A tavaly kiegészített adósságképlettel együtt jelenleg négy különböző nemzeti szintű költségvetési szabály határozza meg a fiskális politika kereteit Magyarországon. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy eltérő makrogazdasági körülmények (kibocsátási rés, infláció, növekedés) mellett milyen költségvetési politikát ír elő a szabályrendszer. A bemutatott szimulációk szerint az esetek túlnyomó többségében a középtávú költségvetési célhoz kapcsolódó strukturális egyenleg betartása jelenti az effektív korlátot a költségvetés számára, ami előnyös, mert leginkább ez képes kezelni a gazdasági ciklus hatásait. Viszont amikor a gazdaság tényleges teljesítménye elmarad a potenciális teljesítménytől, akkor pozitív, de alacsony GDP-változás és negatív vagy mérsékelt infláció mellett meglehetősen szigorú, olykor egyensúlyközeli költségvetést ír elő a szabályrendszer, ami prociklikus gazdaságpolitikát eredményezhet, és lassítja a válságból való kilábalást.
A 2016. évi költségvetés elfogadásával párhuzamosan az Országgyűlés döntött a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben szereplő adósságképlet módosításáról. A törvény negyedik paragrafusának 2016-ban hatályba lépő része eddig azt írta elő, hogy a költségvetésben szereplő nominális adósságváltozás üteme nem haladhatja meg...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
