Be kellett volna jelentkezniük ajánlatkérőnek
Az MNB alapítványai, illetve az általuk létrehozott cégek egyike sem szerepel a Közbeszerzési Hatóság ajánlatkérői adatbázisában, noha az Alkotmánybíróság minapi határozata is világosan kimondta, hogy az alapítványok közpénzből gazdálkodnak, ráadásul az alapítványok létrehozójaként az MNB eleve közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül. Emiatt, a Közbeszerzési törvény 5. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében, illetve a szóban forgó alapítványok alapító okiratai alapján Martin József Péter azt rögzíti: a hat jegybanki alapítvány legalább részben nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenységet lát el, ezért ajánlatkérői státuszuk a Kbt. alapján fennáll. Sőt, a TI Magyarország álláspontja szerint a fenti feltételek bizonyos mértékben és közvetetten az Alapítványok által létrehozott gazdasági társaságok esetében is fennállnak.Mivel az MNB-alapítványok és cégeik ajánlatkérőnek minősülnének, kötelesek (lettek volna) a Kbt. hatálya alá tartozásukról értesíteni a Közbeszerzési Hatóságot, amely naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről. Ebben az adatbázisban azonban nincsenek benne az érintett alapítványok és cégek, ezért Martin József Péter úgy fogalmaz:
feltételezzük, hogy szerződéseiket a közbeszerzési törvény megsértésével, a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötötték meg.
A TI Magyarország ügyvezetője ezzel együtt azt is rögzíti: ilyen esetben (elmulasztott bejelentés, vagy kétséges a Kbt. hatálya alá tartozás) a törvény szerint a Közbeszerzési Hatóság elnökének a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kell kezdeményeznie, amelynek megindítása Martin József Péter szerint mindenképpen indokolt és éppen ezért ezt szorgalmazta is a levélben.Hogyan tovább?
Ilyen eljárást hivatalosan csak az kérhet, aki közvetlenül érintett az ügyben, illetve hivatalból a Közbeszerzési Hatóság elnöke fordulhat a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB); előbbi esetben 1, utóbbi esetben viszont 5 évre visszamenőleg is vizsgálhatják a szóban forgó szerződéseket - világította meg a jogi hátteret a Portfolio-nak Nagy Gabriella. A TI Magyarország közpénzügyi programok vezetője hozzátette:amennyiben a Közbeszerzési Hatóság megállapítja a Kbt. megsértését, akkor a törvényből következően 5 évre visszamenőleg semmissé válhatnak az alapítványok szerződései, emellett pedig a szerződések értékének akár 15%-áig terjedő bírságot is kaphat a közbeszerzés megsértője.
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát nyilván meg lehet támadni bíróság előtt (felülvizsgálatot lehet kérni), ilyen esetben a bíróság megváltoztathatja a KDB határozatát, illetve a bírság összegét is, azaz ebben az esetben jogerősen bíróság mondaná ki a végső szót az alapítványok ügyében - vázolta a lehetséges forgatókönyvet Nagy Gabriella. Nagy kérdés, hogy ha a KDB semmissé nyilvánítja az eddigi szerződéseket, akkor vissza lehet-e állítani az eredeti állapotot, vagy valamiféle elszámolás következik be, esetleg az indokoltságra hivatkozva mégis hatályosnak nyilvánítják a szerződéseket, igaz ezeket a lehetőségeket a Kbt. erősen korlátozza - tette hozzá.Amennyiben itthon valamiért elsikkadna az alapítványok elmaradt közbeszerzése miatti törvénysértés következménye, akkor az Európai Bizottság két uniós irányelv alapján (közbeszerzési irányelv, illetve a közbeszerzési jogorvoslati irányelv) is indíthat vizsgálatot
- jelezte Nagy Gabriella. Ez a vizsgálat a magyar hatóságokkal való levelezés eredménytelensége esetén kötelezettségszegési eljárásig is eljuthat - vázolta a közpénz felhasználásából adódó probléma további lehetséges jogi következményeit a TI Magyarország közpénzügyi programok vezetője.
