Szegények és gazdagok: egyre kisebb a magyar középosztály
Gazdaság

Szegények és gazdagok: egyre kisebb a magyar középosztály

Portfolio
2013 és 2014 között - immáron második éve - tovább nőtt az egy főre jutó jövedelmek összege Magyarországon, az életszínvonal azonban nem minden társadalmi réteg esetében javult ugyanúgy. Tavaly a középosztály és az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a legnagyobb ütemben, de azért ez ne tévesszen meg senkit: 2010 óta a felső egymillió jövedelme bővült a legjobban, konkrétan négyszer olyan gyorsan, mint az alsó egymillió emberé. Bár a növekedésnek örülhetünk, a nettó jövedelmek reálértéken még mindig nem érték el a válság előtti szinteket. Az elmúlt öt év legaggasztóbb jelensége pedig a társadalmi csoportok erősödő jövedelmi polarizációja: miközben a középosztály aránya csökkent, a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya nőtt a népességen belül. Ami pedig a területi egyenlőtlenségeket illeti, továbbra is főváros régiója a leggazdagabb, ám rendkívül gyors felzárkózást láthattunk a három dunántúli régióban.
A héten jelent meg a KSH háztartások életszínvonalát vizsgáló legfrissebb tanulmánya a 2014-es évre vonatkozóan. Ebben az életszínvonalat a háztartásokban egy főre jutó jövedelem alakulása alapján követhetjük, ami tehát nem csak a munkavállalókat, hanem a teljes népességet magában foglalja. A jövedelmek pedig három forrásból erednek: munkajövedelemből, társadalmi jövedelemből (nyugdíjak, illetve egyéb állami transzferek) és egyéb jövedelmek.

Emelkedik az átlagos életszínvonal

Magyarországon az egy főre jutó nettó reáljövedelmek az elmúlt egy évtizedben viszonylag hullámzóan alakultak, amiben a pénzügyi válság is természetesen közrejátszott, azonban 2013 óta elmondhatjuk, hogy a számok szerint ismét javul az életszínvonal.

Noha az utóbbi két évben reálértéken is nőtt az egy főre jutó jövedelem (2013-ban 3,5, tavaly 5,1 százalékkal), az ábra kék vonala alapján látható, hogy az még 2014-ben is alacsonyabb volt, mint a válság előtti években.



Szegények és gazdagok: egyre kisebb a magyar középosztály

Hogyan oszlik meg a jövedelem a társadalomban?

2014-ben évente nettó 1 millió 100 ezer, vagyis nagyjából havi nettó 92 ezer forint jövedelem jutott egy főre az országban átlagosan.

Az átlag persze nem sok mindent árul el a jövedelmek eloszlásáról, illetve az egyenlőtlenségek csökkenéséről/növekedéséről. Hogy ezt megtudjuk, a KSH jövedelem szerint tizedekre osztja a lakosságot, úgy, hogy hozzávetőlegesen minden tizedbe ugyanakkora legyen a létszám. Így mondható, hogy az alsó tizedbe tartozók a legszegényebb egy millió, míg a felső tized a leggazdagabb egymillió magyart képviselik (pontosabban a legszegényebb és leggazdagabb 970 ezer magyart).

Nos, ha így nézzük a jövedelmek alakulását, láthatjuk, hogy továbbra is óriási a különbség a két szélső tized között. A legalsó decilisben évi nettó 317 ezer/havi nettó 26 ezer forint jövedelem jut egy főre, miközben a legfelsőben évi 2 millió 600 ezer/havi 220 ezer forint, vagyis több mint nyolcszoros a különbség. Pozitívum ugyanakkor, hogy a különbség valamivel csökkent a 2013-as csúcshoz képest.

Szegények és gazdagok: egyre kisebb a magyar középosztály
Azonban nem csak a két szélső jövedelmi tized között feltűnően nagy a különbség. Alapvetően a középső jövedelmi osztályok egy főre jutó bevétele között a legkisebb az eltérés, míg a legfelső és az alatti 9. tized között a legnagyobb - ez a korábbi években is így volt.

Azonban ezek a különbségek nem csökkennek, hanem továbbra is emelkednek. 2014-ben a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók nettó átlagjövedelme 64 százalékkal volt magasabb, mint az alatta lévő tizedben. Ugyanez az arány 2007-ben még "csak" 55 százalék volt, míg 2010-ben 58 százalék.

2010 és 2014 között a legszegényebb jövedelmi tizedben az egy főre jutó nettó jövedelem nominálértéken 5,2 százalékot emelkedett, miközben a legfelső tizedben 20,7 százalékkal. Eközben a középső osztályoknál 15 százalék körüli volt a jövedelembővülés.

Régiós különbségek

Az ország hét régiója közül továbbra is a fővárost is felölelő közép-magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt évente nettó 1 millió 254 ezer/havi 105 ezer forint jutott egy emberre tavaly. Eközben a legszegényebb régió is ugyanaz maradt: Észak-Alföldön évi nettó 910 ezer/havi 76 ezer forint jut átlagosan egy emberre. A többi régió helye viszont változott a ranglistán.

Szegények és gazdagok: egyre kisebb a magyar középosztály
A legszembetűnőbb életszínvonal-növekedést az ország nyugati felében tapasztalhattuk 2010 és 2014 között. Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon ez alatt a négy év alatt negyedével nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem összege, míg Közép-Dunántúlon ötödével.

Erősödő jövedelmi polarizáció

A jövedelem-eloszlás társadalmi egyenlőtlenségét mérő Gini-mutató egy hajszállal javult csak 2013 és 2014 között, de inkább azt mondhatnánk, hogy 2012 óta stagnál. A felső és alsó jövedelmi ötödök hányadát mutató S80/S20 mutató a Ginihez hasonlóan alakult.

Szegények és gazdagok: egyre kisebb a magyar középosztály
Az egyenlőtlenség ugyanakkor úgy is vizsgálható az is, hogy megnézzük, a népesség mekkora hányada tartozik bizonyos, előre definiált jövedelmi kategóriákba. A mediánjövedelemtől mért távolságuk alapján öt rétegbe sorolta a KSH a társadalom tagjait. Ezek alapján pedig a következő megállapítást tették:

"A legszembetűnőbb változás az elmúlt nyolc évben a középréteg súlyának jelentős csökkenése, ezzel párhuzamosan az alsó-közép réteg aránya kismértékben, az alsó, a felső-közép, valamint a felső réteg részaránya jelentősebb mértékben növekedett, ami az egyes társadalmi csoportok jövedelmi polarizációját jelzi, összhangban az egyenlőtlenségek alakulásával."



Szegények és gazdagok: egyre kisebb a magyar középosztály
Összességében tehát, bár 2013 és 2014 között arányaiban az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a leginkább, több év átlagában nem ilyen kedvező a helyzet, az elmúlt években az alsó társadalmi rétegek jövedelme alig-alig bővült. Így az alsó jövedelmi rétegbe még mindig jóval többen tartoznak, mint 2010 előtt, miközben a felső, felső-középosztályba tartozók súlya számottevően nagyobb lett. A középosztály pedig jelentősen leszűkült: volt, akik feljebb kerültek, és voltak, akik lejjebb csúsztak.
zöld környezet levél
DSZZS20200216016
zöld park shutter
orbán viktor évértékelő
koronavirus
BullvsBear
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
zöld környezet levél