Megvan, mire költenek a szegények és a gazdagok Magyarországon
Gazdaság

Megvan, mire költenek a szegények és a gazdagok Magyarországon

Portfolio
Továbbra is bő háromszor annyit költ egy gazdag család, mint egy szegény Magyarországon - derül ki a KSH friss fogyasztási statisztikájából. Az Észak-Alföldön csak kétharmadát költik annak, mint amit Közép-Magyarországon.

Egy forint - három forint

2015 első fél évében egy háztartás egy főre jutó havi fogyasztási kiadása 72 214 forint volt. A legalsó jövedelmi ötödben (a legszegényebb 20% esetében) ez az összeg mindössze 41 ezer forint volt, a legfelső jövedelmi ötödben viszont a 134 ezer forintot is meghaladta. A KSH számaiból az is kiderül, hogy míg a szegények mindössze havi 13 ezer forintot fordítanak élelmiszerekre, addig a módosabbak esetében ez az érték 28 ezer forint. Bár látványos a különbség, valójában itt a legkisebb a felső és az alsó jövedelmi ötöd költéseinek aránya. Egészségre, közlekedésre, oktatásra 4-5-ször annyit költenek a magas jövedelműek, kultúránál pedig majdnem kilencszeres a szorzó. Ezek azért is fontosak, mert a munkaképességet növelő kiadásokról lehet szó, így a jövedelemegyenlőtlenségre is visszahathatnak.

Megvan, mire költenek a szegények és a gazdagok Magyarországon
Területileg is láthatunk nagy különbségeket. Átlagosan a legkevesebbet az észak-alföldi háztartások költenek, a legtöbbet - a Budapestet is magába foglaló - közép-magyarországi régióban. Általában is az ország északkeleti részében alacsonyabbak a költési lehetőségek, hiszen a már említett Észak-Alföld mellett (65%) Észak-Magyarországon (69%) a legnagyobb a lemaradás a közép-magyarországi régió fogyasztási kiadásaihoz képest.

Megvan, mire költenek a szegények és a gazdagok Magyarországon

Így költünk ételre

A KSH részleteket is közölt az élelmiszerfogyasztásról, ahol a jövedelemkülönbségek látványos nyomot hagynak a fogyasztási szerkezeten. A KSH megjegyzi, hogy az Engel-törvény szerint a jóléti szint mérhető az élelmiszer-kiadások összkiadáson belüli arányával. Minél alacsonyabb az élelmiszerre fordított hányad, annál kedvezőbb egy adott ország vagy társadalmi csoport életszínvonala. Az első jövedelmi ötödbe tartozók kiadásaik 32, a felső ötödbe tartozók 21%-át fordították háztartásaikban elfogyasztott élelmiszerre és alkoholmentes italokra.

Ezzel együtt természetesen a gazdagabbak természetesen mindenféle élelmiszer-alcsoportra többet költenek, de az arányok eltérnek. A változatosabb, egészségesebb életmódra utal, hogy a módosak arányaiban
  • kevesebbet költenek zsiradékra (3,8% vs. 4,5%),
  • kevesebb kenyér- és húsfélét fogyasztanak (38% vs. 46%),
  • több gyümölcsöt esznek (8,9% vs. 5,5%), illetve
  • halfélékre is többet áldoznak (1,5% vs. 0,6%), igaz, ez esetben bizonyára a legmagasabb arányt is szomorúan látják a dietetikusok.


Megvan, mire költenek a szegények és a gazdagok Magyarországon
A megvásárolt termékek átlagára is jelentősen különbözik a legjobb és a legrosszabb anyagi helyzetben lévők között. A legfelső jövedelmi ötöd háztartásai 10-26%-kal drágább élelmiszereket vásárolnak: kenyeret és cereáliákat 26, húst és halat 14, zöldségeket 13, gyümölcsöket 10%-kal magasabb áron szereztek be a legalsó jövedelmi ötödhöz képest. (Ez részben a minőségi különbségre vezethető vissza, részben az árérzékenység eltérő szintje magyarázza, részben pedig azon múlhat, hogy a magasabb jövedelműek környezetében az általános árszínvonal is magasabb lehet.)

Érdemes azt is megnézni, hogy a húsfogyasztásban miként nyilvánulnak meg a jövedelmi különbségek. Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás a szegényeknél 1 kilogramm, a gazdagoknál pedig 1,5 kg. Közel fél kilóval többet fogyasztanak a legjobb helyzetben lévők baromfihúsból, illetve szalámifélékből is. Szalonna és felvágott fogyasztásban viszont alig látunk különbséget.

Jó hír,hogy a fogyasztási kiadások alapján az életszínvonal különbségek kis mértékű csökkenése tapasztható. Igaz, ennek megállapítása kapcsán óvatosságra int a KSH. 2015-ben ugyanis megváltozott a lakosság fogyasztásának mérési módszere. Az adatszolgáltatók mostantól a hagyományos, papíralapú önkitöltés mellett már az interneten is vezethetik a felvétel alapját képező háztartási naplót. Ugyanakkor az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében a korábban egy hónapig tartó naplóvezetési időszakról a KSH áttért a kéthetesre, mérsékelve a válaszadásra szánt időt. Az Eurostat szintén 2015-ben újította meg a háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel alapját képező, az egyéni fogyasztás mérésére használt nemzetközileg harmonizált COICOP (Classification Of Individual Consumption by Purpose)-nómenklatúrát. Mivel a változások hatására törés keletkezett az idősorban, az adatok értelmezésénél szem előtt kell tartanunk, hogy a 2015. évi adatok a korábbi esztendők adataival csak korlátozottan összehasonlíthatóak.

Mindenesetre a bizonytalanság ellenére is érdemes megfigyelni, hogy az egyes kiadási csoportoknál miként változtak a szegények és gazdagok költési aránya. Két évvel ezelőtt a háztartások egy főre jutó kiadásaiban az első és az ötödik jövedelmi ötöd közötti különbség 3,6-szeres volt. Idén ez a ráta 3,3. Leginkább a ruházkodásban csökkentek a különbségek, de a 12 fogyasztási főcsoport közül csak négyben mért emelkedést a KSH.

Megvan, mire költenek a szegények és a gazdagok Magyarországon

Nem csak otthon eszünk

A fenti statisztika csak az otthoni fogyasztás céljára vásárolt élelmiszereket veszi számba, azonban egy háztartásnak nem csak ilyen jellegű élelmiszer-kiadása lehet. A legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások "csak" 2,2-szer többért vásároltak élelmiszert, ugyanakkor 4,5-szer többet költöttek háztartásukon kívül étkezésre, mint a legrosszabb anyagi helyzetben lévők. A házon kívüli étkezés aránya a jövedelmi helyzet javulásával párhuzamosan emelkedik, a leggazdagabbak havonta, egy főre számítva 5 ezer forinttal többet költöttek munkahelyi, iskolai, éttermi stb. étkezésre, mint a legszegényebbek.

Az 5. jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összes étkezési kiadásából a házon kívüli étkezések aránya 19%-ot tett ki, ami csaknem kétszerese az 1. ötödbe tartozókénak. Ugyanakkor a háztartásban fogyasztott, háztájiban, kiskertben megtermelt élelmiszerek 4,3%-os aránya az alsó jövedelmi ötödben 2,8 százalékponttal meghaladta a felső ötödét.
Ökológiai gazdálkodás: Magyarország az uniós lista végén kullog
Nemzeti konzultációt tart Emmanuel Macron
Kincses Gyula
Az új ukrán elnök keményen visszaszólt Putyinnak
Vida József megvette a TV2-t
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Száz méter hosszú lesz a Parlament elé tervezett emlékmű