Munkaerőhiány ide vagy oda, az iparban is sokan rosszul keresnek
Gazdaság

Munkaerőhiány ide vagy oda, az iparban is sokan rosszul keresnek

Portfolio
Magyarországon az ipari szektoron belül van olyan ágazat, ahol az országos átlagbér több mint kétszeresét keresik a dolgozók, ám vannak olyan területek is, ahol úgy tűnik, a bérnyomás egyáltalán nem érvényesül, mivel messze átlag alattiak a fizetések.
A munkaerőhiány elsősorban a feldolgozóipart érinti Magyarországon, ez az az ága a gazdaságnak, ahol a probléma már a cégek háromnegyedénél korlátozza a teljesítményt. Összehasonlításképp, hogy lássuk, ez milyen óriási arány: a régióban a bolgároknál és a lengyeleknél a következő legnagyobb a szakemberhiány a feldolgozóiparban, azonban náluk is csak a cégek harmada panaszkodott erre.

Munkaerőhiány ide vagy oda, az iparban is sokan rosszul keresnek
A GDP 23 százalékát, míg a foglalkoztatottak 25 százalékát az ipar adja Magyarországon, így a szektor teljesítménye az ország gazdasági bővülését is óriási mértékben befolyásolja.

Az iparnak ugyan sok különböző területe van, abban vélhetően hasonlítanak, hogy a munkaerőhiány mindegyiket valamilyen szinten érinti. A szakemberhiányt több tényező is erősíti, köztük az ipar utóbbi években tapasztalt dinamikus bővülése és a munkaerő külföldre vándorlása, de a szakemberek utánpótlása is nehézkes, hiszen a fiatalok közül kevesen mennek el szakmát tanulni.

Az ipar egyes ágazataiban - magyarországi viszonylatban - igen jól megfizetik a dolgozókat, azonban vannak olyan, szintén munkaerőhiánnyal küzdő szektorok, ahol a bérek alacsonyan járnak.

A húzóágazatok, ahol jól fizetnek

A legkifizetődőbb kőolaj-feldolgozással foglalkozni Magyarországon, itt a bruttó átlagbér az országos 2,1-szeresére, 544 ezer forintra tehető. Viszonylag kevesen, mindössze 5-6 ezren dolgoznak a feldolgozóipar e területén, ami a magyarországi alkalmazottak kevesebb, mint 1 százalékát jelenti.

Jól fizetnek a gyógyszergyártásban is, itt havonta átlagosan bruttó 400 ezer forintot kap a szektorban dolgozó 18 ezer alkalmazott, ami az országos átlagbér több mint másfélszerese.

A jelentős részt állami cégek kezében lévő villamosenergia-termelésben, illetve -ellátásban, és a gázellátásban is az átlagbér másfélszeresére rúg egy átlagos fizetés. A két ágazat közül is az áramtermelésben fizetnek többet, itt a rendszeres bruttó jövedelem közel 430 ezer forintra rúgott tavaly. A gázellátásban ugyanez 370 ezer forint körül alakult.

A vegyiparban is az átlag felett keresnek, a valamivel több mint 14 ezer alkalmazott bruttó 323 ezer forintos rendszeres fizetésben részesül havonta.

"Csak" az ötödik helyen szerepel ugyanakkor a járműipar, ahonnan talán a legtöbbet hallunk a munkaerőhiányról és a bérfeszültségekről. Az iparon belül az autóipar foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, mintegy 96 ezren dolgoztak a gazdaság e területén 2016-ban. Az bruttó rendszeres átlagbér 300 ezer forintot tett ki tavaly a járműiparban, ám például míg az autógyártásban részt vevő 20 ezer munkavállalónak 392 ezer forintos a bruttó alapbére, addig az alkatrészgyártással foglalkozók "csak" bruttó 277 ezer forintot kapnak átlagosan.

Ezek az ágazati különbségek természetesen jórészt abból fakadnak, hogy az egyes ágazatokban dolgozók képzettségi szintje (és így a hozzáadott értéke is) nagyon eltérő. Nem mindegy, hogy mérnökök vagy összeszerelő tevékenységet folytató szakemberekről adják-e a munkaerő javát.

Munkaerőhiány ide vagy oda, az iparban is sokan rosszul keresnek

Nem csoda, hogy nincs elég varrónő

A legalacsonyabb fizetéseket egyértelműen a textiliparban adják Magyarországon. A szektorban dolgozó mintegy 37 ezer munkavállaló átlagosan mindössze bruttó 160 ezer forintot kapott havonta tavaly, amiből adózás után kevesebb mint 110 ezer forint marad. Valószínűsíthető, hogy a szektor béreit az idei minimálbér-emelések valamivel felhúzzák majd, de ez kevés lesz a munkaerőhiány orvoslásához.

Az élelmiszergyártásban sem túl jövedelmező dolgozni ma Magyarországon, itt 200 ezer forint volt a bruttó rendszeres átlagbér tavaly, ám mondjuk a pékek, akikből köztudottan hiány van, csak havi bruttó 154 ezer forintot kerestek tavaly.


Az ipar magas hozzáadott értékkel jellemezhető területein, mint a gyógyszergyártás vagy a járműipar, általában kisebb kihívást jelent a cégeknek a fizetésemelés.

A kevésbé versenyképes ágazatokban ugyanakkor sok vállalkozás nem tudja felvenni a versenyt a munkaerő-piaci kihívásokkal, aminek következtében ezekben a szektorokban a létszám is drasztikusan csökken. A textiliparban dolgozók száma például az elmúlt nyolc évben negyedével, szám szerint bő 12 ezer fővel csökkent. Az élelmiszergyártásban ennyire nem látványos a csökkenés, azt akár még a technológiai fejlesztések is magyarázhatják.


Címlapkép forrása: MTI/Illyés Tibor
ferrari_getty_editorial
thyssenkrupp acél_getty_stock
iphone
GettyImages-1071775348
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
karácsony gulyás_mti