Alkotmányellenes a jegybank közpénztelenítése!
Gazdaság

Alkotmányellenes a jegybank közpénztelenítése!

Portfolio
Csütörtökön tette közzé döntéseit a jegybanktörvény és a postatörvény március elsején elfogadott módosításáról az Alkotmánybíróság. Az MNB-törvény módosítását alkotmányellenesnek minősítette az Ab, míg a postatörvény módosítását nem. Az alkotmánybírák érvelése szerint a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. A visszamenőleges hatályú törvénykezés pedig az Ab szerint sértik az Alaptörvény azon pontját, mely kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján az Ab-döntés kapcsán azt mondta, hogy a kormány megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy van-e alkotmányos megoldás.

Ezért alaptörvény-ellenes az MNB-törvény módosítása

"Az Országgyűlés 2016. március 1-jei ülésnapján módosította a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdasági társaságai és alapítványai által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályait. A köztársasági elnök a módosító jogszabályokat nem hirdette ki, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól" - kezdődik az Ab határozata a jegybanktörvény ügyében. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványai alapján megvizsgálta a törvénymódosításoknak az Alaptörvénnyel való összhangját, és mindkét ügyben 2016. március 31-én hozott határozatot.

Az MNB-törvényt módosító jogszabály egyrészt az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozta volna - emlékeztet az Ab.

Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt,így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.

Ebből következően - tekintettel az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésére és a 39. cikk (2) bekezdésére - e szervezetek szintén kötelesek az adatnyilvánosság biztosítására. Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes

- áll a határozatban.

Emellett az Ab azt is megállapította, hogy mivel a közérdekű adatok igénylőinek a támadott törvény miatt visszaható hatállyal keletkezne alapjogsérelme, ezért a módosító törvény hatályba léptető rendelkezése is alaptörvény-ellenes.

Hogyan tovább?

Lázár János beszélt arról a csütörtöki Kormányinfón, hogy a kormány lép-e valamit a határozatra.

Először is elolvassuk a döntést, majd az olvasás után meg kell érteni a döntést. Ha az Ab döntése megmondja, hogy miben alkotmánysértő és miben nem a jegybanktörvény módosítása, akkor megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy van-e alkotmányos megoldás. Ha van, akkor nekifutunk még egyszer. De ezt parlamenti képviselőként mondhatom, mivel ez egy egyéni képviselői indítvány volt

- reagált a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az indoklás részletei

Az Alkotmánybíróság a jegybanktörvény módosításakor a következőket vizsgálta:
  • 1. Közpénzzel gazdálkodnak-e az MNB gazdasági társaságai és alapítványai?
  • 2. Korlátozza-e az adatnyilvánosságot a módosítás?
  • 3. Megállapítható-e az adatnyilvánosság alkotmányossága?

Egyértelmű, hogy az MNB jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik, az általa kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételére köteles. Ezen főszabály alól tehet a törvény - az Alaptörvénnyel összhangban - kivételt - fogalmaz az Alkotmánybíróság határozatában.

Amennyiben az állami tulajdonban álló MNB gazdasági társaságot vagy alapítványt hoz létre, akkor az alapítás során nyújtott vagyoni hozzájárulás, illetve az alapítványnak juttatott, a működéshez szükséges
vagyon (induló vagyon és később nyújtott támogatás) forrása szükségképpen közpénz - fogalmaz az Ab.

Kérdés az Ab szerint, hogy az alapítás után a gazdasági társaságnak a tulajdonosától és az alapítványnak az alapítótól való elkülönülése önmagában mint jogi tény befolyásolja-e az alapítás során juttatott közpénz felhasználására, az azzal való gazdálkodásra vonatkozó adatok megismerhetőségét. Erre a kérdésre a válasz az MNB által alapított gazdasági társaságok esetében egyértelmű: közpénzt kezelnek, ezért adatnyilvánosság biztosítására kötelesek.

Azt az Alkotmánybíróság is megemlíti, hogy ettől eltérő lehet a helyzet az alapítványok esetében. "A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek az alapítványokról rendelkező 3:378-404. §-ai alapján az alapító az általa gyakorolt alapítói jogok ellenére sem tekinthető az alapítvány tulajdonosának vagy irányítójának. Az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium, tagjait ugyan az alapító jelöli ki, azonban az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza, illetve nem szüntetheti meg az alapítványt" - olvasható az Ab határozatában. Emlékeztet az Ab, hogy a beterjesztő is azzal érvelt az indoklásban, hogy a vagyontömeg az átadás után elveszíti köztulajdon jellegét. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az MNB alapítványai a juttatott vagyon forrására (mely az MNB-től származó közpénz), illetve arra tekintettel, hogy alapításukra kizárólag "az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban kerülhet sor, kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el.

A közpénzzel történő gazdálkodás független attól a kérdéstől, hogy az alapítványi vagyon felhasználására az alapítónak jogi értelemben véve van-e közvetlen befolyása - állapítja meg az Ab.

Érvelésében az Alkotmánybíróság hozzáteszi: amennyiben a kizárólag közpénzből gazdálkodó MNB-alapítvány nem közfeladatot látna el, úgy annak alapítása eleve nem állna összhangban az MNBtv. 162. § (2) bekezdésével. "Továbbá, ha az alapító és az alapítvány polgári jogi elkülönülésére - az alapítvány működésének relatív önállóságára - tekintettel arra a következtetésre lehetne jutni, hogy az alapítványnak
juttatott vagyon "elveszíti közpénz jellegét", akkor az MNB-nek a közérdekű adatok megismerhetőségének a biztosítására és a működésének átláthatóságára vonatkozó, az Alaptörvényből és az annak végrehajtására alkotott Infotv.-ből fakadó kötelezettségei nem érvényesülhetnének. Egy alapítvány létesítése viszont nem állhat ellentétben az Alaptörvénnyel és nem korlátozhat/sérthet törvényt/alapjogot" - hangsúlyozza a határozatban.

Az adatnyilvánosság korlátozásával kapcsolatban az Ab arra jutott, hogy az MNB szerveinek az MNB alapvető feladatai ellátásával kapcsolatos döntései megalapozását szolgáló adatok nyilvánosság elől történő elzárása indokolt lehet, addig az MNB irányítása alatt álló gazdasági társaságok által kezelt, azonban döntés-előkészítőnek nem, viszont közérdekűnek minősülő adatok esetében a korlátozás célja nem egyértelmű. Végül arra a következtetésre jut az Ab, hogy a jegybanktörvény módosítása a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog korlátozását valósítja meg.

És ezek után már csak azt kellett tisztáznia az Alkotmánybíróságnak, hogy ez a korlátozás alkotmányos-e. Kimondta: "nem kizárt, hogy az MNB gazdasági társaságai által kezelt egyes közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása alkotmányosan igazolható, ugyanakkor a Törvénnyel bevezetett, jelen ügyben vizsgált korlátozás szükségessége nem állapítható meg". A törvénymódosítás az alapítványok esetében nem jelöli meg alapítványok által kezelt adatok megismerhetősége korlátozásának az indokát és célját.

A korlátozással érintett adatok köre széles és differenciálatlan, a korlátozás időtartama sincs a törvényben meghatározva. Később pedig mérlegelni sem lehet a bíróságon, hogy a közérdek vagy annak megtagadása nagyobb súlyú - mutat rá az Ab.

Az információszabadság nem korlátozhatatlan alapjog, azonban az Alkotmánybíróság megítélése szerint a közpénzzel gazdálkodó és közfeladatot ellátó MNB-alapítványok által kezelt adatok vonatkozásában a Törvénnyel bevezetett korlátozás szükségessége (alkotmányos célja és alkalmassága) jelen formájában nem támasztható alá

- fogalmaznak.

Az Alaptörvény alapvetését is sérti

A köztársasági elnök indítványában azt is felvetette, hogy a jegybanktörvény módosítása visszamenőleges hatályú. Itt az Ab hangsúlyozza, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma nem abszolút, azonban a jegybanktörvény módosítása, vagyis az adatok megismerhetőségének korlátozása visszaható hatályú.

Ezt követően azt kellett eldöntenie az Alkotmánybíróságnak, hogy a visszaható hatályú jogalkotás egyúttal hátrányos tartalmúnak is tekinthető-e. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság kimondta:

a jegybanktörvény módosításának 5. §-ának az MNBtv. 183/G. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését. Vagyis sérti az Alaptörvény azon alapvetését, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam.

Erről van szó

Egy hónappal ezelőtt egyébként egy nap alatt ment át a parlamenten az MNB-törvényt módosító kormánypárti egyéni képviselői indítvány. Áder János azonban nem sokkal később vissza is dobta, mivel előzetes normakontrollt kért a módosítás ügyében az Alkotmánybíróságtól. Szerinte ugyanis a törvény adatnyilvánosságra vonatkozó alapvető pontjait alaptörvény-ellenesnek ítélte az államfő.

A parlament március elsején úgy módosította a jegybanktörvényt, hogy az MNB által alapított gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetősége korlátozható (előbbiek megismerését 30 évre, utóbbiakét véglegesen). Ezzel a jegybankhoz köthető közérdekű adatok széles körét kategorikusan és minden további mérlegelés nélkül kizárta az adatnyilvánosságból. A törvény a folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozott volna.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökemár akkor figyelmeztetett: súlyos alkotmányossági aggályok is felvetődnek a jegybanktörvény módosítása kapcsán.
kinai elnok
BFALU20191201033
valgyimir putyin
nyelvvizsga tamogatas emmi
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
facebook kinai elnok