Még nem fékezett a foglalkoztatottság
2016-ban a gazdaság legtöbb területére betört a munkaerőhiány, ami a legutóbbi adatok szerint a feldolgozóiparban a vállalkozások 70, a szolgáltató szektorban a vállalkozások 40 százalékának növekedését gátolja. A szakemberhiányról naponta megjelenő újabb és újabb hírek ellenére ugyanakkor tavaly még dinamikusan tudott növekedni a magyar munkavállalók száma.A hazai elsődleges munkaerőpiacon (amelybe nem számoljuk bele a közfoglalkoztatottakat és a külföldi munkahelyre ingázókat) 130 ezer fővel dolgoztak többen 2016 első 11 hónapjában, mint 2015-ben.
Fogynak a munkanélküliek
A munkaerőhiányos környezetben a munkanélküliek tábora eddig soha nem látott szintre szűkült. A statisztikai hivatal reprezentatív munkaerő-felmérése szerinti munkanélküliek száma és az egyéni regisztráció alapján számolt nyilvántartott álláskeresők létszáma is erről árulkodik. A munkanélküliek tábora először esett 200 ezer fő közelébe, míg a regisztrált álláskeresők száma tavaly először apadt 300 ezer fő alá. Mindkettő történelmi mélypontot jelent a rendszerváltás utáni időkben.
November-szeptemberben új mindenkori mélypontra, 4,5 százalékra süllyedt a hivatalos munkanélküliségi ráta, ez a szint 1,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt.
Nem felejthetjük el persze a közmunkásokat is bevonni a képbe, hiszen az ő munkaerő-piaci státuszuk nagyon hasonló a munkanélküliekéhez.
A közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számából számolt korrigált munkanélküliségi ráta szeptember-novemberben 9,3 százalék volt.
Egy évvel ezelőtthöz képest ez 2,2 százalékpontos csökkenést jelent, ugyanakkor továbbra is magasnak mondható. Az Európai Unióban novemberben 8,3 százalékot tett ki az állástalanok aránya.
A csökkenés 60 százalékban az alacsonyan képzettek (érettségivel nem rendelkezők) létszámcsökkenésének köszönhető, amit nagyobb részt inkább demográfiai okok, a nyugdíjkorhatár elérése, így a munkaerőpiacról való kilépés magyarázhatnak, mintsem a munkapiacon való elhelyezkedés.
Munkaerőtartalék: gyorsan fogy és földrajzilag nagyon egyenlőtlen
A foglalkoztatottak körébe még potenciálisan bevonható munkaerő tábora a legutolsó, harmadik negyedévi adatok szerint 730 ezer főt tett ki, ami 90 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A munkaerő különösen gyors fogyása láthatóan 2016 elején indult be, a 90 ezres csökkenésből 72 ezer azóta valósult meg.
Országszerte feszesedik a munkaerőpiac
Az egy betöltésre váró álláshelyre jutó munkanélküliek és közmunkások száma alapján jól lekövethetjük, hogyan feszesedett a munkaerőpiac. A legdrasztikusabb ütemben a pécsi központú dél-dunántúli régióban esett vissza a munkaerő-kínálat tavaly, itt 2015-höz képest felére esett vissza a szabad munkaerőtábor az üres álláshelyek arányában. Persze mindenhol egyre jobban szorul a hurok, még a legfejlettebb középső és nyugati régiókban is relatíve nagyot apadt a munkaerő kínálata, ahhoz képest, hogy az már eddig is alacsony volt.
Beindult a béremelkedés, különösen az állami szektorban
2016-ban a munkaerőhiány hatása a béremelkedésben is megjelent. A bérek esetében külön kell választanunk a versenypiacot és az állami szektort, hiszen utóbbiban kevésbé a munkaerőpiac felől érkező közvetlen bérnyomás hajtja fel a fizetéseket, hanem ez lassabban és közvetettebben érvényesül (noha a szakemberhiány itt is jelentős tényező). A közszférában sokkal inkább a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében dönt a kormány a béremelésekről.A bruttó rendszeres átlagkereset (amely nem tartalmazza a jutalmakat, prémiumokat) alakulását vizsgálva az adórendszer és az infláció változásainak közvetlen hatásait kiszűrve láthatjuk, hogyan emelkedtek a fizetések.
A versenyszektorban tavaly január-október között 5,2 százalékos volt az éves béremelkedés üteme,
ami feltűnő gyorsulást jelent a 2013-2015 közötti, szintén alacsony inflációval jellemezhető években tapasztalt 3,8 százalékos béremelkedéshez képest.Eközben az országos rendszeres átlagkereset a január-októberi időszakban 6 százalékkal bővült éves összehasonlításban. Mindebből az is következik, hogy
az országos átlagot a költségvetési szervezeteknél megvalósult béremelések húzták fel.
Ha az alacsony jövedelmű közfoglalkoztatottakat nem számítjuk bele,a közszférában 9,7 százalékkal bővültek a rendszeres keresetek 2016 első tíz hónapjában, ami óriási ugrást jelent a korábbi évekhez képest.
(Meg kell jegyezni, 2013-2015 között is gyorsabban növekedtek a bérek az állami szektorban, mint a versenyszférában.)Emlékeztetőül: 2016 volt az az év, amikor
- a felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók 15 százalékos,
- a hivatásos állományú rendvédelmi és honvédelmi dolgozók 5 százalékos,
- a NAV-dolgozók 30 százalékos,
- a járási kormányhivatalokban dolgozók 30-80 százalékos,
- az egészségügyi szakdolgozók és mentőápolók átlagosan 26,5 százalékos,
- a szakorvosok, szakgyógyszerészek, mentőorvosok pedig bruttó 107 ezer forintos
2016-ban a - közfoglalkoztatást kiszűrve - az állami szektor átlagkeresete meghaladta a versenypiaci átlagot.
A közmunkásokat leszámítva a költségvetésnél dolgozók a január-októberi időszakban bruttó 264 ezer forintos rendszeres keresettel rendelkeztek átlagosan, ami 11 ezer forinttal haladja meg a versenyszektor átlagfizetését.Meg kell jegyezni, korábban is volt már rá példa, hogy az állami bérek meghaladták a versenypiaci átlagot, utoljára például 2008-2010 között. Mivel a versenyszektor és az állam bérdinamikáját eltérő tényezők befolyásolják, fellelhető valamiféle ciklikusság abban, hogy épp melyik a magasabb. A bő 200 ezer közmunkás alacsony jövedelmét figyelmen kívül hagyva az utóbbi nyolc évben nagyjából együtt mozogtak a bruttó rendszeres keresetek a két szektorban.
Csak a bérek szárnyalhatnak tovább idén
Az idei drasztikus minimálbér-, illetve garantált bérminimum emelésnek és részben a járulékcsökkentésnek köszönhetően a bérkiáramlás biztosan tovább gyorsul 2017-ben Magyarországon.A jelentős kötelező béremelés hatásai a magasabb fizetési kategóriákba is átgyűrűznek majd, hiszen a minimálbér-emelés sok helyen bértorlódáshoz vezetett.
A bérfeszültségek elkerülése érdekében így a munkáltatók a legtöbb jövedelmi kategóriában kénytelenek lesznek bért emelni, hogy megmaradjon a különböző pozíciók közötti relatív jövedelemkülönbség. Mindemellett folytatódnak az állami béremelési programok is.A Magyar Nemzeti Bank decemberi előrejelzése szerint összességében 9 százalékkal bővülhetnek a bruttó bérek 2017-ben. Az átlagbér-emelkedést idén is inkább az állami béremelések hajthatják a jegybank szerint, hiszen a versenyszféra számára valamivel alacsonyabb, 8,5 százalékos bruttó béremelkedést vetít előre az idei évre.
A versenyszférában ez a 8,5 százalékos bruttó béremelkedés a járulékcsökkentés szempontjából is érdekes, hiszen a bérmegállapodás (január-szeptemberben) 11 százalékos bruttó béremelkedéshez köti azt, hogy a munkaltatók szociális hozzájárulási adója az alap 2 százalékponton túl még fél százalékponttal mérséklődjön 2018-ban. Magyarán a jegybank legutóbbi becsléséből arra lehet következtetni, hogy nem számítanak ennek a feltételnek a teljesülésére.
Bár a béremelkedés várhatóan csak most indul be igazán a gazdaságban, a foglalkoztatottság bővülése a rekord alacsony szintre apadt munkaerő-tartalék miatt, illetve főlega munkaerő-kereslet és -kínálat rendkívül nagy területi egyenlőtlenségei és a szabad humán erőforrás elégtelen minősége miatt biztosan korlátokba ütközik.
Erre számít az MNB is, ami a 2015-ös 2,5 százalékos és 2016-os 3,4 százalékos után idén már csak 1,9 százalékos létszámbővülést prognosztizál a versenyszektorban. Vagyis a foglalkoztatottság várhatóan tovább nő, azonban a növekedés üteme lassulni fog, így a gazdasági növekedést is egyre kevésbé húzza majd.Címlapkép forrása: MTI/Máthé Zoltán
