Úgy ígért a kormány nagyot, hogy nem ígért semmit
Gazdaság

Úgy ígért a kormány nagyot, hogy nem ígért semmit

Nem akármilyen bűvészkedést hajtott végre a kormány két nap alatt a "nulla hiányú" költségvetés bejelentésével. Először a fiskális fegyelem legnagyobb harcosaként feltűnve ígérte meg a hiány nélkül gazdálkodó államháztartást, majd kiderült: a kormány nem ígért semmit, sőt. Akár még lazíthatna is a költségvetésen.

A 2017-es költségvetés tervezésekor arra törekszünk, hogy hiányleszorító lépések és intézkedések valósuljanak meg. Tehát a ma még 750-800 milliárd forint körül lévő tavalyi nominális hiánynak a mértéke 2017-re tovább csökkenjen és ez a bruttó hazai termékhez viszonyítva is további jelentős csökkenést érjen el. Reményeim szerint az a miniszterelnöki elvárás, hogy egy 0%-os költségvetés készüljön, 2017-re meg tud majd valósulni.

- így szóltak Varga Mihály szavai. A nemzetgazdasági miniszter szavait ma Lázár János pontosította. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint

a kormánynak az a célja, hogy az állami szervezeteknél működési hiány - személyi és dologi kiadások terén - ne legyen ... ez nyilván a fejlesztések megvalósítására nem vonatkozik

Az előbb nem fogalmaztunk egyértelműen, amikor azt mondtuk, hogy Lázár pontosította Varga szavait. Ez ugyanis nem pontosítás, hanem teljes visszavonulás.

Hogy megértsük a helyzetet, kezdjük egy rövid áttekintéssel:

A költségvetés kiadásai közgazdasági osztályozás szerint működési és felhalmozási kiadásokra bomlanak. A működési költségvetésbe tartoznak a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások. A felhalmozási kiadásokhoz soroljuk az intézményi beruházásokat és felújításokat, a kormányzati beruházásokat, a lakástámogatást, lakásépítést és egyéb felhalmozási kiadásokat.

Az egyik probléma az, hogy a kiadások ilyen felosztása ellenére nincsen egzakt működési és felhalmozási költségvetés (és így hiány sem), ugyanis a bevételek felosztása más osztályozásban történik. Eszerint a legnagyobb részt a közhatalmi bevételek (jellemzően a nagy adó- és járulékfajták) teszik ki, ezen kívül pedig az államháztartáson belülről származó támogatások és átvett pénzeszközök képeznek nagyobb súlyt. Kifejezetten működési és felhalmozási célú bevételekként csak az összes bevétel töredékét azonosítja a költségvetés. Így aztán a kétféle költségvetés egyenlege tetszőlegesen változtatható az alapján, hogy az egyes bevételi fajtákat hová sorolunk, illetve mekkora belső támogatást, átvett pénzeszközt biztosítunk a működési, illetve felhalmozási kiadások fedezetére.

Íme:

Úgy ígért a kormány nagyot, hogy nem ígért semmit
Vegyük egy pillanatra mégis komolyan a kormányzat azon kijelentését, miszerint a működési költségvetés nullszaldója a cél, és nézzük meg a 2015. évi előirányzatokat, hogy ez a számok szintjén mit jelent. A bevételeket kétfelé dobtuk úgy, hogy a közhatalmi bevételeket a működési költségvetéshez soroltuk, és így képeztünk kétféle költségvetést. Eszerint azonban az adódik, hogy a működési költségvetés már most is többletes, a felhalmozási költségvetés pedig vastag hiányt produkál. Az általunk becsült idei GDP-vel számolva előbbi 0,6%-os szufficitet, utóbbi pedig 3,1%-os hiányt jelent.

Vagyis a kormány tulajdonképpen azt ígérte a jövő évre, hogy a nullszaldós működési költségvetéssel még lazít is.

Nézzük meg a másik oldalról is a kormány vállalását. Az államháztartás központi alrendszerében a felhalmozási költségvetés kiadási oldalán 2015-re 2388 milliárd forint szerepel, ez hozzávetőleg a GDP 6,5-7%-a lehet. Jól mutatja a bejelentés puhaságát, hogy amennyiben ehhez a kiadási csoporthoz nem rendelünk bevételt, akkor tulajdonképpen a működési költségvetés példás fegyelme mellett is borulna az államháztartás. De ahogy fent láthattuk, az idei költségvetési tervek alapján is még 3% feletti a felhalmozási költségvetés hiánya, vagyis a működési költségvetés nullszaldója mellett sem férnénk be a maastrichti limitbe.

A fentiek alapján erősen olyan érzésünk van, mint a CSOK megszületésekor. Először a miniszterelnök bejelent egy erős és konkrét vállalást, ami mögött sem kidolgozott terv, sem hatástanulmány nem áll. Aztán jön az apparátus,amelyik elkezd vért izzadni. A nulla költségvetés esetében a cél újradefiniálása is megtörténik. Először Varga Mihály még megismétli ugyan Orbán Viktor elvárását, ám ezután az NGM sajtóosztálya már tompít (úgy, hogy közben a működési költségvetés fogalma még el sem hangzik), most pedig Lázár János végképp kiüresíti az ígéretet. Feltehetően néhány kört még látunk ez ügyben is.
Orbán Viktor Prága
GettyImages-1174045407
Budapest ingatlanpiac lakások madártávlat
Névtelen tervválság forint
GettyImages-1187738330
eromu
K_EPA20190122208
GettyImages-1175389290
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Orbán Viktor Prága