Gazdaság

Két sokkoló ábra a magyar gazdaságról

Portfolio
A Költségvetési Felelősségi Intézet keddi kockázatelemzésében két fontos ábrát is bemutatott. Az intézet ügyvezetője ezek alapján úgy véli, hogy a tőke és a munka mérésével súlyos problémák vannak, ez pedig komoly kérdéseket vet fel a magyar gazdaság hivatalos számaival kapcsolatban. Romhányi Balázs szerint a beruházások csökkennek, a kivándorló munkaerő egyre nagyobb, és ezért a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme fokozatosan épül le. Arra figyelmeztetett: a magyar gazdaság jelenleg túlhevült és ha elfogy az uniós manna, ott állunk majd meztelenül és akkor a magyar költségvetés is bajban lesz.

Beruházások

A gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait termelési oldalról a magánszektor tőkeállománya, a vállalati szektorban foglalkoztatottak létszáma és termelékenysége határozza meg. Bár az elmúlt években - nagyrészt az EU-források lehívása, kisebb részben az egyedi nagyberuházások miatt - a beruházások reálértéke folyamatosan és gyors ütemben növekedett, azonban ezen belül egyre inkább az állami beruházások váltak dominánssá, sőt a legutóbbi negyedévekben a magánszektor beruházása reálértéken csökkent - írják a KFIB szakértői.

Romhányi Balázs ennek kapcsán kiemelte: a tőke és a munka mérésével súlyos problémák vannak. Megjegyezte: a KSH által közölt beruházási statisztika és a nemzeti számlákban szereplő adatok külön mérik a beruházási adatokat.

Az elmúlt években jelentősen növekedtek a kormányzati beruházások, ez pedig kiszorítja a magánszektor beruházásait. A másik olvasata a lenti ábrának Romhányi szerint, hogy a magánszektor beruházása is túl van mérve, mivel az állami beruházásokhoz tartozó megrendeléseket magáncégek teljesítik.

Két sokkoló ábra a magyar gazdaságról

Foglalkoztatottak

A másik érdekes történet, amire a KFIB mostani anyaga rávilágít, a foglalkoztatottak számának mérése. Romhányi Balázs azt mondta, hogy a foglalkoztatottak számának mérésekor komoly hibákat követ el a KSH.

Emlékeztetett: jelenleg két statisztikai recept van arra, hogy hogyan mérik a foglalkoztatottak számát, az intézményi statisztika és a munkaerőfelmérés (MEF).

A foglalkoztatottak létszámát a KSH elsődlegesen a Munkaerő-felmérés (MEF) keretében méri, amely során az adatgyűjtők becsengetnek a mintába került lakásokba és az ott lakóktól megkérdezik munkaerő-piaci helyzetüket. Foglalkoztatottnak az minősül, aki legalább egy órát dolgozott pénzért a megelőző héten. Az egyes adatközlőket a KSH besorolja a főbb jellemzőik (kor, nem, lakóhely, stb.) szerint, majd az egyes kategóriák mintából nyert adatait felszorozza a teljes népesség megfelelő kategóriájának létszámára.

A MEF mellettimásik adatforrás az intézményi felmérés. Ebben a KSH a vállalatoktól, költségvetési szervektől begyűjti alkalmazottaik létszámát. Mivel ez csak az alkalmazottak létszámára ad becslést, kisebb értéket ad a MEF-nél. Nem tartalmazza például az egyéni vállalkozók, a külföldi telephelyen dolgozók, vagy a segítő családtagok létszámát. Tekintettel arra, hogy az intézményi alkalmazottak nagyságrendileg 70 százalékát adják a MEF szerinti összes foglalkoztatottnak, a két idősornak valamennyire együtt kell mozognia.

A probléma súlyát érzékelteti, hogy a versenyszektor teljes létszámnövekedése (közmunkások és külföldön foglalkoztatottak nélkül) 2011 és 2014 között a MEF szerint 294 ezer fő, míg az intézményi statisztika szerint mindössze 3 ezer fő volt.

Korábban is rámutattak már sokan, hogy a két statisztika széttart, mostanra azonban már jelentős a különbség. Romhányi Balázs szerint valamelyik statisztika hibás és a legszörnyűbb, hogy a KSH-t nem zavarja. Romhányi szerint

200 ezerrel lehet felülbecsülve a versenyszektorban foglalkoztatottak száma.

Mivel azt tapasztalták a szakértők, hogy a MEF és az intézményi adatsor közötti eltérés az elmúlt években jelentősen és trendszerűen megnőtt, részletesebb vizsgálatot végeztek. A MEF adatbázisában azonosíthatók azok a munkavállalók, akiket alkalmazóiknak elvileg jelentenie kell az intézményi felmérés keretében is. Az alábbi ábra az 4 főnél többet foglalkoztató, belföldi munkáltatók alkalmazottainak létszámát mutatja a MEF és az intézményi statisztika alapján.

Két sokkoló ábra a magyar gazdaságról
Amint látható, korábban a két idősor hasonlóan alakult, 2012-től kezdődően viszont a MEF adatsora elnyílik az intézményitől. Az eltérés 2014-ben már meghaladta a 200 ezer főt, miközben 2010-ben még kevesebb mint 50 ezer fő volt. Ezek alapján vagy a MEF vagy az intézményi felmérés (vagy akár mindkettő) komoly hibával ragadja meg az alkalmazottak létszámát.

Mivel a külföldön foglalkoztatottak és a közmunkások létszám-növekedésén túl a MEF-ben kimutatott foglalkoztatás-bővülés döntő része az alkalmazottak körében látszik, ezért a fenti probléma alapvetően befolyásolja a gazdasági folyamatok értékelését.

De hányan dolgoznak külföldön? És mennyi pénzt utalnak haza?

Ezek a kérdések nem mellékesek a magyar gazdaság hivatalos statisztikai adatai szempontjából, viszont Romhányi Balázs szerint erre nincsenek megfelelő adatok.

A Költségvetési Felelősségi Intézetnél úgy vélekednek, hogy a külföldön munkát vállalók nagy része valójában eltűnik a magyar statisztika látóköréből, aminek két közvetlen következménye is van:
  • A belföldön foglalkoztatottak MEF szerinti létszámát a KSH felülbecsli, mivel nem valós (túl magas) az a továbbvezetett népesség adat, amire a MEF-minta értékeit felszorozza.
  • A külföldön dolgozók hazautalt jövedelmének értéke a fizetési mérlegben alulbecsült.

A külföldön dolgozók hazautalt jövedelméről jó minőségű, közvetlen statisztikai adat nem áll rendelkezésre.

Nincs belső motor

A '70-es évek Portugáliájának esete rajzolódik ki előttünk

- világította meg egy példával a helyzetet Romhányi a keddi háttérbeszélgetésen.

A kivándorlás és a csökkenő beruházások miatt tűnik el a magyar gazdaság potenciális gazdasági növekedése - tette hozzá.

Jelenleg túl van fűtve a magyar gazdaság és lehet, hogy még 3 évig ez kitarthat, ha az EU-s pénzeket sikerül felpörgetni, de ez a végén annál nagyobbat fog pukkanni és fékezni - mutatott rá Romhányi. Ilyen helyzetben sokkal jobb állapotban kellene legyen a költségvetés és csökkenteni kellene az államadósságot. Ez egy prociklikus helyzet - figyelmeztetett Romhányi Balázs.

Ha elfogy az EU-s pénz, ott állunk majd meztelenül

- vélekedett Romhányi Balázs.

Lehetséges, hogy a nehezebb idők csak néhány év múlva következnek el, amikor teljesen elfogynak a most gyorsítva lehívott EU-források, de ha addigra nem sikerül kellően csökkenteni az államadósságot, akkor vagy az adósságspirál indul be újra, vagy hatalmas kiigazítási kényszer keletkezik - olvasható a KFIB elemzésében.
Némileg analóg a helyzet ahhoz, mint amikor 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának leple alatt a hajtott végre a kormány méretes költségvetési lazítást, amit aztán 2012-ben hatalmas költségvetési kiigazításnak kellett követnie. A nyugdíjpénztári vagyon szerepét a jelenlegi helyzetben az EU-források játsszák, de a probléma ugyanaz: a költségvetési olyan átmeneti bevételekre tesz szert, amelyek nincsenek összefüggésben a magyar gazdaságnak e bevételek elszámolása pillanatában nyújtott teljesítményével, viszont az aktuális statisztikai elszámolási szabályok szerint ellentételezhetnek költségvetési kiadásokat. A nyugdíjpénztári vagyon államosításának elszámolási szabályai azóta megváltoztak és immár a hivatalos egyenleg-adatokból is látszik a 2011. évi lazítás. A kormány akkor járna el prudens módon, ha a kormányzaton belül felhasznált EU-források 7 évre egyenletesen elosztott összegénél többet nem venne figyelembe bevételként akkor, amikor a költségvetési egyenlegcél teljesülését vizsgálja.
GettyImages-200487905-002
Csaknem pormentes lesz az ALDI magyarországi logisztikai bázisa
STA_0781
STA_0480
putyin
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-200487905-002