Így szabályozzuk a magyar költségvetést
Gazdaság

Így szabályozzuk a magyar költségvetést

Tóth G. Csaba, MNB
A tavaly kiegészített adósságképlettel együtt jelenleg négy különböző nemzeti szintű költségvetési szabály határozza meg a fiskális politika kereteit Magyarországon. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy eltérő makrogazdasági körülmények (kibocsátási rés, infláció, növekedés) mellett milyen költségvetési politikát ír elő a szabályrendszer. A bemutatott szimulációk szerint az esetek túlnyomó többségében a középtávú költségvetési célhoz kapcsolódó strukturális egyenleg betartása jelenti az effektív korlátot a költségvetés számára, ami előnyös, mert leginkább ez képes kezelni a gazdasági ciklus hatásait. Viszont amikor a gazdaság tényleges teljesítménye elmarad a potenciális teljesítménytől, akkor pozitív, de alacsony GDP-változás és negatív vagy mérsékelt infláció mellett meglehetősen szigorú, olykor egyensúlyközeli költségvetést ír elő a szabályrendszer, ami prociklikus gazdaságpolitikát eredményezhet, és lassítja a válságból való kilábalást.
A 2016. évi költségvetés elfogadásával párhuzamosan az Országgyűlés döntött a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben szereplő adósságképlet módosításáról. A törvény negyedik paragrafusának 2016-ban hatályba lépő része eddig azt írta elő, hogy a költségvetésben szereplő nominális adósságváltozás üteme nem haladhatja meg a Kormány által prognosztizált infláció és a reálnövekedés felének a különbségét. A változtatás eredményeképpen a negyedik paragrafus új feltétellel egészült ki, amely alapján a korábbi képlet akkor érvényes, ha az infláció és a reálnövekedés egyaránt meghaladja a három százalékot. Ha bármelyik mutató (prognosztizált) értéke 3 százalék vagy annál kisebb, akkor a fenti képlet érvényét veszíti, és helyette a GDP-arányos államadósság (adósságráta) legalább 0,1 százalékpontos csökkentését írja elő az új szabály. Kivételt jelent, ha a GDP várható reálértéke csökken, ebben az esetben életbe lép a mentesítő záradék és az előírás felfüggesztésre kerül. Az adósságrátára vonatkozó új szabályozás és annak mentesítő záradéka lényegében megegyezik az Alaptörvényben előírt adósságráta-csökkentéssel.

Az új módosítást is figyelembe véve jelenleg négy különböző nemzeti szintű költségvetési szabály hatályos Magyarországon, ebből egyhez több előírás is tartozik (lásd 1. táblázat). Az adósságképlet kiegészítésével párhuzamosan azok a költségvetési szabályok, amelyek eddig az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szerepeltek, átkerültek a stabilitási törvénybe.

Írásunknak nem célja a szabályrendszer átfogó értékelése. Azt kívánjuk bemutatni példákkal illusztrálva, hogy a négy szabály együtt hogyan viselkedik, miként befolyásolja a költségvetési politikát. A nemzetközi és hazai szakirodalomban elterjedt elemzési szempontok (pl. átláthatóság, egyszerűség, kikényszeríthetőség stb.) közül csak azt vizsgáljuk meg, hogy a gazdaság különböző ciklikus helyzeteiben milyen egyenleget ír elő a szabályrendszer. Ez azért fontos, mert az állam gazdaságstabilizáló szerepéből levezethető elvárás a költségvetési szabályokkal szemben, hogy a felzárkózó országokra különösen jellemző prociklikus politika helyett anticiklikus, a gazdaság ingadozásait mérséklő politikára ösztönözzék a kormányokat. Ez azt jelenti, hogy gazdasági fellendülés, illetve konjunktúra esetén szigorú költségvetési politikát kell folytatni és a lehetőségekhez mérten mérsékelni az államadósságot. Erre elsősorban azért van szükség, hogy válság esetén az államnak legyen elegendő fiskális mozgástere, és laza költségvetési politikával, a hiány növelésén keresztül képes legyen pótolni az átmenetileg kieső belső keresletet, tompítva ezzel a gazdasági visszaesést.

Így szabályozzuk a magyar költségvetést
A különböző szabályok a fiskális politikát más-más csatornán keresztül korlátozzák. A szabályok közül az Alaptörvényben szereplő előírás és az adósságképlet kiegészítése a GDP-arányos adósságra vonatkozik, az eredeti adósságképletben a nominális adósságváltozás szerepel, a maastrichti hiány a költségvetési egyenlegen, míg a középtávú költségvetési cél a strukturális egyenlegen keresztül korlátozza a költségvetési politikát. Az előírt fiskális mutatók kiszámításához a legtöbb esetben elegendő az adósságráta, a nominális adósság, valamint a várt növekedés és infláció ismerete. A középtávú költségvetési cél miatt azonban figyelembe kell venni a gazdaság ciklikus pozícióját is.

A középtávú költségvetési cél (MTO) Az Európai Unió Tanácsának 1466/97/EK rendelete szerint a stabilitási és a konvergencia programoknak egyaránt tartalmazniuk kell egy középtávú célt a költségvetés strukturális egyenlegére vonatkozóan. Az értéke függ az ország potenciális növekedési ütemétől, az államadósságától, a kamatszinttől, valamint az öregedési rátától. A fenntarthatósági problémákkal küzdő államoknak szigorúbb célt kell maga elé tűznie. Amennyiben egy euróövezeti tagország nem teljesíti a középtávú célt és több figyelmeztetés ellenére sem történik effektív beavatkozás annak elérése érdekében, akkor a Bizottság kamatozás nélküli letét elhelyezésére kötelezheti az országot (GDP 0,2 százaléka). Nem euróövezeti tagországok esetében a Bizottság csak javaslatokat tesz a költségvetési kiigazítás elvégzésére. A hazánk által a 2013-2015. évi Konvergencia Programokban vállalt GDP-arányosan 1,7 százalékos strukturális egyenleg más-más mértékű statisztikai hiánnyal konzisztens attól függően, hogy milyen helyzetben van a gazdaság. A strukturális egyenleget ugyanis úgy számítják ki, hogy a hivatalos statisztikai egyenlegmutatót - az átmeneti tételek kiszűrése után - korrigálják a gazdasági ciklus hatásával (ciklikus komponens). Így adódik, hogy mennyi lenne akkor az egyenleg, ha a gazdaság teljesítménye éppen megegyezne annak potenciális szintjével. Például ha a kibocsátási rés negatív, azaz a potenciálistól elmarad a tényleges kibocsátás szintje, akkor a strukturális egyenleg kedvezőbb, mint az általános egyenlegmutató, hiszen abból a feltételezésből indul ki, hogy ha a gazdaság teljesítménye eléri a potenciális szintet, akkor automatikusan növekednek az adóbevételek. A ciklikus komponens nagysága tehát függ a kibocsátási réstől és a költségvetés erre vonatkozó érzékenységétől. Ez utóbbival kapcsolatban szimulációink során technikai feltételezésként az egyszerűsítés érdekében végig azt használtuk, hogy az aktuális GDP potenciális GDP-től való 1 százalékpontos eltérése fél százalékponttal módosítja a hiányt. A kibocsátási rés és a ciklikus komponens közötti együttható értéke tehát 0,5, ami közel áll az Európai Bizottság becsléséhez.

A szabályrendszer által megkövetelt egyenlegek

A továbbiakban három különböző szimuláción keresztül mutatjuk be, hogy a szabályrendszer milyen egyenleget ír elő: válság esetén, ha a gazdaság éppen a potenciális szintjén teljesít, és ha jóval meghaladja azt. A négy költségvetési szabály mindegyikének egyszerre úgy lehet megfelelni, hogy közülük mindig az aktuálisan legszigorúbbat kell betartani. Ezért a továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy különböző körülmények között melyik szabály írja elő a legszigorúbb költségvetési egyenleget. Ehhez kiindulópontként szolgál a 2014. évi bruttó hazai termék (32 180 milliárd forint) és a 2014. év végi államadósság (a GDP 76,2 százaléka). A szimulációk során változatlan árfolyammal számolunk, valamint az egyszerűsítés érdekében azt feltételezzük, hogy az infláció és a GDP-deflátor megegyezik, és hogy az államadósság változása kizárólag a költségvetési egyenleg függvénye.

1) Amikor a potenciális kibocsátás megegyezik a tényleges kibocsátással, akkor a négy közül három szabály korlátozza a költségvetési politikát a növekedés és az infláció függvényében (2. táblázat).

Az esetek jelentős többségében a középtávú költségvetési cél a legszigorúbb, azaz a költségvetés GDP-arányos hiánya nem haladhatja meg az 1,7 százalékot, mivel zárt kibocsátási rés esetén a hivatalos és a strukturális egyenleg megegyezik. Ez azt jelenti, hogy GDP-arányosan 3-3,5 százalék körüli kamatkiadás mellett ebben a ciklikus pozícióban viszonylag szigorú költségvetési politikára kényszerül a kormány az elsődleges egyenlegen keresztül. Az adósságképlet 3 százalékos infláció és reálnövekedés felett bizonyos esetekben még szigorúbb költségvetési politikát ír elő. Hasonló regulát tartalmaz az Alaptörvényben, illetve az adósságképlet kiegészítésében egyaránt szerepelő adósságráta-csökkentés, amely alacsony, illetve negatív infláció és mérsékelt növekedés mellett szabályozza az egyenleget.

Így szabályozzuk a magyar költségvetést
2) Ha a kibocsátási rés mínusz 3 százalék, azaz a gazdaság ciklikus helyzete kedvezőtlen, akkor a növekedés és az infláció függvényében négy szabály határozza meg az egyenleget (3. táblázat).

a) Amikor a reál GDP is csökken, akkor a nemzeti jogszabályokban szereplő fiskális szabályok többsége felfüggesztésre kerül, csupán a strukturális egyenlegre vonatkozó cél marad hatályban. Ebből következően a középtávú költségvetési cél maximálja a GDP-arányos hiányt, mégpedig 3,2 százalékban (az 1,7 százalékos strukturális hiány és a 1,5 százalékos ciklikus komponens összege). Ez nagyjából nulla közeli elsődleges egyenleget jelent, azaz a negatív kibocsátási rés ellenére, a viszonylag magas kamatkiadások miatt nincs lehetőség laza fiskális politikára.

Így szabályozzuk a magyar költségvetést
b) Ha negatív kibocsátás rés mellett növekszik a gazdaság teljesítménye (ilyen például a kilábalás időszaka), akkor nem lépnek életbe a mentesítő záradékok, és így a vizsgált esetek közel felében a maastrichti 3 százalékos egyenlegkorlát bizonyul a legszigorúbb szabálynak. Pozitív, de alacsony GDP-változás és negatív vagy mérsékelt infláció mellett azonban az adósságráta csökkentése még szigorúbb egyenleget igényel (világossárga terület a 3. táblázatban). Ez azt jelenti például, hogy 0,5 százalékos növekedés és 0,5 százalékos infláció mellett annak érdekében, hogy az adósságráta csökkenjen, a hiány nem haladhatja meg a GDP 0,7 százalékát, ami több mint 2 százalékos elsődleges többletnek felel meg. Ekkor tehát a szabályrendszer negatív kibocsátási rés mellett is szigorú, prociklikus fiskális politikát ír elő a kormány részére, ami lassítja a válságból való kilábalást.

c) Az adósságképlet akkor válik effektívvé, ha az infláció és a növekedés egyaránt meghaladja a 3 százalékot - ekkor a szabályrendszer szintén szigorú lesz. A küszöbértéket meghaladva minél nagyobb a növekedés és minél kisebb az infláció, annál kisebb hiányt engedélyez a szabály. A nagyobb infláció mellett magasabb hiány megengedése prociklikus ugyan, de a gyakorlati relevanciája kisebb, mert általában nem jellemző túlságosan magas növekedés a gazdasági ciklus ilyen kedvezőtlen pontján.

3) Kedvező ciklikus helyzet esetén szinte mindig a strukturális hiány állítja a legerősebb korlátot (4. táblázat). Amennyiben a kibocsátás 3 százalékkal a ciklikus szintje fölött van, akkor a hiány a strukturális egyenlegre vonatkozó szabály értelmében mindössze a GDP 0,2 százaléka lehet, ami az 1,7 százalékos strukturális hiány és a -1,5 százalékos ciklikus komponens összege. Mivel ez 3-3,5 százalékos elsődleges többletet jelent, ekkor a szabály a gazdasági ciklusnak megfelelő anticiklikus politikát követel meg. Kivételes esetekben - kismértékű pozitív GDP-változás és negatív infláció mellett - az Alaptörvényben és az adósságképlet kiegészítésében szereplő adósságráta-csökkentésre vonatkozó előírás válik effektívvé. Ilyenkor olyan költségvetést kell elfogadni, amely még szigorúbb, de továbbra is anticiklikus.

Így szabályozzuk a magyar költségvetést
Összefoglalva, a bemutatott szimulációk azt sugallják, hogy az esetek túlnyomó többségében a középtávú költségvetési célhoz kapcsolódó strukturális egyenleg betartása jelenti az effektív korlátot a költségvetés számára. Bár a mutató kiszámítását a gyakorlatban komoly szakmai viták övezik, elvben képes kezelni a gazdasági ciklusok alakulását - azaz hagyja működni legalább az automatikus stabilizátorokat. Viszont amikor a gazdaság tényleges teljesítménye elmarad a potenciális teljesítménytől, akkor pozitív, de alacsony GDP-változás és negatív vagy mérsékelt infláció mellett meglehetősen szigorú, olykor egyensúlyközeli költségvetést ír elő a szabályrendszer, ami prociklikus gazdaságpolitikát eredményezhet, és lassíthatja a válságból való kilábalást.
A szerző az MNB munkatársa.
wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
barcelona katalán tüntetés rendőrség
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
barcelona katalán tüntetés rendőrség