Gazdaság

Átmegy az uniós szűrőn az alacsonyabb lakásáfa?

Portfolio
A lakásáfa tervezett csökkentése valóban szinkronban van az uniós szabályozással? - teszi fel a kérdést legutóbbi blogbejegyzésében az RSM DTM Hungary szakértője. Sztankó Dániel eljátszik a gondolattal, hogy mi történik abban az esetben, ha az Európai Bizottságnál elbukik a kedvezményes áfakulcs az újlakások esetében. A jelenlegi jogszabályi szövegezés alapján ugyanis ez könnyedén előfordulhat.
2016. január 1-jétől egyes új építésű lakások esetén 2016-2019 között a kedvezményes, 5 százalékos kulcs kerül alkalmazásra. A kedvezményes adómérték két esetre vonatozik - emlékeztet írásában Sztankó Dániel, az adótanácsadó cég pénzügyi képviseleti csoportvezetője.
  • Többlakásos lakóingatlanok esetében maximum 150 négyzetméteres hasznos alapterületű lakásokra.
  • Egylakásos lakóingatlanok esetében (pl. családi házak) 300 négyzetméteres hasznos alapterületű lakásokra.

Első ránézésre az 5 százalékos áfa minden piaci szereplő részére kedvező, pontosabban fogalmazva egyik szereplő részére sem kedvezőtlen - vélekedik a szakember.

A jogszabály pontos szövegének áttanulmányozása után azonban ebben már nem lehetünk ennyire biztosak, különösen, ha a magyar jogszabályt összevetjük az EU HÉA Irányelvvel - figyelmeztet.

Mit mond ki az uniós szabályozás? A HÉA irányelv 97. cikkelye meghatározza, hogy az általános adókulcs nem lehet alacsonyabb, mint 15%, a 98. cikkelye pedig lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy egy vagy két kedvezményes adókulcsot alkalmazzanak, amely nem lehet alacsonyabb, mint 5% (99. cikkely). Az Irányelv 98. cikkely 2. bekezdés szerint azonban a kedvezményes adókulcsot csak azokra a termékekre vagy szolgáltatásokra lehet alkalmazni, amelyek az Irányelv III. mellékletében szerepelnek. Ebből logikusan következik az is, hogy, amennyiben egy adott termék vagy szolgáltatás nem szerepel az Irányelv III. mellékletében, arra kedvezményes adókulcsot - alapesetben - nem lehet alkalmazni. Az Irányelv III. mellékletének 10. pontja szerint kedvezményes adókulcsot lehet alkalmazni a szociálpolitika keretében biztosított lakásra, lakásépítésre, -felújításra és -átalakításra. A szakértő megjegyzi, hogy az elfogadott jogszabály indoklása is az Irányelv e pontjára hivatkozik. Másképp megfogalmazva, a kedvezményes adókulcsot lakásokra akkor vezethetik be a tagállamok, ha az szociálpolitikai célból történik. Ebből logikusan következik az is, hogy amennyiben a tagállamok a lakások értékesítésére nem szociálpolitikai célból vezetik be a kedvezményes adókulcsot, akkor az a rendelkezés ellentétes a HÉA Irányelvvel.

Sztankó Dániel szerint a magyar állam érvelhet azzal, hogy a kedvezményes adókulcsot nem akármilyen lakásokra vezették be, hanem többlakásos lakóingatlan esetén csak a maximum 150 négyzetméteres, illetve egylakásos lakóingatlanok esetén (pl. családi házak) 300 négyzetméteres lakásokra - ezzel ki is merítettük a szociálpolitikai célt.

Ezt még egy példával is illusztrálhatja, mondván, nem illeti meg a kedvezményes adókulcs azon réteget, amely 150, illetve 300 négyzetméternél nagyobb lakásokat képes megengedni magának, más szóval a kedvezményes adókulcs csak a szociálisan rászorulók esetében jár, vagyis azoknak, akik legfeljebb 150 négyzetméteres lakást, illetve 300 négyzetméteres házat képesek megengedni maguknak - és máris megvan a szociálpolitikai cél

- vezeti le a logikát a szakértő, aki egy szélsőséges példát is felhoz a szabályozás gyakorlati értelmezése érdekében.

Egy ingatlanportálon elérthető (nem hivatalos) statisztika szerint például a Budapest II. kerületi Hárshegyen a 2014-ben eladott lakások átlagos kínálati négyzetméterára több mint 600 ezer forint volt. Eszerint, aki 150 négyzetméteres lakást szeretne vásárolni ott, akár 90 millió forintos átlagárral is számolhat. Ha egy ilyen ingatlan újnak minősül, akkor a lakás - szociálpolitikai célból bevezetett - kedvezményes adókulccsal kerül értékesítésre?). Még mindig szociálpolitikai célról beszélünk? - teszi fel a kérdést.

Az RSM DTM szakembere úgy vélekedik:

elképzelhető, hogy a jelenlegi szabályozást finomítani kell, hozzárendelni egy már meglévő vagy új szociálpolitikai célhoz és ezt egyértelművé kell tenni jogszabályi szinten.

A gazdasági szereplőknek viszont fel kell készülni egy esetleges jövőben törvénymódosításra - tanácsolja.

Mi történik, ha a magyar szabályozás nem EU- komform?

A szerző is kiemeli, hogy adótanácsadóként igyekszik a lehető legrosszabb helyzetre gondolni, hogy ne érje felkészületlenül, ha az mégis bekövetkezik. Tételezzük fel, hogy évekkel később, pl. 2018-ban az EB egy olyan döntést hoz, ami szerint a magyar szabályozás a Közösségi jogba ütközött, így a 2016-ban értékesített lakásra mégsem 5 százalékos áfa kulcsot kellett alkalmazni, hanem 27 százalékos kulcsot.

De vajon egy ilyen döntést megszenvedhetnek a piaci szerelők - teszi fel az újabb kérdést.

Általánosságban kimondható, hogy ha egy tagállam szabályozása ütközik az európai jogba, akkor a Bíróság kötelezheti az adott tagállamot, hogy a jogellenességet szüntesse meg. Általában az ítéletekben az EB nem tér ki arra, hogy a szabályozást visszamenőlegesen vagy a jövőre nézve kell összhangba hozni a Közösségi joggal - ezt a kérdést a tagállamokra bízza. 2018-ban aligha valószínű, hogy a kérdést bárki visszamenőlegesen szeretné rendezni.

Úgy gondolom, hogy a piaci szereplőknek nem kell ilyen forgatókönyvek miatt aggódniuk, még akkor sem, ha az EB kimondja a magyar szabályozás jogellenességét. Ugyanis több EB ítélet is kimondta, hogy amennyiben egy adott tagállam elmulasztja megfelelően implementálni a közösségi jogot, akkor a piaci szereplőket emiatt nem érheti kár, sőt, amennyiben mégis kár érné, akkor akár kártérítést is követelhet az adott tagállamtól

- vonja le a következtetést a fenti gondolatmenet alapján az adótanácsadó.
Összefoglalva: a piaci szereplők jelenleg ugyan még nyugodtan alhatnak az 5 százalékos áfa-mérték bevezetése miatt, de ha az EB kimondja, hogy az 5 százalékos áfa-mérték bevezetése ellentétes a Közösségi szabályozással, a 2019. december 31-én még folyamatban lévő ügyletek kezelésére érdemes előre felkészülni.
wall street_shutterstock
wall street_getty
walmart_getty
facebook_getty
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
walmart_getty