A magyar szakértők azzal érveltek levelükben, hogy az Eximbank
- független intézmény, kielégíti az ezzel kapcsolatos összes feltételt;
- pénzügyi vállalkozás, melynek elsősleges feladata pénzügyi szolgáltatások nyújtása;
- pénzügyi közvetítő, amely piaci szolgáltatásokat kínál; és végül
- nem foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás, mivel a fentiek miatt önálló pénzügyi intézmény.
Ezek fényében a KSH azt kérte, hogy folytatódjanak az egyeztetések arról, hogy az Eximbankot az államháztartáson belülre vagy kívülre kell-e elszámolni.
Az Eurostat április elején kelt válaszlevelében viszont ezekre a felvetésekre úgy fogalmaz, hogy mivel az Eximbank 100%-ban az állam irányítása alatt áll, ezért rá is vonatkoznak az uniós ESA-szabályok, így a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás kategória is érvényes lehet ebben az esetben.
Hangsúlyozzák: ugyanilyen eljárást alkalmaztak más tagállamok hasonló ügyei során is.
Magyarázatuk szerint az Eximbank nem gyűjt betétet, ezért nem is lehet a pénzügyi szektorba sorolni a vállalatot. Azt is kifejti az Eurostat, hogy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények nem feltétlenül tekinthetők piaci szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak. Egyúttal kétségbe vonják a KSH azon érvelését, mely szerint a kormány által az exportáló cégeknek juttatott kamattámogatás az Eximbank bevétele lenne. Közben a kormány teljes felügyeletet gyakorol az Eximbank eszközei felett és meghatározza az általános üzletpolitikáját is.Arra a következtetésre jutnak az uniós szakértők, hogy az Eximbank a kormány egy olyan eszköze, amelyet az exportőrök támogatására talált ki, és mint ilyen nem végez valódi piaci tevékenységet.
Az Eurostat azzal zárta levelét, hogy megítélésük szerint az Eximbank egy foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás, ezért az államháztartási körön belül kell elszámolni.
Ezért történhetett az, hogy az EU statisztikai hivatala korlátozó záradékot helyezett el az áprilisban nyilvánosságra hozott jelentésében a magyar fiskális adatok mellé. Erre korábban Magyarország esetében soha sem volt példa.
