Az orrunk előtt vásárolják fel Európát, a németeknek ez nagyon nem tetszik
Gazdaság

Az orrunk előtt vásárolják fel Európát, a németeknek ez nagyon nem tetszik

Az eurózónás adósság lassan ötöde az Európai Központi Bank kezében van, vagyis rohamtempóban közelít a jegybank ahhoz, hogy az általa megszabott 33%-os felvásárlási korlátba ütközzön. A program folytatásához muszáj lesz radikális változtatásokat bevezetni, ez azonban garantáltan heves tiltakozást váltana ki a konzervatív német politikusok részéről, holott ironikus módon pont Németország a program egyik legnagyobb kedvezményezettje. Bármilyen döntés is szülessen, a konfliktus szinte garantált, az idő pedig vészesen fogy.
Tavaly december végére átlépte az 1500 milliárd eurót az Európai Központi Bank által 2015 márciusa óta vásárolt értékpapírok állománya, amiből mintegy 1250 milliárd euró államkötvény volt.

Az eszközvásárlási program időbeli meghosszabbításról éppen tavaly év végén döntött az EKB döntéshozó testülete, melynek szükségességét azzal indokolták, hogy bár az euróövezet gazdasági és inflációs kilátásai javultak az elmúlt hónapokban, van még hova fejlődni.

Az orrunk előtt vásárolják fel Európát, a németeknek ez nagyon nem tetszik
Bár az infláció, illetve a jövőbeli árszínvonal-változásra vonatkozó várakozások is elindultak felfelé 2016 utolsó negyedévében, ez nagyrészt a Trump-féle inflációs hatásnak, illetve az olajárak emelkedésének volt köszönhető. Elég csak ránézni a bal oldali ábrán a maginflációra, és egyből látszik, hogy azért túlzott inflációs nyomásról továbbra sincs szó az övezeten belül.

Az Európai Központi Bank még legalább egy évig biztosan folytatja az eurózónás adósság elképesztő ütemű felvásárlását, de egyelőre úgy tűnik, hogy jövőre sem ér véget a kontinens bekebelezése, legfeljebb csak lassul majd a folyamat. Hogy ez miért probléma?

2016 decemberére (22 hónap alatt) a teljes eurózónás államadósság közel 17%-a az Európai Központi Bank kezébe került, vagyis rohamtempóban halad afelé, hogy a 33%-os "betonfalba" ütközzön.



Az orrunk előtt vásárolják fel Európát, a németeknek ez nagyon nem tetszik
Megjegyzés: a 2016 decemberi, adósságra vonatkozó kibocsátási- és állományadatok még nem álltak rendelkezésre, ezért ezeket a megelőző 12 hónap alapján becsültük meg.

A problémát érzékelte az Európai Központi Bank, ezért már korábban többször módosítottak a programon Az eszközvásárlási program technikai keretrendszere 2015. márciusi kezdete óta többször módosult, legutóbb tavaly decemberben. Ekkor a meghosszabbítás mellett két fontos technikai változtatásról is döntés született:

  • Egyrészt eltörölték a betéti kamatpadlóra vonatkozó megszorítást.
  • Másrészt a legrövidebb vásárolható állampapír futamidejét 2 évről 1 évre csökkentették.
Erre azért volt szükség, mert a korábban érvényes szabályrendszer alapján a program lezárultáig biztosan nem lett volna elég olyan állampapír a másodpiacon, ami megfelelt volna a jegybanki kritériumoknak. A feltételrendszerben azonban még mindig szerepel egy olyan megkötés, miszerint 33%-nál nagyobb részarányt egy ország piaci adósságán belül sem birtokolhat az EKB, a hivatalos kommunikáció szerint azért, hogy az EKB csökkentse annak kockázatát, hogy az eurózónás államok domináns hitelezőjévé váljon.

Hogy a jegybank csillapíthatatlan étvágyát kontextusba tudjuk helyezni, érdemes ránézni a következő ábrára, ami az eszközvásárlási program 2015 márciusi kezdete óta kumuláltan ábrázolja, hogy miként alakult az euróövezeti nettó államkötvény-kibocsátás, illetve az EKB által felvásárolt volumen.

Az orrunk előtt vásárolják fel Európát, a németeknek ez nagyon nem tetszik
2016 második felében a nettó kibocsátás gyakorlatilag stagnált, azaz az övezeti országok összességében a lejáró adósságaikon felül alig jelentek meg új állampapír-kínálattal, ami tovább gyorsította a felvásárlási folyamatot.

Gyorsan közeledik tehát a politikailag kőbe vésettnek tűnő 33%-os korlát, akadnak azonban olyan országok, ahol az euróövezeti átlagnál is jóval nagyobb adósság-részaránnyal rendelkezik az EKB. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a fontosabb tagországok esetében 2016 júniusában, illetve 2016 decemberében mekkora adósságarányt birtokolt a központi bank.

Az orrunk előtt vásárolják fel Európát, a németeknek ez nagyon nem tetszik
Az eszközvásárlási program szabályrendszere, illetve az egyes országok eltérő adóssághelyzete jelentős különbségeket idézett elő az EKB-részarány tekintetében.

Finnországban már tavaly december végén 23% feletti volt az EKB részaránya, őt Hollandia és Németország követte 20-20%-os arányával.

Ezeknél az országoknál fokozottan fennáll a veszélye, hogy az Európai Központi Bank még a megváltoztatott szabályrendszer mellett is korlátba ütközik, veszélyeztetve ezzel a program megvalósítását.

Azt már tudjuk, hogy az EKB tervei szerint milyen ütemben zajlik majd 2017 végéig az állampapírok vásárlása, emellett pedig rendelkezésre állnak az egyes országok idei kibocsátási tervei, ezek alapján pedig megbecsülhető a 2017 decemberi állapot.

  • A német adósságkezelő a rendkívül jó helyzetben lévő költségvetés miatt negatív nettó kibocsátással számol idénre, ennek köszönhetően pedig az év végére az EKB német államadósságon belüli részesedése elérheti a 30%-ot.
  • Hollandia esetében pozitív nettó kibocsátás várható idénre, ennek nagy része azonban rövid lejáratú, 1 éven belüli papír, amit jelenleg a jegybank nem vásárolhat meg. Ennek ellenére a számítás megkönnyítése érdekében azzal a feltételezéssel éltünk, hogy ezt a kritériumot szükség esetén módosíthatja az EKB, így pozitív (felvásárolható) nettó kibocsátással számoltunk. Ez alapján 12 hónapon belül Hollandia is elérheti a közel 30%-os EKB-részarányt.
  • Bár Finnországban szintén pozitív lesz várhatóan az idei nettó állampapír-kibocsátás, a központi bank várhatóan kétszer olyan gyorsan vásárolja majd fel a finn adósságot, ez pedig oda vezethet, hogy már november végén beleütközhet a 33%-os limitbe.


Ha figyelembe vesszük, hogy - még ha visszafogottabb ütemben is - tovább folytatódik jövőre is az államkötvények vásárlása, akkor hamar nagyon közel kerülünk a betonfalhoz. Finnország abból a szempontból nem olyan nagy probléma, hogy abszolút értelemben kis adósságállományról van szó, az eszközvásárlási program pedig lehetőséget ad arra, hogy az EKB átmenetileg, kis mértékben eltérjen a tőkejegyzési kulcsoktól, vagyis hogy finn papírok helyett például olaszt, vagy spanyolt vegyen.

Viszont amint Németország is eléri a 33%-os arányt, borulhat az egész rendszer, esetében ugyanis olyan jelentős adósságtömegről van szó, ami nem teszi lehetővé a kisebb kozmetikázásokat.

Az Európai Központi Bank döntéshozói komoly dilemmával szembesülnek majd, a jegybankot eddig is keményen kritizáló, elsősorban konzervatív német politikusok pedig a hajukat fogják tépni.

  • Vagy megszüntetik a 33%-os tulajdoni részarányra vonatkozó megkötést, a monetáris finanszírozás ellen hevesen tiltakozók azonban vélhetően hallani sem akarnak erről a megoldáról.
  • A másik lehetőség, hogy módosítják a tőkejegyzési kulcsokra vonatkozó szabályozást, vagyis az EKB állampapír-vásárlásainak országok közötti megoszlása eltérne attól, ahogy az egyes tagországok hozzájárultak a jegybank alaptőkéjéhez. Ez praktikusan azt jelentené, hogy például miután a német adósságon belüli részesedés eléri a 33%-ot, elkezdenek helyette perifériás kötvényeket vásárolni. Ez már csak a hozamfelárak leszorítása szempontjából is indokolható döntés lenne, azonban szinte biztos, hogy a német politikusok azzal gyanúsítanák meg a jegybankot, hogy különös bánásmódban részesítik a kockázatosabb perifériás országokat, eltorzítva ezzel az eszközárakat, illetve csökkentve a térség reformokra való hajlandóságát.


Nem tűnik valószínű forgatókönyvnek, de politikai kompromisszum híján előállhat egy olyan helyzet, hogy az EKB-nak a most tervezettnél gyorsabban, már az idén el kell kezdeni a program leépítését, ez viszont veszélybe sodorhatná azoknak a céloknak az elérést, amiért egyaránt ez az egész létrejött.
Összességében a tavaly decemberi döntéssel tehát sikerült némi időt nyernie az Európai Központi Banknak, azonban így sem sikerült megoldani azt a problémát, hogy belátható időn belül olyan korlátokba ütközik a lassan két éve tartó, az euróövezet megmentését célzó eszközvásárlási program, aminek feloldása garantáltan heves politikai ellenállásba ütközik majd. Pedig valamilyen megoldást muszáj lesz találni, ugyanis az inflációs folyamatokat nézve szinte kizárt, hogy 2018 januárjától egyik pillanatról a másikba megszűnhetne a program.
Frankfurti tőzsde
Volkswagen
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
sme kkv csomag laptop
Huawei
kinaielnök
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
orbánviktordonaldtusk