A tömeges kivándorlás miatt szenved az egész régiónk
Gazdaság

A tömeges kivándorlás miatt szenved az egész régiónk

Portfolio
Kelet-Európa az elmúlt negyedszázad alatt 20 millió állampolgárát veszítette el a gazdasági célú kivándorlás miatt (ez összesen felér Magyarország és Csehország teljes népességével), ami a teljes térség népességének több mint 5%-a. Ez az exodus olyan méreteket öltött, hogy lassítja a régió felzárkózását Nyugat-Európához - mutatnak rá friss elemzésükben a Nemzetközi Valutaalap közgazdászai. Elsősorban a fiatal és képzett munkaerőt szívták el a fejlettebb országok és a folyamat egyenesen szakemberhiányt okoz a kelet-európai országokban. Az IMF szakértői javaslatokat is megfogalmaznak.

Napirenden az európai migráció

A menekültügy ismét a figyelem és a politikai viták középpontjába került az Európába érkező szíriai menekültek miatt. Az elmúlt 25 év szintén egyfajta gazdasági célú migrációról szólt: a kelet-, közép- és délkelet-európai országok lakói tartósan és jelentős hullámban hagyták el hazájukat Nyugat-Európát választva helyette. Ez három alapvető hatással járt: a kivándorlással jól jártak az egyének, valamint a befogadó uniós tagállam, így az egész Európai Unió összességében. Ebben a tekintetben az EU-projekt sikeresnek mondható, mert megvalósult az emberek szabad mozgása, ami emelte az egész Európai Unió gazdasági integrációját és így az uniós állampolgárok jövedelmét.

A harmadik jelentős és egyben rendkívül negatív következményről sem szabad megfeledkezni az IMF szakértői szerint: a tágabb értelemben vett kelet-európai térségből történő kivándorlás hátrányosan érintette a régiónkat, lassítja Kelet-Európa felzárkózását a Nyugathoz.

A kivándorlás felfutása annak köszönhető, hogy a kilencvenes évek elején Kelet-Európa megnyílt a világ többi része felé. Ez olyan előnyöket hozott a térség számára, mint a tőkebeáramlás, innováció, jobb intézmények, jobb gazdaságszervezés és ezáltal nagyobb hatékonyság a gazdaságok számára. Magával hozta viszont a lakosság jelentős és folyamatos kivándorlását.

Drámai mérték

Az elmúlt 25 év során közel húsz millió - a Cseh Köztársaság és Magyarország együttes lakosságának megfelelő számú -, főként fiatal és szakképzett ember hagyta el hazáját, hogy külföldön nézzen jobb lehetőségek után - derül ki a tanulmányból. A kivándorlás mértékét a szakértők is megdöbbentőnek nevezik, az 1990-as évek kezdete óta ezzel a térség elveszítette a teljes lakosságának 5,5%-át.

A tömeges kivándorlás miatt szenved az egész régiónk
Arra mutatnak rá a valutaalap közgazdászai, hogy

távozásuk lelassította a kiinduló országuk növekedését és felzárkózását a fejlett európai életszínvonalhoz.

A kivándorlás a CESEE-régiót is eltérően érintette. A legsúlyosabb veszteséget a dél-kelet-európai országok szenvedték el, az 1990-es évek elejei adatokhoz képest 2012 végére a népesség 16%-a vándorolt ki. A térségből folyamatos volt az elvándorlás (éves szinten ez 0,5-1%-át jelentette az 1990-es évek elején látott népességhez viszonyítva) és az EU-bővítések csak újabb hullámokat hoztak ezen a téren.

A jelentős mértékű emigráció visszavetette a küldő országok népesedésének növekedési ütemét, néhány esetben csak tovább rontotta a már negatív demográfiai trendeket. Ebből a szempontból a balti államokban és a Független Államok Közösségének országaiban a legsúlyosabb a helyzet.

A tömeges kivándorlás miatt szenved az egész régiónk
A térségből gazdasági, megélhetési okokból kivándorló emberek elsősorban Nyugat-Európát választották, 10-ből 8-an ezek az országok voltak a célországok, az élen Németország, Olaszország és Spanyolország áll. Emellett minden tízedik kivándorló az Egyesült Államot választott.

A tömeges kivándorlás miatt szenved az egész régiónk
Az IMF szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a régión belüli munkaerő-áramlás is jelentős mértéket öltött, így a FÁK-országokból sokan költöztek Oroszországba. Ezen kívül Csehország, Magyarország és Szlovénia is képes volt a régión belülről munkaerőt vonzani, így a három régiós ország pozitív nettó migrációs kumulatív számot tud felmutatni.

A tömeges kivándorlás miatt szenved az egész régiónk

Ezért kelnek útra azok, akik kivándorolnak

Az IMF tanulmánya szerint az egy főre jutó jövedelem, az intézmények minősége és a foglalkoztatási kilátások közötti különbségek határozzák meg a migráció irányát és mértékét. Az elmúlt 25 évben az alacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező országokban volt a legmagasabb kivándorlás, a gazdagabb nyugat-európai országok pedig másokhoz képest is több gazdasági bevándorlót vonzottak.

Az egyén oldaláról vizsgálva kijelenthetjük: a kelet-európaiakat főként a jobb munkalehetőségek és a magasabb fizetés ösztönzi az kivándorlásra. Az ilyen gazdasági migránsok zöme magasan képzett (pl. orvos, építész, mérnök) és fiatalabb a hazai átlagéletkornál.

Minél kevésbé hatékony a kormány és minél gyengébbek az intézmények (amelyek a jogállamiságot, az elszámoltathatóságot, valamint a korrupció elleni harcot biztosítják), annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőséget - figyelmeztetnek az IMF szakértői.



A tömeges kivándorlás miatt szenved az egész régiónk

Durva hatások

A kivándorlók általában jobban élnek külföldön, amely jólétből a hazaküldött pénzek révén az otthon maradt családjuk is részesül - írják az IMF szakértői. Ezek a hazaküldött pénzek egyes térségbeli országokban óriási összeget tesznek ki. Itt kiemelhetjük Moldovát, ahol a 2012-es GDP negyedét érte el ez az összeg, de Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró esetében is meghaladta az összeg a GDP 8%-át.

A kivándorlás rendkívül negatív hatást fejt ki a küldő országok gazdaságára, a munkaerő távozása gyengíti az adott gazdaságot, összességében a kivándorlás elvesz a kelet-európai országok gazdaságából - emeli ki az IMF tanulmánya, amely össze is gyűjti ezeket:
  • A nagymértékű és tartós kivándorlás valószínűleg visszafogta az általános és az egy főre eső gazdasági növekedést és ezáltal lassította a térség jövedelmi felzárkózását.

    A tömeges kivándorlás miatt szenved az egész régiónk
    Klikk a képre!
  • A szakértők modellszámításokat is végeztek arra vonatkozóan, hogy a jövőben még milyen gazdasági hatással járhat a kivándorlás. Ezek szerint a kivándorlás tovább nyomaszthatja a térség gazdasági növekedését. Ha elfogadjuk az Eurostat és az ENSZ előrejelzéseit a népességszámra, akkor a 2015-2030 közötti időszakban a kumulatív GDP-veszteség elérheti a 9%-ot.
  • A képzett munkaerő kivándorlását agyelszívásnak is tekinthetjük, ami pedig az adott gazdaság produktivitását is befolyásolja.
  • Egyes területeken szakemberhiány alakult ki, amely szintén csökkenti a termelékenység-növekedés ütemét.
  • A jelentős mennyiségű hazaküldött pénz élénkítette a beruházásokat és a fogyasztást, az árfolyam-erősödéshez is vezetett, amely viszont csökkentette a gazdaságok versenyképességét.
  • A családnak hazaküldött pénz ráadásul a kezdő béreket is felfelé tolta, és a munkakeresési motiváció ellenében hatott.
  • A fiatalok távozása ráerősít arra a folyamatra, amelynek során az idősek a társadalom egyre nagyobb hányadát teszik ki. Ez pedig GDP-arányosan egyre nagyobb nyugdíjjáradékra fordított kiadáshoz vezet.
  • A kormányok az ilyen költségvetési nyomásra általában a munkára rakodó adók megemelésével válaszoltak, amely viszont csökkenti a munkaadók munkahelyteremtési hajlandóságát. A költségvetés szerkezete így még kevésbé lesz munkahely- és növekedésbarát.

Ezt kellene tenni

Látva a helyzet súlyosságát, a valutaalap szakemberei javaslatokat is megfogalmaznak annak érdekében, hogy a munkaerő szabad áramlása mind a küldő, mind a befogadó országok számára vonzó legyen.

A kelet-európai országok feladatai között említik az intézmények és gazdaságpolitika minőségének javítását, amivel lényegesen vonzóbbá lehetne tenni az otthonmaradást és akár a kivándorlókat is vissza lehet csábítani, valamint kelet-európai munkakeresésre ösztönözni. A bevándorlási rendszerek további liberalizációja szintén megfontolandó, különösen a szakképzett munkaerő tekintetében.

A térség kormányainak jobban együtt kellene működniük a külföldi diaszpórával annak érdekében, hogy hatékonyabban kiaknázzák a kintiek szakértelmét és forrásait, illetve ösztönözhetnék, hogy a diaszpórában élők inkább befektessenek, mint pénzt küldjenek haza. Sokat lehetne tenni a meglévő munkaerő megtartása és jobb alkalmazása terén például úgy, hogy jobban összehangolják az oktatást a foglalkoztatási igényekkel, és bővítik a munkahelyi képzési lehetőségeket.

A kivándorlás miatti költségvetési nyomásra adott szakpolitikai válasz szintén sokat számít: a beruházásokat és a hosszú távú növekedést leginkább a munkára rakódó terhek elkerülése és a fogyasztást terhelő adók növelése ösztönzi

- tanácsolják.

Az Európai Unió számára azt javasolják, hogy mivel ez az exodus összeurópai szinten hasznos, ezért érdemes átgondolni a haszon újraelosztását, egy páneurópai megoldást fogalmaznak meg.

Az EU strukturális és kohéziós alapjai (a gazdagabb EU régiókból a szegényebbek felé irányított transzferek) például méretükből és felépítésükből adódóan kompenzálhatnák a kivándorlásnak a küldő országok gazdasági potenciáljára gyakorolt kedvezőtlen hatását. Ezeknek a típusú uniós forrásoknak az összetételét kellene módosítani javaslatuk szerint.

Ez azzal az uniós céllal is összhangban állna, hogy csökkenjen a régiók közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenség és fenntartható módon fejlődjön a térség - érvelnek az IMF szakértői.
cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
cimlap_olaj0916_2