Gazdaság

Csúnyán összekapott Surányi György és Nagy Márton

Portfolio
Éles vita alakult ki az MNB önálló monetáris politikája alakításának képességéről Surányi György volt elnök és Nagy Márton jelenlegi jegybanki alelnök között a Budapest Economic Forum panelbeszélgetése keretében. Surányi szerint ugyanis egy kis, nyitott gazdaságban nem igazán lehet magunkat függetleníteni a nagy jegybankok kamatciklusától, miközben a forintosítás után a lakosság már nem árfolyam, hanem kamatkockázattal fog szembenézni. Nagy Márton szerint az elmúlt évek intézkedései mind-mind ennek az autonómiának a megteremtése irányába mutattak, ráadásul sikeresen, hiszen csökkent a külső sérülékenység, a piaci hozamkörnyezet alacsony, az NHP pedig a vállalati hitelezés még nagyobb csökkenésétől óvta meg a rendszert. Karvalits Ferenc szerint az MNB olyan elköteleződéseket vesz magára az NHP és az Önfinanszírozási program keretében, ami nem a jegybank feladata, illetve a magyar gazdaság tartós leszakadásának veszélyére figyelmeztetett. Bod Péter Ákos szerint Magyarország fokozatosan veszíti el képzett munkaerejét, ami a bérszint-növekedés mellett a működés leállásával fenyeget számos szektorban, akadályozva és akár ellehetetlenítve a felzárkózást.

Mi lesz Kínával és a globális monetáris politikával?

Surányi György: Egy évvel ezelőtt lépte át a határt, amikor vásárlőerő-paritáson megelőzte az Egyesült Államok ilyen mutatóját, ilyen értelemben tehát valóban világszinten is rendkívül fontos szereplő. Emellett az elmúlt 30 év példátlan növekedési ciklust jelentett (10% körüli átlagos növekedés), ennek vége van, és ez nem fog 7% körüli soft landinggel megtörténni - rögzítette. A beruházási ráta a GDP 48% körüli jár, ami rendkívül magas, és a válságok által szükségessé tett növekedésélénkítés következménye, de ez rendkívül hatékonytalan szerkezetű volt. Surányi leszögezte: ezen az úton nem lehet tovább menni. További fiskális és monetáris élénkítéssel sem lehet menni, a nemzetgazdasági adósságszint 120% körülről 270%-ra emelkedett, ezt a lassulást tehát hitelexpanzióval nem lehet kezelni - rögzítette.

Surányi emlékeztetett a világban dúló nagy vitára is, ami a nagy jegybankok eszközvásárlási programját, illetve extrém laza monetáris politikáját övezi. Sok érv ütközik össze az ilyen programok folytatása és befejezése kapcsán. Surányi úgy foglalt állást: Európában (és a nagyobb fejlett gazdaságokban) valószínűleg nem elkerülhető további (mennyiségi) lazítás, illetve annak fenntartása, miközben Kínában a szükséges reformokat napolták el a fiskális és monetáris lazítással.

Nagy Márton: A jegybank alelnöke szerint nem az a lényeg, hogy mi van Kínában, mert ezt mindenki el tudja olvasni, hanem az, amiről nem tudunk, mert esetleg a statisztikák nem megbízhatók. A kínai hitelezés látjuk, hogy nagyon magas, de azt nem, hogy a beruházások szerkezete pontosan hogyan néz ki, illetve milyen a hatékonysága. Emlékeztetet arra, hogy a piaci várakozások szerint a Fed idén már kamatot emel, az EKB viszont még a további lazítás irányába halad (mennyiségi lazítás.). Leszögezte: a magyar jegybank döntéshozójaként azt mondhatja, hogy az MNB "minél jobban függetlenítse magát a Fed és az EKB lépéseitől". Hozzátette: van hatása a magyar gazdaságra a jegybanki lépéseknek, de ez egyre kisebb, és nem újdonság, hogy az MNB úgy gondolja, hogy nem, vagy minél később szeretne reagálni egy Fed, vagy akár egy EKB szigorítási ciklusra". Úgy folytatta: a jegybank minden eszközével azon van, hogy ezt a fajta függőséget egyre jobban leépítse, ha megszüntetni nem is tudja. A külső sérülékenység csökkenése (külső adósság, lakossági devizaadósság, jegybanki kamatpolitika, NHP), mind olyan lépés, ami az önállóságra való törekvést bizonyítja - tette hozzá. Csak a hazai ciklusra tudjunk reagálni, efelé halad az MNB.

Karvalits Ferenc: Kínában egy hosszú távú trendben áll be mostanság érdemi változás, innentől nehéz simán földet érni a nemzetközi tapasztalatok szerint, tehát jelentős lassulás várható a távol-keleti országban. Jelentős erőforrás-átcsoportosításnak kell bekövetkeznie a feldolgozóipar felől a szolgáltatások felé, márpedig minden ilyen átállás jókora lassulással szokott járni. A monetáris döntéshozók szerte a világban nehezen hagynak fel a laza politikával, pedig ez buborékok képződésével és rossz ösztönzők megjelenésével jár. Karvalits szerint muszáj "normalizálni" a monetáris kondíciókat e veszélyek miatt.

Bod Péter Ákos: a kínai fejlődés valószínűleg azért fog elakadni, mert nem elég szegény ország már ahhoz, hogy dübörögjön, a fejlett országok eléréséhez viszont nem elég fejlettek az intézményei. A kínai gazdaság visszaesése pedig a nyersanyagárak visszaesésével jár.

Csúnyán összekapott Surányi György és Nagy Márton
Jegybankelnöki panelbeszélgetés a Budapest Economic Forum 2015 konferencián.

Jó-e az MNB politikája?

Surányi György: A panelbeszélgetés második kérdéskörében Surányi a magyar monetáris politika autonómiája kapcsán odaszúrt Nagy Mártonnak (előző körben elmondott szavaira), úgy fogalmazott ugyanis, hogy "ezen a területen egy picit kisebb önbizalom is megfelelő volna". Úgy látja ugyanis egy kis, nyitott gazdaságról beszélünk, az alacsony infláció pedig importált infláció, annak a gazdaságpolitikai mixnek a következménye, amiről a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók nem sokat tehetnek
Surányi leszögezte: a nagyon alacsony magyar infláció legalább olyan káros, mint ha 6-7-8%-os inflációról beszélhetnénk. Az alacsony nominális kamatok ugyanis érvelése szerint rendkívül magas reálkamatokat jelentenek. Megjegyezte: a negatív termelői árindex mellet a pozitív reálkamatszint még az alacsony kamatozású NHP esetén is 3-3,5%, így senki ne csodálkozzon azon, hogy a vállalati szereplők nem igazán akarnak hiteleket felvenni.

Az NHP kapcsán 2008 ősze óta azon az állásponton volt Surányi, hogy ilyen úton kell haladni, "jobb, később, mint soha", hogy ezt elindította az MNB, de egyúttal rámutatott: még NHP mellett is csökken a hitelállomány, de legalább a deleveraginget fékezte. Felvetette, hogyb az NHP azzal is működhet(ett) volna jobban, ha nem lenne ennyire célzott a igénybevevői kör (csak kkv-k). Hangsúlyozta: ki kellett volna terjeszteni lakossági és nagyvállalati szereplőkre is. "Minél inkább szektororientált egy ilyen program, annál inkább rendszerszinten zavaró."

Gondolatait Surányi a jegybank önfinanszírozási programjával kapcsolatos kritikával zárta. Kijelentette ugyanis, hogy a programhoz tartozó 3, 5 és 10 éves IRS-ek nyomán nem mehet bele "egy ilyen nyitott kamatpozícióba egy felelős jegybank". "10 évre fix kamaton hitelezni lehetetlen", ráadásul a 2,5%-os kamatnál lejjebb is lehetne menni - tette hozzá. Az Önfinanszírozási program jónak mondható, de ne csodálkozunk azon, hogy ha a kockázatmentes állampapírok irányába tereli őket az MNB, akkor nem fognak a kockázatos vállalati hitelek nyújtása irányába menni. Az örvendetes, hogy az ország külső pénzügyi sérülékenysége csökken, a devizaadósság leépül - zárta Surányi.

Nagy Márton: Természetesen nem tudja teljesen függetleníteni magát az MNB, de ma már sokkal kisebb a függőségünk, többek között a devizahitelek árfolyamkockázatának eltűnése, az államadósság devizaszerkezetének javulása miatt. Az importált infláción keresztül a nyersanyagárak csökkenése növeli a monetáris politika mozgásterét. Az NHP-nak két nagy célja volt: 1. a bankok odafigyeljenek a kkv-szektorra, 2. megállítani a hitelezés ütemes visszaesését (-5% volt évente), és ez a kettő sikerült. Az NHP-ról sose mondta Nagy szerint az MNB, hogy növelni fogja a hitelezést, ez ugyanis a piac dolga, ezért fokozatosan kivonul a jegybank a piacról. Az önfinanszírozási program lényege, hogy a konszolidált állammal szembeni pozíciójának szerkezetét megváltoztassa a bankrendszerben azzal, hogy a jegybank sterilizációs eszközéből az állampapír-piacra tereli a bankokat. Már régen meg kell volna tenni ezt szerinte, a jegybank most elkezdte.

Csúnyán összekapott Surányi György és Nagy Márton
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke
Karvalits Ferenc: brutális, a GDP 5%-át elérő erőfeszítéssel sikerült 120 milliárd forintnyi többletberuházást elérni az NHP-val, aránytalan tehát az erőfeszítés és az eredmény - mondta. Szerinte olyan problémákat akar kezelni monetáris politikával az MNB, ami nem a monetáris politika hatókörébe dolgozik. Ez az MNB mérlege szempontjából is kockázatokat jelent, és azért is problémás, mert fiskális elköteleződéseket tesz vele az MNB, ami nem a feladata. A vállalatok Karvalits szerint tartósan nettó megtakarítói pozícióban vannak, a hosszú távú növekedéshez azonban ez nem tartható, beruházások nélkül a tőkéjüket élik fel a vállalatok. Egy kis nyitott gazdaságban nem egészséges a folyó fizetési mérleg tartósan nagy többlete.

Bod Péter Ákos: jónak tartom az önfinanszírozási programot, mert egy eredendő bűnt korrigál. Az eurózónába való belépés lett volna az igazi megoldás a sérülékenység csökkentésére, de másik megoldás, az eladósodás csökkentése és szerkezetének javítása is jó út. A vállalatok finanszírozásán belül csak egy elem a magyarországi bankok aktivitása. Nem meglepő, hogy ez alacsony, amikor a beruházási hajlandóság is alacsony.

Felzárkózás, 2% feletti növekedés, fenntartható adósságcsökkentés

Lázár János a nyitóelőadásában azt jelezte, hogy még a növekedés 2% feletti fenntartása is komoly kihívásokat jelent, illetve még ez sem feltétlenül elég a fenntartható adósságcsökkentéshez. Ehhez a kérdéskörhöz előbb Karvalits Ferenc szólt hozzá, de messzebbről indította.

Felvetette, hogy a magyar bankok számára nem jó ez a mostani alacsony kamatokkal jellemezhető környezet, amelyben ráadásul erőteljes ösztönzőt kapnak arra, hogy állampapírokat vegyenek, mindezt ráadásul igen vonzón árazott jegybanki IRS mellett. A gazdasági növekedés fenntartása kapcsán arra utalt: az elmúlt néhány negyedév GDP-növekedése rendkívül biztató, de ezt néhány egyedi tétel jelentősen befolyásolta (EU-források csúcsra pörgetett lehívása, reál nyugdíjemelés,devizahitelek forintosítása nyomán a lakosság által kapott tőketranszfer, előző évek autóipari beruházásának "boost" hatása). Az autógyárak kapacitás-felfutása már nem fogja tovább hajtani a növekedést, ha viszont ezeket kivesszük a képből, akkor már 2% alatti növekedési rátát kapunk. Megjegyezte: az elmúlt 10 évben sem tudott igazán felzárkózni Magyarország, mivel például a német egy főre jutó GDP 53-54%-át tudjuk csak elérni évek óta, miközben a régiós versenytársaink jelentős felzárkózást tudtak produkálni - jegyezte meg.

Összességében tehát a régiós országok csoportjától is egyre jelentősebben kezdünk elmaradni. Ennek kapcsán nem a rövid távú gazdaságpolitikai eszközök tartományában kell a megoldásokat keresni, hiszen 10 éve a termelékenység növekedésünk szakad le a régiós országokéról, így munkaerő képzettsége, oktatási rendszer gyengesége, gyenge beruházási aktivitás és innovációs képesség a főbb okok. Ezeken azonban rövid távon nem lehet változtatni és eredményt sem remélni. Az üzleti környezet biztonsága, a kkv-k innovációs képességének javítása, oktatási rendszerünk egyre rosszabb a nemzetközi felmérések alapján. A lengyel oktatási reform példa lehet, miközben Magyarország kapcsán a lépések éppen azzal ellentétes irányba maradtak, mint amit az OECD javasolt. A leszakadás, felzárkózás hiánya tartósan velünk marad - figyelmeztetett Karvalits.

Surányi György: A panelbeszélgetés során újra visszatért Surányi arra, amit Nagy Márton felvetett (minél inkább függetleníteni akarja a külső kamatkörnyezettől magát az MNB). Szavai szerint sokéves tapasztalatai alapján sok jegybankár él az önállóság illúziójában, pontosabban úgy fogalmazott: ő ebben a témában "sokkal kevesebb illúzióval rendelkezik erről".

Az NHP kapcsán újra megjegyezte: jobb később, mint soha, de már 2011-ben is megtörténhetett volna a devizahitelek forintosítása, sokkal kisebb költségek mellett. Surányi leszögezte: a forintosítással kiment a rendszerből az árfolyamkockázat, de helyébe bejött a lakosság számára a kamatkockázat, ugyanis ha a forint nemkívánatos szintekre megy, akkor az MNB-nek kamatot kellene majd emelnie. Magyarul a monetáris politika nem tudja függetleníteni magát a külső folyamatoktól - szögezte le.
Azt is hozzátette: ha komolyan veszi a mandátumát a jegybank, akkor az árfolyamot figyelnie kell. Leszögezte: "súlyos illúzió az", hogy ha a 315-ös árfolyam nem okozott inflációt, akkor ezt 335-340-es árfolyam sem fog. Eddig azért nem volt infláció itthon, mert egy globális deflációs nyomás volt meghatározó, másrészt ez a 315-ös árfolyam már itt van velünk 3-4 éve, de az importőrök már régen beárazták, ez nem jelent költség oldalról árfeszültséget.

Bod Péter Ákos: Magyarország fokozatosan veszíti el képzett munkaerejét, ami a bérszint-növekedés mellett a működés leállásával fenyeget számos szektorban, akadályozva és akár ellehetetlenítve a felzárkózást. Az igazán nagy ügyekről mi "nem szoktunk beszélni, szemérmes nemzet vagyunk".

Csúnyán összekapott Surányi György és Nagy Márton
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök.
Surányi György: végtelenül nagy baj, hogy Lázár János délelőtti előadása alapján Magyarországon minden az EU-s pénzektől függ. Magyarországnak akkor is érdeke lett volna belépnie az unióba, ha nem kapunk a forrásokból, és ha ezen a GDP arányában 4%-os forráson múlik a sorsunk, akkor az azt jelenti, hogy a gazdaság többi része semmit nem tesz hozzá a növekedéshez. Surányi szerint a kormánynak és a jegybanknak a hitelezés akadozása nyomán azzal kellene szembenéznie, hogyha egy szektorból 2000-2500 milliárd forintnyi tőkét kivon, akkor a hitelezési képességét ássa alá drámaian. "Ha valaki ingjét, gatyáját elveszíti, a legkevesebb, hogy nem tud kockázatot vállalni". Az államadósság csökkenése, illetve a 3% alatti költségvetési hiány a magán-nyugdíjpénztári vagyon konfiskálásának, illetve az elviselhetetlen kiszámíthatatlanságot okozó különadóknak köszönhető, miközben az állami újraelosztás nőtt, a hatékonyság csökkent.

Nagy Márton válaszolt ismét a kritikákra: a devizahiteleknél is volt korábban is kamatkockázat, ez most a forintosítással forintalapú kamatkockázattá változott, de ez jobb helyzet, mivel erre az MNB hatni tud. Azt is hozzátette, hogy az IRS-ek miatt a lakossági ügyfelek kamatkockázata hosszú ideig fixált, és ez is mindenképpen előnyös.

Javult a hitelek lejárati szerkezete, de a jelzálogfinanszírozási megfelelési mutató ennek további javítását célozza - folytatta. Az önfinanszírozási program kapcsán azt mondta: nem áll össze a számok szintjén, hogy ez a hitelezés kárára menne.

Surányi azon felvetésére, hogy az Önfinanszírozási program kényszerítő ereje (állampapír vásárlás a kéthetes eszközből kiszorított pénzekből) végülis korlátozza a kereskedelmi bankok hitelnyújtási képességét. Nagy Márton erre úgy reagált, hogy a számok szintjén nem állja meg a helyét ez az érvelés, mert kéthetes eszközbeli "kilökődésből" eddig 1400 milliárd forintnyi összegben vettek a bankok állampapírt, miközben néhány napja még 4500milliárd forinton állt a kéthetes irányadó eszközbeli állomány. Hozzátette: akkor korlátozná a bankok hitelezési képességét a jegybank intézkedésrendszere, ha több állampapírt vennének összesen a bankok, mint amennyi a kéthetes eszközből megmozdul majd. Ez a veszély azonban Nagy szerint nem fenyeget, mivel az MNB összesen 2000 milliárd forintnyi állampapír vételét szeretné elérni a kereskedelmi bankok által (ami messze elmarad a kéthetes eszközbeli minapi 4500milliárdos állománytól).

Nagy Márton leszögezte: a jegybank természetes feladata, hogy átvesz kamatkockázatot (NHP-val, IRS-sel is), ami az alacsony kamatszint fenntartásához is hozzájárul.

Surányi György közbeszólására, miszerint még így is 1% körüli a kincstárjegyek reálkamata, Nagy Márton egy indulatos szóváltásban megjegyezte, hogy nagyon közel van a negatív tartományhoz.

Surányi szerint a kormány felrúgta az EBRD-vel kötött szándékonyilatkozatot az autóhitelek forintosítása során a bankokra hárított 15 milliárd körüli teherrel, miután látott már 10 megállapodást, amit a kormány felrúgott a bankszövetséggel. Nagy Márton szerint a megállapodás akkor van felrúgva, ha a bankszövetség azt mondja, hogy felrúgták, erre nem került sor. A jegybank alelnöke szerint az NHP kivezetésére a bankoknak új, piaci termékek bevezetésével kellene reagálniuk.

Csúnyán összekapott Surányi György és Nagy Márton
orban viktor uj kozep-europa
élelmiszer étel getty
67-es gyors ut
dpd csarnokepulet market epito
recept kivaltas patika
vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
élelmiszer étel getty