egyeztetésre van szükség, és sokkal jobban kellene integrálni, vagy kellett volna (!) a magyar gazdaság szempontjait megfogalmazó véleményeket. Az EU-pénzek lehívásában egyébként az elmúlt években messze felülteljesített a kormányzat, sokkal kisebb idő maradt a 2014-2020-as ciklus indítására. Mindössze hat hete maradt a kormánynak erre. Megismételte Lázár, hogy 2017. június 30-ig kiírják az összes pályázatot. Szeretnék minden évben támogatni a gazdasági növekedést ezekkel, de ez részben lehetetlen. A kormánynak óriási a felelőssége, hogy rendezetten kerüljenek ki az EU-s pénzek.

"Van egy nagy probléma az EU-s pénzekkel"

Lázár jelzése szerint idén legkevesebb 2200 milliárd forint lesz kifizetve, a következő évben minimum ki kell fizetni 1500-1600 milliárdot, de ahhoz, hogy a növekedés hasonló legyen, mint 2015-ben, ahhoz legalább 2000 milliárd forintot kellene kifizetni. Viccesen: még nem találkoztam olyan kormányzati munkatárssal, aki azt mondaná, hogy ez lehetséges. Az 1600 milliárdot az intézményrendszer további változás nélkül képes lesz kifizetni, van egy 15-20 ember, aki nagy tapasztalattal végzi a munkáját és nekik köszönhető az eddigi siker, illetve a 9000 milliárd forintnyi kifizetés. Emlékeztetett arra, hogy idén márciusban éppen a Portfolio konferenciáján jelentette be, hogy idén 2700 milliárd forintnyi keretösszeggel nyílhatnak meg pályázatok (133 db), de október elsején újra itt állva a pódiumon még csak arról tud beszámolni, hogy még csak október elsejéig 27 pályázat 650 milliárd forintnyi kerettel tudott megnyílni. Leszögezte: eszközök bevetésére szükség lesz, ahogy a Keresztapa is mondta. Szükség van a megtáltosodásra az idén év végéig is. Hozzátette, ez a csúszás nem amatőrizmus, nem a koordináció hiánya, sokkal inkább a szakpolitikai viták eredménye ez a csúszás, háttér intézményekbeli viták eredménye, hogy kinek mennyit kell kiosztani. Egy-egy meginduló pénzosztás előtt kinek mennyi legyen kiosztva, és ez viszi el a sok időt (mennyi szociális, társadalmi célokra és mennyi jusson a vállakozói köröknek, stb.). Itt van egy féléves késés, a választások után ezeket gyorsan le kellett volna zárni, ezért van ez a féléves késés. Az államtitkárok is vívják ezeket a csatákat, hogy ezek a viták minél hamarabb le legyenek zárva.

Csapóeszközökkel kell elhajtani az EU-forrásokra ácsingózó csapatokat

Egyelő hozzáférést kell biztosítani mindenkinek az EU-forrásokhoz, amihez sokkal nagyobb nyilvánosságra, transzparenciára, elszámoltathatóságra, kisebb bürokráciára, könnyebb hozzáférésre és az új közbeszerzési törvény alkalmazására van szükség. A cél továbbra is az, hogy teljesüljön az a 60%-os arány, amelyet a kormány gazdaságfejlesztési célokra szeretne költeni az EU-s pénzekből. "Nem vagyok nyugodt a hozzáférést illetően, újabb csapatok jelentkeznek, hogy a forrásokat szétosszák", ezekkel szemben "mindenféle csapóeszközt" kell alkalmazni, de nem egyszerű a feladat.

Állami beruházási-fejlesztési alap jön

A 2016-os év nagy kérdése, mikor kerülnek felhasználásra a pénzek. A gazdasági növekedés szintjének fenntartására egy nemzeti beruházási-fejlesztési programra is szükség van, a bürokrácián megspórolt pénzt például egy ennek támogatására szolgáló alapba kell fektetni. Lázár szerint kell még infrastruktúrára költeni, 2018-ra például 4 millió háztartásban kellene internetelérésének lennie. A 2016-os költségvetésben a közúti infrastruktúra fejlesztés már benne van, de ez nem elég. A miniszter szerint a lakásinfrastruktúrának is fejlődnie kell, ugyanis ez a növekedés fontos záloga, és az ország erejét jelzi. Ha több százezer lakás üresen áll, persze nem lesz könnyű elmagyarázni, miért van szükség a lakásépítések számának növelésére. Egy állami fejlesztési alapból legális körülmények között mintegy 100 magyar (nagy)vállalatnak is segíteni kell, akik nem férnek bele a kkv-kategóriába, ugyanakkor fejlesztési igénnyel rendelkeznek. Ha nem tesz meg semmit az ország az agrárium támogatására, erősítésére, akkor veszíteni fog a jelentőségéből az EU-támogatások következő években várható visszaesése miatt, itt is sok tehát a tennivaló.


Lázár János tartja nyitóelőadását a Budapest Economic Forum eseményen.

Lázár: a bürokráciacsökkentés elbocsátásokkal is kell, hogy járjon

A gazdasági növekedéssel szoros összefüggésben van állam jó működésének kérdése, és ennek a tevékenységnek én vagyok a felelőse. Lázár kijelentette: ha a következő fél évben nem lesz radikális változás, akkor ebben a ciklusban már nem tud segíteni a fenntartható növekedésben az állam, az állami bürokrácia. Ehhez két területen kell lépni: állami bürokratikus szabályok leépítése, illetve az állami irányokból foglalkoztatottak számának csökkentése. A V4 országokban jóval alacsonyabb az állami foglalkoztatottak aránya. Jelezte: jövő héten 107 törvény módosítására fognak javaslatot tenni, de ebben nincs benne az építésügyi és adóügyi szabályozás átalakítása. Megjegyezte: mérsékelt bátorságot érez az NGM, illetve az adóügyi területen.

Lázár kritizálta, hogy az NGM és s NAV az elnöki pozíció körüli dolgokkal volt elfoglalva ahelyett, hogy a bürokrácia csökkentéssel foglalkozzon.

Felülvizsgálják a banki megállapodást

Nagy kérdés, a kereskedelmi bankok hitelezésének jelenlegi szintje mellett a gazdasági növekedés fenntartható-e vagy sem. A magyar állam kezében van egy jelentős piaci részesedéssel bíró állami pénzügyi rendszer, amelyben az MFB mellett a takarékszövetkezeti integráció is benne van. Ezt tudja használni akár EU-források kiközvetítése, akár zöldbanki és agrárbanki tevékenységek fellendítése érdekében.

Az EBRD-szándéknyilatkozat felülvizsgálatra szorul a tekintetben, hogy a felek miként teljesítették vállalásukat, a bankszektor megtette-e mindent a hitelezés fellendítése érdekében. A bankszövetséggel áttekintik, miként lehetne 2016 első felében fellendíteni a vállalati hitelezést

- fejtette ki a tárcavezető. A magyar államnak egyébként minél előbb ki kell kiszállnia a bankszektor egy részéből, lehetőséget adva a piaci hitelezésre, a takarékokat és a postát viszont meg kell erősíteni az említett funkciók ellátására. December 1-jéig olyan beszámoló kerülhet a kormány asztalára, amely tartalmazza a bankszövetséggel folytatott tárgyalások eredményét.

Nehéz ügy, de nem lehetetlen

Lázár szerint a kormány a következő hetekben minden lehetőséget megvizsgál, hogy a létszükségletnek nevezhető, 2% feletti szinten maradjon a GDP-növekedés. A Keresztapa című filmet idézve azt mondta, "nehéz ügy, de nem lehetetlen". Azt vizsgálják, van-e a kormánynak olyan legitim beavatkozási lehetősége, amellyel nem árt, hanem segít. Szeptember 30-áig 8243 milliárd forint EU-pénzt fizetett ki Magyarország, pedig korábban még úgy tűnt, ennek egy része el fog veszni. Idén még közel 700 milliárd forintot kifizethet a kormány, így megközelítheti az összeg a 9000 milliárd forintot. Ha tavaly 1700-1800 milliárd forintot, idén pedig 2200-2300 milliárd forint lesz a kifizetés, akkor az felveti a kérdést, hogy a mostani növekedéshez a tavalyinál 400-500 milliárd forinttal nagyobb EU-kifizetésre volt szükség. El kell, hogy gondolkoztassa a kormányzati elemzőket ez a fajta kitettségünk. Az EU-pénzek egyébként legalább 200 ezer ember munkájához járultak hozzá.

Nem minden tökéletes a gazdaságban

Unalomba süllyedhetne a mai konferencia, ha minden tökéletes lenne a magyar gazdaságban - kezdte szakmai mondandóját Lázár János a konferencia nyitóelőadásában. A gazdaság növekedése azonban ki van téve a külső változásoknak, bizonytalan, és számos instabilitási tényező övezi. Kérdés, hogy a győri Audinak nyújtott támogatások kapcsán is felmerülnek-e olyan kihívások, mint a Seat esetében - utalt a Volkswagen-botrány kapcsán ezzel kapcsolatban megjelent tegnapi hírre. (A spanyolok visszakövetelik a fejlesztési támogatást, amit a Seat-gyár építéséhez nyújtottak. Hozzátette: kérdés, hogy a győri Audinak nyújtott támogatás kapcsán lesznek-e olyanok, akik visszakövetelik ezt, de ezt nem fejtette ki bővebben.) A kormánynak mérlegelnie kell az EU-forrásoknak való kitettségünket és azt is, hogy a banki hitelezéssel nem lehet elégedett.


Megkezdődött az év gazdasági konferenciája

A Budapest Economic Forumon minden szóba kerül, ami igazán foglalkoztatja a pénzügyi és a gazdasági szféra képviselőit: növekedés és stabilitás, versenyképesség és tőkevonzás, EU-támogatások és külföldi működőtőke, hitelezés és a bankszektor kilátásai. Külföldi szakemberek, bankvezérek, jegybankárok, vállalatvezetők helyzetértékelése a KKE régióról és hazánk fejlődési lehetőségeiről.

orban viktor uj kozep-europa
élelmiszer étel getty
67-es gyors ut
dpd csarnokepulet market epito
recept kivaltas patika
vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
élelmiszer étel getty