A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság járult hozzá. Az ipar teljesítménye stagnált, az építőipar pedig továbbra is mérsékelte a növekedést
- olvasható a KSH tájékoztatójában.
A sokféle GDP-növekedésről - Így nézzük mi
A KSH többféle GDP-mutatót is közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított ("yoy") indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított ("wda"), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított ("swda"). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak ("headline"). Ennek oka, hogy a munkanapok száma - (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért az összehasonlítást is megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.
Az előző negyedévhez viszonyított ("qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított,- mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs is értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ez a mutató is rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.
Az előző negyedévhez viszonyított ("qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított,- mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs is értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ez a mutató is rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.
A kedvező őszi betakarítási adatok alapján a mezőgazdasági termelés a második negyedévhez hasonlóan 10 százalék felett nőhetett. A piaci szolgáltatások tartósan jó bővülése a bérek emelkedésének, az emelkedő foglalkoztatásnak és a visszafogott inflációs környezetnek köszönhető. Az ipar és az építőipar gyengébb teljesítménye átmeneti hatásokkal magyarázható. A járműgyártásban a nyári leállások és a gyenge külső konjunktúra eredményezték a lendületvesztést Az építőipar negyedéves alapon már élénkülést mutathatott, a következő időszakban az Otthonteremtési Program további várható felfutása érdemben fogja támogatni a szektort - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.
A kormány szerint 2017-től jelentős pozitív lökést adhat a gazdaságnak a javasolt járulékcsökkentés. Az alacsonyabb járulékteher és a minimálbér emelése miatt várhatóan a bérek is emelkedni fognak Magyarországon, ami ösztönzően fog hatni a munkavállalásra is, így érdemben csökkenhet a betöltetlen álláshelyek száma, ezzel tovább nőhet a fogyasztás is.
Előzetesen a Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy 2,1%-os lehetett a harmadik negyedéves növekedés, vagyis fel voltak készülve arra, hogy a második negyedéves 2,6% után lassult a gazdaság bővülése. A Portfolio által megkérdezett 14 szakértő közül csupán ketten mondták azt, hogy a harmadik negyedéves GDP-növekedés egy hajszállal meghaladhatta a második negyedévest,, a többiek jellemzően lényegesen alacsonyabb előrejelzést adtak. Ez egyben azt is mutatja, hogy a prognózisok erősen szóródtak: 1,5 és 2,7% között.
Ha nem az egyes szektorok termeléséből, hanem a felhasználásából indulunk ki, akkor természetesen továbbra is a lakossági fogyasztás erős növekedési hozzájárulását kell kiemelni, illetve - az ipari gyengélkedéssel párhuzamosan - az export mérsékeltebb szerepét.
