Gazdaság
MNB: nem lesz drágább az élet a munkaerőhiány miatt
A másik fontos érv, hogy az utóbbi időszakban a termeléshez kapcsolódó költségek, mint a nyersanyagárak és a kamatkiadások, jelentősen mérséklődtek, így a vállalatoknak lehet mozgásterük a magasabb bérek kigazdálkodására, anélkül, hogy árat emelnének.
Az általánosan alacsony inflációs várakozások mellett a vállalkozások áremelés helyett hatékonyabb termeléssel és növekvő értékesítéssel tudják javítani jövedelmezőségüket.
A jegybank szerint a megnövekedett bérköltségek akár arra is ösztönözhetik a vállalatokat, hogy fejlesszék technológiájukat, így fokozva a termelékenységet.Londonban ellenkezőleg látják
A Morgan Stanley londoni elemzői augusztus végi anyagukban ennek pont az ellenkezőjét fejtették ki. Szerintük a közép-kelet-európai régió országai az erősödő bérnyomás miatt növekvő inflációs kockázatokkal számolhatnak 2017-ben, és ez különösen Magyarországra igaz, ahol a vállalatok nehezen tudják kigazdálkodni a magasabb munkaerőköltségeket.A MS szakértői arra számítanak, hogy a versenyképesség romlása miatt (vagyis amiatt, hogy az egységnyi munkaerőköltség gyorsabb nő, mint a termelékenység) a vállalatok áremelésre kényszerülnek majd, és különösen Magyarországon tarthatunk ettől, mivel itt - a többi régiós országgal ellentétben - a cégek nem igazán rendelkeznek pufferrel a béremelésekhez.Versenyképesség és a főáramú elméletek
Írásában az MNB is felhívja arra az ismert tényre a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban a feszesedő munkaerőpiac és alacsony inflációs környezet hatására a reálbérek dinamikusan nőttek, amivel párhuzamosan a termelékenység nem emelkedett.Bár a "korábbi főáramú elméletek szerint" ez a versenyképesség romlását okozza, a "legfrissebb kutatások szerint a bérek szintjének szerepe versenyképességi szempontból mérséklődött" - írják a jegybanki jelentésben.
A jegybank szerint mostanra az olyan minőségi jellemzők kerültek előtérbe, mint a munkaerő képzettsége. Az EU-n belüli erős munkaerő-piaci mobilitás mellett pedig az alacsony bérszínvonal gyorsan a képzett munkaerő szűkösségéhez, így a versenyképesség romlásához vezet. Vagyis e felfogás szerint az alacsony bérek miatt romlik - közvetetten - a versenyképesség.
Ennek némileg ellentmond, hogy az MNB itt azzal zárja a gondolatot, hogy ezeknek megfelelően "az utóbbi években a bérek szintjének szerepe versenyképességi szempontból mérséklődött".
A béreknek igen nagy szerepe van a versenyképesség szempontjából. Azokban az időkben, amikor a munkaerő-tartalék bőséges volt, az alacsony bérek a gazdasági növekedés előnyére váltak, most pedig, amikor nagyon feszes a munkaerőpiac, ez már hátrányt jelent, hiszen nem csak nálunk van fogyóban a munkaerő, hanem az unió több, nálunk gazdagabb országában is.
Ebben a környezetben a béreknek emelkedniük kell, ami így is történik, és egy ideig ki is tart még valószínűleg. A versenyképesség fenntartása itt már a hatékonyság javulásán fog múlni, amiben a képzett munkaerő (és az ehhez szükséges minőségi oktatás) mellett a technológiai innováció és fejlesztések fognak egyre nagyobb szerepet kapni.
