Őrült különbségek vannak a budapesti és a vidéki bérek között
Gazdaság

Őrült különbségek vannak a budapesti és a vidéki bérek között

Elsősorban a munkaerőhiány miatt látványosan emelkedik az átlagbér Magyarországon, azonban arról eddig kevés szó esett, hogy az országos átlagot csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében érik el a fizetések. Valójában óriási jövedelmi szakadék tátong a főváros és a vidék között, így bérnövekedés üteme is mást-mást jelent Budapesten és azon kívül. A gazdasági fellendülésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően - kevés kivételtől eltekintve - a versenypiaci fizetések emelkedése a legtöbb megyében lendületet vett, ám van ahol ez sovány vigasz, hiszen jelentős lemaradást kell még behozni.

Miért beszél mindenki bérnövekedésről?

Magyarországon a rendszerváltást követő 2-2,5 évtizedben nem igazán tapasztalhattuk, hogy a munkaerő-piaci viszonyok bérnyomást idéztek volna elő a gazdaságban, hiszen az ország sokáig nagy mennyiségben rendelkezett szabad munkaerővel, ami ráadásul különösen olcsónak bizonyult a külföldi vállalkozások számára. A sokáig kínálati munkaerőpiacnak köszönhetően korábban a béremelkedés ütemét leginkább a gazdasági teljesítmény, az inflációs várakozások és a minimálbér-emelések határozták meg.

A gazdasági válság némileg visszavetette a szabad munkaerő fogyását, hiszen ebben az időszakban nagy számban kényszerültek elbocsátásokra a cégek. 2013 óta azonban már szemmel láthatóan növekszik a magyar a gazdaság, aminek köszönhetően a munkaerő-kereslet is fokozódik.

A közmunka nélkül számított foglalkoztatottság 2014 elejére elérte a válság előtti szintjét, az azóta eltelt három év alatt pedig 360 ezer fővel, avagy közel 10 százalékkal tovább bővült.

2015 volt az év, amikor országszerte felszínre tört, hogy a munkahelyek számának dinamikus emelkedésével a munkaerő-kínálat már nem tud lépést tartani. A gazdaságban kialakult munkaerőhiány pedig azóta egyre általánosabbá válik, így egyre nagyobb nyomást gyakorol a bérekre. Egyes ágazatokban és régiókban különösen nehéz betölteni az üres pozíciókat, sok esetben konkrétan vadászni kell a jelentkezőket.

A munkaerőhiány miatt tehát az érintett ágazatokban jelentősen nőttek a béremelkedési várakozások. 2016-ban már kézzelfogható jele is volt annak a versenyszektorban, hogy a keresetek bővülése lendületet vett, és mivel a probléma rövid távon szinte biztosan nem orvosolható, a következő években is fennmaradhat a magas béremelkedési ütem.

A fizetések alakulását legtöbbször az országos átlagbéren keresztül figyeljük meg, ami nem minden szempontból reprezentálja jól az ország kereseti viszonyait, mivel Budapest súlya a foglalkoztatásban hatalmas, a főváros és a vidék közti jövedelmi szakadék pedig óriási.

Fejlettségben és a munkaerőpiac keresleti és kínálati viszonyainak tekintetében is igen eltérő a helyzet az ország egyes területei között. A fejlett megyékben jellemző a munkaerőhiány, ami felfele tornássza a kereseteket, azonban van olyan megyénk is, ahol alig van szabad munkaerő, mégis nagyon lassan nőnek a bérek, mivel a gazdasági teljesítmény alacsony.

Budapest és a vidék

277 ezer forint, ennyi volt a bruttó átlagbér a versenyszférában 2016-ban, ám ezt a szintet valójában mindössze egy megyében és Budapesten haladta meg az átlagos fizetés.

A fővárosban bruttó 350 ezer forintra, míg Győr-Moson-Sopron megyében 283 ezer forintra rúgott az átlagkereset,

ami arra is rámutat, hogy még Budapest és a legfejlettebb megye között is hatalmas a bérszakadék, nemhogy Budapest és a szegényebb megyék között.



Őrült különbségek vannak a budapesti és a vidéki bérek között
A versenyszektor foglalkoztatottjainak több mint harmada Budapesten dolgozik, tehát a fővárosi fizetések jelentősen felfelé nyomják az átlagbért. Ebből fakadóan, ha csak a "vidéki átlagbért" nézzük, egy jóval alacsonyabb számot kapunk az országosnál.

Budapest nélkül, Magyarország 19 megyéjében havi 237 ezer forintra rúgott az átlagos bruttó versenypiaci fizetés 2016-ban, vagyis

a fővárosi dolgozók átlagosan bruttó 113 ezer forinttal, illetve közel 50 százalékkal többet kerestek többet tavaly vidéki társaiknál.

Zala, Baranya és Somogy megye kivételével a dunántúli területeken eléri, vagy meghaladja a vidéki átlagot a tipikus versenypiaci fizetés, míg Kelet-Magyarországon - Heves megye kivételével - alatta járnak a fizetések. A legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fizetik a vállalkozások, itt az átlagkereset mindössze 198 ezer forintra rúgott 2016-ban, ami közel 80 százalékos lemaradást jelent Budapesthez képest.

Szétszakad vagy összezár az ország?

A fővárosi és a vidéki bruttó versenypiaci átlagbér közötti különbség az elmúlt három évben emelkedett, és 2008 óta most a legmagasabb, így

a fizetések összezárásról nem beszélhetünk.



Őrült különbségek vannak a budapesti és a vidéki bérek között
Mivel Budapesten a keresetek sokkal nagyobb bázisról indulnak, mint vidéken, ezért itt egy arányaiban kisebb béremelési ütem is összegszerűen nagyobb fizetésnövekedést eredményez. A régóta meglévő óriási szakadék ugyanakkor nem nyílt tovább látványosan az utóbbi pár évben, Budapesttel együtt a vidék is jön fel.

Ahol ipar van és munkaerőhiány, szépen nőnek a bérek

Bár a bérszínvonal területileg igen különböző az országban, a béremelkedés gyorsasága jól megmutatja, hogy mely területekre gyakorolhatta a legnagyobb hatást a gazdaság növekedésével járó munkaerőpiaci fellendülés. Az elmúlt három év béremelkedéseiből az látszik, hogy Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Pest megye kivételével a keresetek emelkedése már mindenhol látványos, a kelet-magyarországi megyék többségében is.

Az elmúlt három év alatt az észak-magyarországi Nógrád megyében nőttek a leggyorsabban a fizetések, itt közel 22 százalékkal emelkedett az átlagbér - igaz, a nógrádi megyei vállalkozások összességében még így is a legrosszabbul fizető cégek között vannak. Hasonló a helyzet Békés megyében, ahol bár több mint 18 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, ám az még így is 200 ezer forint alatt jár. Békés megye legnagyobb munkáltatója egyébként a kanadai hátterű Linamar autóipari alkatrészgyártó vállalat, amelynek jelenléte valószínűsíthetően pozitívan járul hozzá a bérszínvonal emelkedéséhez.

Bács-Kiskun megye a második a rangsorban, itt 20 százalékkal bővült az átlagfizetés 2013 óta. A jövedelmi színvonal gyors javulásához leginkább az ipari termelés felfutása járulhatott hozzá, ami pedig a 2012 óta Kecskeméten üzemelő Mercedes-gyárnak köszönhető. A német autógyártó óriás jelenlétéből adódóan a környékbeli beszállító, szolgáltató, illetve alvállalkozó cégeknek is jól megy, ami lehetőséget teremt a bérfejlesztésre - ami amúgy elkerülhetetlen is, hiszen a járműipar komoly szakemberhiánnyal küzd.

Őrült különbségek vannak a budapesti és a vidéki bérek között
Nem meglepő, hogy az országos átlagnál gyorsabban nőttek a fizetések Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben is, amelyek Budapesten kívül az ország legfejlettebb területeit képviselik, és ahol a szabad munkaerő ténylegesen elfogyott. Mindhárom megyében 2-3 százalék közötti a munkanélküliségi ráta.

Őrült különbségek vannak a budapesti és a vidéki bérek között
Lényegében mindegyik megyében, ahol szépen növekedtek az utóbbi években a bérek, találunk olyan ipari vállalatot, amely a gazdaság valamely húzóágazatát képviseli. Hajdu-Bihar megyében például ott a gyógyszeripar (TEVA Magyarország), Somogyban az elektronikai ipar (Flextronics), Borsodban a vegyipar (BorsodChem), Csongrádban a járműipar (Contitech), Tolnában az energiaipar (MVM), Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig az elektronikai ipar és a gépgyártás (Samsung és Electrolux).

Zala és Baranya az ipar szempontjából a legrosszabbul teljesítő megyék között van az utóbbi években, sőt, Zala megyében nem is találunk jelentős foglalkoztatót az iparban, ami jól magyarázhatja, itt miért nőnek látványosan lassabban a bérek. Bár Zalában egyébként nagyon alacsony, 4 százalék alatti a munkanélküliségi ráta, az alacsonyabb gazdasági teljesítmény miatt a bérek még nem tudtak nagy lendületet venni.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az átlagosnál jóval lassabban emelkednek a bérek, amiben valószínűleg az játssza a főszerepet, hogy itt továbbra is nagyon nagy a szabad munkaerőtábor (a munkanélküliségi ráta 11,6%), és az is, hogy a munkaerő többségében alacsonyan képzett. A leglassabban Pest megyében nőttek a bruttó versenypiaci fizetések az utóbbi három évben, ami elképzelhető, hogy annak tudható be, hogy itt három évvel ezelőtt még igen magas volt a munkaerő-tartalék, így eddig nem szorongatta annyira a munkaerőhiány a cégeket.

Őrült különbségek vannak a budapesti és a vidéki bérek között
Összességében tehát a bérszínvonal igen különbözően alakul területileg az országban. A fővárosi versenypiaci átlagbér messze, több mint bruttó 110 ezer forinttal lehagyja a vidéki átlagkeresetet, de a fővároson kívül is jelentősek a különbségek, hiszen a nyugat- és közép-dunántúli megyék gazdasági teljesítménye magasabb, mint a többi megyéé, és ezeket a területeket súlyos munkaerőhiány is jellemzi.

Bár a kiindulópont más, a béremelkedés a legtöbb megyében látványosan beindult az utóbbi három évben, ami a gazdasági fellendülés és (főleg) az iparban tapasztalt jelentős munkaerőhiánynak köszönhető.
Címlapkép forrása: MTI/Illyés Tibor
vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
címlap_INA
continental uj auto szag acella
Webp
D_MTI20191212057
boris johnson brexit
naptár 2020
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
schanda tamas itm palyakezdok