Dicsérik az Orbán-kormány legújabb ötletét
Gazdaság

Dicsérik az Orbán-kormány legújabb ötletét

Üdvözlendő és szükséges a kormány által belengetett járulékcsökkentés - vélekedtek egybehangzóan a Portfolio által megkérdezett szakértők. A közgazdászok szerint ennek köszönhetően javulna a magyar gazdaság versenyképessége, akár új befektetőket is szerezhetne az ország és a munkaerőhiány bizonyos vetületeire is megoldást jelentene a lépés. Megoszlanak a vélemények ugyanakkor arról, hogy mindezt radikális egyszeri lépésben kellene végrehajtani vagy fokozatosan.

Szükség van a vágásra

Alapvetően jó iránynak tartja az élő munkát terhelő adóterhek csökkentését, azonban nagy mozgásteret nem lát a költségvetésben Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője. A 2%-ra belőtt GDP-arányos költségvetési hiánycél ugyanis felső határt szab a bevétel-kiengedésnek.

Hasonlóképp látja a helyzetet Arányi Attila, a KPMG magánszemélyek adózásával foglalkozó csoportjának igazgatója. Üdvözlendő lépés és egyértelműen szükség van a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett járulékcsökkentésre - fejtette ki a szakértő.

Nemzetközi összevetésben ugyanis magas a magyar járulékszínvonal és ez megdrágítja a foglalkoztatást, ami versenyhátrányt okoz Magyarország számára

- indokolta az adótanácsadó.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője a járulékcsökkentési tervek kapcsán nulladik pontként leszögezte: a költségvetési vonatkozású törvények nyár eleji elfogadása után most már nincs tér ilyen bevétel-kiengedésre. Hozzátette ugyanakkor, hogy abszolút ebbe az irányba kell menni, vagyis jó lépés a járulékcsökkentés és végre kell hajtani akár egyes, korábban meghozott döntések megváltoztatása árán is.

Nem mindegy, miről beszélünk

Az építőkockák még hiányoznak Meg kell jegyezni, hogy a belengetett intézkedés több alapvető elemét még nem ismerjük, a pontos hatás megbecslése pedig csak ezek birtokában kivitelezhető. Amit pedig nem ismerünk:

  • Melyik járuléko(ka)t csökkentené a kormány?
  • Mekkora lenne a csökkentés mértéke?
  • Mikortól lép életbe?
  • Mit jelent a fokozatosság? Milyen lépcsőkben valósulna meg a csökkentés?
  • A hosszú távú program hitelességének erősítése érdekében törvénybe rögzíti a kormány a járulékcsökkentést?
  • Mi a garancia, hogy a kormány kitart a többéves programja mellett?
  • Mit okozna ez a költségvetésben? Van-e rá fedezet? Ha nincs, akkor hogyan teremt rá forrást a kormány?

Romhányi Balázs fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen járulék csökkentését tervezi a kormány. Erről még nincsenek pontos információink (ha abból indulunk ki, hogy a munkaadók kezdeményezték a járulékcsökkentést, akkor esélyes, hogy ők kapnak kedvezményt), viszont csak a munkaadói járulékcsökkentésnek lenne értelme a szakértő szerint.

És ha már itt járunk: el kell felejteni az egykulcsos szja további csökkentését

- húzta alá Romhányi Balázs.

Arányi Attila is felhívta a figyelmet arra, nem mindegy, hogy a kormány a munkaadói vagy a munkavállalói járulékokat csökkentené. Ha a munkavállalói járulékok csökkennének, akkor az a nettó bérben csapódna le. Ha viszont a munkaadói terhek mérséklődnének, akkor az olcsóbbá tenné a magyar munkaerő alkalmazását, ezzel az egész ország versenyképessége javulhatna és a vállalat eldöntheti, hogy a plusz forrást mire fordítja, béremelésre, munkaerő-felvételre. Véleménye szerint a csökkenő munkaerőköltségek akár új befektetéseket is Magyarországra csábíthatnak. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzeten közvetlenül vélhetően nem fog tudni segíteni a járulékcsökkentés, a béremelésen keresztül viszont közvetett hatást fejthet ki.

Samu János szerint kedvező irány, hogy a kormány a munkát terhelő adókat akarja mérsékelni és ezzel könnyíteni igyekszik a vállalkozások helyzetén, Magyarországon ugyanis jelenleg komoly problémává vált a munkaerő-elvándorlás, és az elemző szerint ennek megoldása az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladat. Nagy és átütő hatást ugyanakkor nem várhatunk egyelőre az intézkedéstől, hiszen a vállalatok munkaerő-keresletét más tényezők is lényegesen befolyásolják, azonban a kormány lépése üdvözlendő - mutatott rá a vezető elemző.

Mennyi legyen az annyi?

Arányi Attila, a KPMG igazgatója szerint viszont nem többször kellene kis mértékben csökkenteni a járulékot, hanem egy lépésben kellene nagyot vágni.

Egy radikális csökkentés ugyanis felpörgethetné a foglalkoztatottságot, a több foglalkoztatott után pedig több járulékbevétel folyhat be a költségvetésbe, ami így a lépés költségvetési hatását kompenzálhatná.

Egyetért azokkal a véleményekkel az adótanácsadó, hogy 1-2 százalékpontos járulékcsökkentés mérsékeltebb hatást fejtene ki a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából, ezért egy komolyabb vágással lehetne lendületet adni.

A KPMG igazgatója szerint a magyar társasági adó és a személyi jövedelemadó mértéke már kompetitív, ezért érdemes a járulékok terén is ebbe az irányba lépnie Magyarországnak.

A járulékcsökkentés mértékével kapcsolatos kérdésünkre Samu János hangsúlyozta, hogy

ha már egyszer a kormány hozzányúl a járulékok rendszeréhez, akkor az új rendszert érdemes tartósan fenntartani.

Amikor a kormány a járulékcsökkentés mértékéről dönt, akkor szem előtt kellene tartania, hogy jelenleg egy konjunkturális időszakban van Magyarország, és ilyen helyzetben a nagyobb bevételkiesés veszélyes lehet. Figyelni kell arra, hogy ne váljon prociklikussá túlságosan a költségvetés - mondta a vezető elemző.

Arra a felvetésre, hogy megéri-e mindenáron egy ilyen lépés, Arányi Attila úgy válaszolt, hogy ha látszódik a gazdaság teljesítőképességén és a költségvetés bevételein, hogy elbírja a csökkentést, akkor mindenképpen érdemes meglépni. Egy általános járulékcsökkentés szélesebb körben érintené a foglalkoztatási költségeket, míg a jelenleg érvényben lévő, Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében létező kedvezmények inkább célzottan csökkentik a foglalkoztatói terhet. A kedvezmények mellett egy általános járulékcsökkentés hatásos versenyképesség javító eszköz lehet - vélekedett a KPMG szakembere.

Romhányi Balázs szerint mivel 1-2 százalékpontos járulékcsökkentésnek nem lenne értelme, ezért jelentős fedezetet kell előteremtenie a kormánynak, ha komoly hatást szeretne elérni. Példaként említette a közmunkaprogram keretének csökkentését, erre a célra például a kormány idén 340 milliárd forintot költ el, a 2017-es költségvetésbe pedig 325 milliárdot tervezett be.

Azon kérdésünkre, hogy nem válik-e ezzel a költségvetés veszélyesen prociklikussá, Romhányi hangsúlyozta, hogy egy ilyen intézkedés semmiképpen sem mehet az egyenleg rovására. A gazdasági konjunktúrahelyzethez képest a költségvetés már most is túl laza, a járulékcsökkentést egyéb intézkedésekkel ellentételezni kell. A szakember azt is el tudná képzelni, hogy a személyi jövedelemadó többkulcsossá tételével és a felsőbb rétegek magasabb adófizetésével lehetne finanszírozni egy ilyen járulékcsökkentést.

Miből fizesse az állam a járulékcsökkentést?

Közgazdászok körében egy másik ellentételező lépésként merül fel rendszerint a közszféra karcsúsításának gondolata és a korábbi hónapokban a kormány részéről többször is megfogalmazódott egy több százezres közszféra-elbocsátás terve. Romhányi Balázs szerint gyakorlatilag ez az álmok - vagy inkább rémálmok - kategóriájába tartozik. Nem azért, mintha nem lehetne sehol sem csökkenteni az állami foglalkoztatottak létszámát, hanem mert bármilyen tartós leépítést a közszférában csak úgy lehet elérni, ha az feladatmegszüntetéssel és/vagy hatékonyságjavulással jár együtt. Ellenkező esetben a közszolgáltatások minőségének romlása várható (lásd például az egészségügyben érezhető szakemberhiányt). Egy ilyen leépítést minden egyes szakterületen meg kell, előzzön a feladatok összeállítása, a teljesítményindikátorok alkalmazása (amit a kormány eddig sem vett komolyan), egy szakértői csoport felállítása, több hónapnyi elemzőmunka, valamint a kormány, a magánszféra, kutatók, munkáltatók képviselőinek egyeztetése. A szakember szerint ez nehéz feladat. Nem véletlen, hogy az összes kormányzati ígérgetés ellenére az elmúlt hat évben közfoglalkoztatottak nélkül számítva is emelkedett az állami alkalmazottak száma.

Zsiday Viktor felvetése Zsiday Viktor befektetési szakember, a Plotinus Nyrt. igazgatótanácsának elnöke rendszeresen megosztja véleményét a hazai makrogazdasági aktualitásokról is saját oldalán, és többször is írt már a járulékcsökkentés szükségességéről. Szerinte a versenyképesség javítása érdekében azonnali és nagyarányú járulékcsökkentésre van szükség. Ez ugyanakkor szükségessé tenné az egyenlet másik oldalának, a hatalmas költségekkel járó túlburjánzott államnak az összehúzódását is. Legutóbbi posztjában ezt továbbgondolva úgy fogalmazott, hogy a megoldás tálcán kínálja önmagát. Az államnak kevesebbet kellene költenie saját magára és a gazdasági funkciókra, valamint le kellene építenie a bürokráciát. Szerinte ezzel egyszerre növekedne a munkaerőkínálat, valamint megvalósulna a költségvetési kiadáscsökkentés. A járulékcsökkentésnek tehát együtt kell járnia egy állami elbocsátási hullámmal - írta.

Ezzel számolni kell, ha meglépi a kormány

Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője azt is kiemelte: a munkáltatói járulékcsökkentés a különböző munkaerőpiaci szegmenseket eltérően érinti. Azon a két fő területen, amely ma a figyelem középpontjában van, kedvező a hatása.
  • A hiányszakmák esetében a munkaadói járulék csökkentését várhatóan a munkavállalók nyernék meg, ami tovább erősíti az amúgy is komoly nettó reálbér-emelkedést, szűkítené a nyugati és a magyarországi bérek közötti különbséget. Azt elismerte a szakember, hogy nem csak a keresetek miatt vándoroltak külföldre a magyar munkavállalók, de az általános perspektíva-romlás mellett a bérek is fontos szerepet játszanak a folyamatban.
  • A szakképzetlen munkaerő esetében valószínűleg a munkaadó nyerné meg a munkáltatói járulék csökkentését. Az alacsony jövedelműek és alacsony képzettséggel rendelkezők foglalkoztatási költsége ennek köszönhetően csökkenhetne, ami javítaná foglalkoztatási esélyeiket és a vállalatok versenyképességét. Nem véletlen, hogy az OECD és az Európai Bizottság már évek óta javasolja az adóék, különösen a szociális hozzájárulási adó mérséklését az alacsonyabb jövedelműek esetében.

Romhányi Balázs a járulékcsökkentés egy másik érdekes következményére is felhívta a figyelmet:

ha csökkentik a munkáltatói járulék kulcsát 2017-től, akkor gyakorlatilag a teljes, már elfogadott költségvetést újra kellene írni.

Minden költségvetési szervnek ugyanis van TB-járulék sora, amit vissza kellene vágni, de a megrendelések és a beruházások mögött is vannak bérköltségek. Ezeken a tételeken is arányos megtakarítást lehetne és kellene elérni, ezért indokolt lenne az újraszámolás. Mindez ismét megkérdőjelezi, hogy mi értelme volt a tavaszi költségvetési vitának. Jobb lett volna először költségvetési irányelveket készíteni, benne az adórendszer középtávra átgondolt módosításaival és csak ősszel vitázni a jövő évi részletekről. Talán lett volna néhány kiadási tétel az immár elfogadott 2017-es törvényben, amit a járulékcsökkentés beelőzhetett volna a kormányzati preferencialistán - jegyezte meg.

Ez ne legyen már kifogás

Romhányi Balázs szerint álságos az a kormányzati érvelés, hogy azért kell óvatosan eljárni a járulékcsökkentéssel, mivel az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén "a nehezen megteremtett egyensúlyt vétek volna veszélybe sodorni". 2012-ben ez a kormány alakította át a járulékok rendszerét és nevezte át a munkáltatói TB-járulékot szociális hozzájárulási adóra azért, hogy az - szemben a járulékokkal - ne keletkeztessen jogosultságokat különféle szolgáltatásokra. Ha egyszer a kormány már előállította azt a helyzetet, hogy a TB-kasszák kiadásainak nagy részét adóbevételek fedezik, akkor semmi jelentősége, hogy konkrétan milyen adókat pántlikázunk. Áfából is lehet nyugdíjat fizetni - magyarázta Romhányi.

Arra is emlékeztetett, hogy az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási alap nullás egyenlege csak látszólagos, ugyanis a kormány ezt mesterségesen tartja fent bevétel-átkönyvelésekkel. Fiskális alapok felállításának kizárólag akkor van értelme, ha az alap bevételei és kiadásai hosszú távon egyensúlyban vannak, csak rövid távon van fluktuáció. A magyar eset ennek pont a fordítottja: egyéb állami bevételekből finanszírozott költségvetési támogatások nélkül hosszú távon mindkét alapban biztos a csőd, rövid távon viszont minden költségvetési törvényben kimutat a kormány és a parlament egy mesterséges egyensúlyt. Ez egyszerű önbecsapás - vélekedett.
Összességében tehát kedvező lépés lehet a kormány által kilátásba helyezett járulékcsökkentés, mivel javítaná a vállalatok versenyképességét és így a magyar gazdaság pozícióját. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy hány lépésben valósul meg és hogy a kormány mindezek fényében honnan teremti elő az intézkedés fedezetét a költségvetésben.
European parliament building, Brussels, Belgium
kína
Tranzakciós illetékből fizetnék a csalásokat a briteknél
BÉT
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
kína