Nem a kivándorlás tehet a munkaerőhiányról
Gazdaság

Nem a kivándorlás tehet a munkaerőhiányról

Az esélyegyenlőség-teremtés a munkavállaláson keresztül, avagy a kivándorlás, vagy itthon maradás volt a témája a Global Shapers Community Budapest Hub által csütörtökön rendezett interaktív panelbeszélgetésnek, amelyet a Davosban zajló Világgazdasági Fórumhoz kapcsolódóan szerveztek. A beszélgetés tanulságai szerint a kivándorlás csak bizonyos területeken járult hozzá a munkaerőhiányhoz Magyarországon, és a társadalmi, illetve munkaerő-piaci problémák kezelése és a versenyképesség javításának céljából egyértelműen az oktatásnak kell valami nagyon újat felmutatnia itthon, és azt is nagyon gyorsan.

Maradjanak vagy menjenek?

Tíz évvel ezelőtt még nem öltött olyan jelentős méreteket a kivándorlás Magyarországon, mint az utóbbi években, egy eléggé új jelenségről van szó, ami 2010 óta gyorsult fel. Ekkor erősödött fel annyira, mint a többi újonnan csatlakozott EU-tagországban, mint Románia vagy a balti országok - mondta Hárs Ágnes, a KOPINT-TÁRKI vezető kutatója a budapesti Shaping Davos! rendezvényen csütörtökön.

Ha a kivándorolt népességet arányaiban nézzük, Magyarországról még így is kevesebben mentek el az EU15-országokba, mint a többi említett államból, de növekszik a kivándorlók tábora.

A válság kitörése utáni években egy nagy ugrást láthattunk a kivándorlásban, különösen az Egyesült Királyságba, de a Németországba távozók száma is nagyot nőtt.

Érdekesség, hogy míg az Angliába vándorolt magyarokra a legjellemzőbb a magas képzettség (főleg középfokú és felsőfokú végzettségűek vándoroltak ki ide), ők nagy arányban alacsony képzettséget igénylő vagy képzettséget nem igénylő munkákat végeznek.

Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy miközben az emberek egy része elhagyja az országot, sokan vissza is vándorolnak. Még a kedvezőtlen gazdasági ciklusokban is 50 százalék feletti a visszatérési arány.

Több tényező is elősegítette a kivándorlás felgyorsulását a KOPINT-TÁRKI kutatója szerint. Úgy vélte, a válságot követően, 2010-ben a jóléti ellátások visszavágása és szűkítése sok ember számára új helyzetet teremtett, sokak aktivizálódni kényszerültek a munkaerőpiacon. Emellett az oktatás reformja, a gazdaság elhúzódó stagnálása és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanná válása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kivándorlás felgyorsult ebben az időszakban.

Hárs véleményét a beszélgetőpartnerek közül nem mindenki osztotta, Böszörmény-Nagy Gergely, a Design Terminal ügyvezető igazgatója és a Brain Bar Budapest alapítója például úgy vélte, hogy a kivándorlás felerősödése egy teljesen normális európai jelenség, ami környező országokban is zajlik, és nem a fent említett intézkedések befolyásolják azt.

Nem sokat ártott a munkaerőpiacnak a kivándorlás

Az elmúlt hat-hét évben tapasztalt kivándorlás alig volt hatással a munkaerőpiacra, hiszen a munkanélküliek száma egy jó ideig nem csökkent, a bevándorlók pedig előtte is dolgoztak - állítja Hárs Ágnes.

2013 vége óta javul a munkaerőpiac helyzete, csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság, és egyre több cég számol be munkaerőhiányról.

A feszesedő munkaerő-piaci körülményekre a migráció is reagált: a kivándorlás növekedése lelassult.

Bár valóban munkaerőhiány van, azonban ezért a munkaerő kivándorlása csak részben felelős. Csak bizonyos szakterületekre jellemző, hogy a kivándorlás miatt nincs elegendő képzett munkaerő, ilyenek például az egészségügy és az informatika.

A munkaerőhiányra a bérek emelkedése lehetne a válasz, amiben a kollektív bérmegállapodásoknak nagy szerepe lehetne. A bérek emelkedése, illetve a bértárgyalások ugyanakkor eddig csak mérsékelten indultak be, ami alól kivételt jelentenek a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozók, akik körében a legalacsonyabb a kivándorlási arány.

A kivándorlás valójában sokak számára nem lehetőség Magyarországon, hiszen jelentősek a társadalmi különbségek.

Az utóbbi években azzal párhuzamosan, hogy a kivándorlás növekedett, a kivándorlás, mint potenciális vonzó lehetőség is egyre népszerűbb lett az emberek körében. Ennél fogva azonban a kivándorlás előnyei is valószínűleg felülértékeltek - jegyezte meg Hárs.

Érdekesség, hogy a munkavállalási célú kivándorlási szándék a TÁRKI felmérése szerint mérséklődik, míg a nem munkavállalás céljából történő kivándorlást szándékozók aránya egyre növekszik. Mindez jól mutatja, hogy nem csak gazdasági megfontolásból távoznak az országból.

Az oktatási rendszer a kulcs

A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy az oktatási rendszer kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a jövőben lesz-e elegendő, a 21. század kihívásaihoz alkalmazkodni tudó, képzett munkaerő az országban.

Palotai Dániel, az MNB vezető közgazdásza és ügyvezető igazgatója saját, múltbéli tapasztalatai alapján úgy véli, hogy például Ausztriához képest egyáltalán nem rossz a magyar oktatási rendszer. A legnagyobb probléma vele, hogy alulfinanszírozott a régióban tapasztaltakhoz képest, ami baj, hiszen kulcsfontosságú versenyképességi tényezőről van szó. Palotai szerint sokkal többet kell fektetni a fiatal generációkba, vannak erre előttünk jó példák is, mint például Dél-Korea, ahol a PISA-teszt eredményeiből is látszik, hogy megtérült az oktatásra fordított pénz.

Komár Balázs, az IseeQ alapítója szerint ugyanakkor már nem a múltra kell koncentrálnunk, hanem a jövőre. A múltból csak tanulni lehetett, most stratégiát kell nyújtani a fiataloknak, olyan eszközöket kell a kezükbe adni, amivel a következő évtizedekben is elboldogulnak a munka világában.

Lehet, hogy nem tudjuk, hogy a jövőben hány munkavállalóra, és milyen képesítésű munkavállalókra lesz szükség, azonban a jó oktatási rendszernek ezt a bizonytalanságot tudnia kell kezelni, azáltal, hogy elősegíti a munkaerő alkalmazkodó képességét a változó igényekhez - világított rá Léderer Dániel, a Milestone Institute alapítója. Jelenleg is van szabad munkaerő Magyarországon, azonban jelentős hányaduk nehezen foglalkoztatható, különböző okok miatt nem képes alkalmazkodni a jelenlegi munkaerő-piaci igényekhez.

Hárs Ágnes szerint a kisvállalkozások hiánya is hozzájárul ahhoz Magyarországon, hogy az alacsonyan képzettek körében kevesebben dolgoznak. Úgy véli, a munkahelyteremtésnek legfőképp alulról, a kisvállalatok szintjéről kellene indulnia, nem felülről (mint például a közmunka esetében).

Léderer Dániel felvetette azt is, hogy úgy, ahogy az adókedvezményeken keresztül jelenleg a sportot támogatják a vállalatok, a középiskolákat miért nem lehet támogatni közvetlenül?

A jövő szempontjából a legfontosabb az lenne, hogy minden fiatal számára elérhetővé kell tenni az országban a minőségi oktatást.
Frankfurti tőzsde
kórház
mcdonald's logo
Boeing
cimlap_Hernadi
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
kórház