Van az a pénz, ami elég az egészségügynek?
Gazdaság

Van az a pénz, ami elég az egészségügynek?

Bár az állami egészségügyi kiadások 2013 óta folyamatosan nőnek, reálértéken először csak 2015-ben haladták meg a 2008. évi szintet. Uniós és régiós viszonylatban is kevés pénz jut itthon az ágazatnak, pedig a magyar állam relatíve sok pénzt elvon a gazdaságtól. A kormány azonban úgy tűnik szilárdan kitart amellett, hogy amíg a kórházak gazdálkodása nem kerül egyensúlyba, addig lényegében csak tűzoltásra biztosítanak pluszforrásokat.
A magyar egészségügy régóta alulfinanszírozott, így volt ez évekkel ezelőtt, és így van ez most is. Ez egy olyan tény, amelynek létezésével a legtöbb ember a mindennapokban is találkozik, hiszen saját maga, családtagja vagy ismerőse révén biztosan kapcsolatba lép az állami ellátórendszerrel. Ám nem is feltétlenül kell az ellátórendszer közelébe menni ahhoz, hogy lássuk, vannak gondok. Elég, ha nagyvárosban élünk, és észrevesszük azokat az egyértelműen pszichiátriai betegeket, akiknek rendszeres gyógykezelésre és felügyeletre lenne szükségük, mégsem részesülnek ebben.

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy az alulfinanszírozottság mire fogható.

Részben kevés forrást oszt vissza az ágazatnak az állam, részben pedig az eddig kiépült ellátórendszer sem működik elég hatékonyan a mai viszonyok között.

Hogy a skála két széle között hol az igazság, abban ritkán van egyetértés a szakma és a politika között.

Az állami egészségügyi ellátórendszer egy társadalmilag nagyon érzékeny téma, így megreformálni sem kis politikai kockázatvállalás, főleg, ha alapjaiban kell megváltoztatni a rendszert. Gondoljunk csak a vizitdíj bevezetésével való próbálkozásra. A második Gyurcsány-kormány 2007 februárjában vezette be az alkalmankénti 300 forintos vizitdíjat, amit aztán a Fidesz által kezdeményezett népszavazáson az emberek több mint 80 százaléka leszavazott, ráadásul ritka magas, 50 százalékos részvétellel. Emiatt 2008. március végén el is törölték a vizitdíj intézményét. Nem mellesleg, ugyanebben az évben a kormány meg is bukott.

Érdekes, hogy tíz évvel később már az emberek kétharmada (63 százaléka) annyira elégedetlen az egészségüggyel, hogy akár vizitdíjat is hajlandó lenne fizetni, ha a befolyó pénzt az állam az egészségügy fejlesztésére fordítaná.

Ebben a kérdésben ráadásul teljes egyetértés mutatkozik minden vizsgált társadalmi csoportban, és mindenhol hajlandó lenne fizetni a többség - ez derült ki nemrég a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített felméréséből.

Talán ez jól jelzi, hogy már nem csak a politika, hanem a társadalom is érzi, hogy valamit kezdeni kell az ágazattal, mivel a jelenlegi rendszer egyszerre forráshiányos és fenntarthatatlan.

Mennyit költ, és mennyit kellene költenie az államnak az egészségügyre?

2015-ben a magyar állam a GDP 50 százalékát szedte be adók és járulékok formájában az állampolgárokról,

vagyis ennyi közpénzt gyűjtött be, amit aztán részben saját alapkötelezettségeinek, részben saját gazdaságpolitikai döntéseinek megfelelően újra elköltött (elosztott) a gazdaságban. Ez az újraelosztási ráta valamivel magasabb az uniós átlagnál (47,2%), ám jóval magasabb a régiós országok állami redisztribúciós szintjénél. Romániában 35,7 százalék, Lengyelországban 41,5 százalék, Csehországban 42 százalék, Szlovákiában 45,6 százalék volt 2015-ben ez az arány.

Bár Magyarországon arányaiban sok pénzt von el a gazdaságtól az állam, az egészségügyre az uniós átlaghoz képest mégis kevés forrás jut. A világ összes pénzét el lehetne költeni a gyógyító-megelőző kasszára, ez nem kérdés, ezért is jó megbecsülni az optimális kiadási arányt. A közgazdászok legjobb ötlete erre az uniós átlaghoz, illetve a régiós versenytársak mutatóihoz mérni a hazai kiadásokat.

Az uniós számítás szerint 2015-ben a GDP 5,3 százalékát költhette el a magyar állami egészségügy, szemben az évek óta stabil 7,2 százalékos uniós átlaggal.

Bár ezzel 2015-ben tízéves csúcsra értek a GDP-arányos állami egészségügyi kiadások Magyarországon, az még így is elmaradt az európai szinttől. A régiós országok közül Lengyelország és Románia nálunk kevesebbet, a GDP-jének 4,7 illetve 4,2 százalékát költötte az egészségügyi kasszára, míg Csehországban és Szlovákiában az uniós szint környékén mozog (7,6, illetve 7,2 százalék).

Van az a pénz, ami elég az egészségügynek?
Akkor is kevésnek tűnnek az ágazati források, ha az összes államháztartási kiadás arányában nézzük őket. Az Eurostat adatai szerint

az EU-ban átlagosan az állami kiadások 15,2 százaléka ment az egészségügybe, ehhez képest Magyarországon csak 10,6 százalékot kapott a terület.

Ennél az összes többi régiós ország többet költött: a csehek 18,2 százalékot, a szlovákok 15,7 százalékot, a románok 11,8 százalékot, míg lengyelek 11,2 százalékot.

Van az a pénz, ami elég az egészségügynek?
A magyar számvitel más: a 2015-ös költségvetési zárszámadási törvény alapján a kiadások 9,3 százaléka ment az egészségügyre, ami évtizedes csúcsnak számított. Összesen ez 1633 milliárd forintot jelentett.

A 2016-os költségvetés zárszámadása még nem készült el, így csak az előirányzatot ismerjük. E szerint a tervezett kiadások 8,5 százalékát, 1356 milliárd forintot szántak az ágazatnak eredetileg. Az egészségügyi államtitkár ugyanakkor annyit már elárult a tavalyi évről, hogy a tervezettnél összesen 150 milliárd forinttal többet kapott az ágazat, amiből 45 milliárd az adósságkonszolidációra ment. Vagyis legalább 1506 milliárd forintot költhetett el tavaly az egészségügy, ám a végső összeg ennél valamivel magasabb is lehet. Idén 1523 milliárd forintot irányoztak elő, ami a tervezett kiadások 8,4 százaléka, vagyis továbbra is inkább alultervezik a tárca büdzséjét.

A kiadások reálértéken csak nemrég érték be a 2008-as szintet

Egy főre vetítve és reálértéken nézve 2015-ben történt először, hogy az egészségügyi kiadások szintje meghaladta a 2008. évi szintet.

Van az a pénz, ami elég az egészségügynek?
A kép még hízelgő is, hiszen itt azt sem vesszük figyelembe, hogy az egészségügyi termékek, szolgáltatások inflációja jóval magasabb a fogyasztói kosár átlagos drágulási üteménél: míg a fogyasztói árak 2008 és 2016 között kumuláltan 22 százalékkal nőttek, addig az egészségügyi termékek, szolgáltatások kumulált inflációja 32 százalék volt.

Van az a pénz, ami elég az egészségügynek?

Először a kórházak gazdálkodását tennék rendbe

Az egészségügy a politika szemében mindig is egy forrásnyelőnek számított, hiszen bármennyit is osztottak ki az ágazatnak, az egészségügyi intézmények jellemzően komoly adósságokat halmoztak fel év végére. Ezen próbál egy ideje változtatni az egészségügyi államtitkárság, eddig kevesebb sikerrel. Decemberben (az adósságkonszolidáció után) 13 milliárdos adósságállománnyal zártak az egészségügyi intézmények, ami februárig 20 milliárd forintra duzzadt.

Minden bizonnyal erre kíván megoldást nyújtani a kórházak gazdálkodásának központosítása, ami ha minden igaz, áprilistól valósul meg. A korábban tervezett kórházi kancelláriák bevezetésével egyelőre kivár az állam, azonban a pénzügyi centralizációt így is végrehajták: április 1-jétől a kórházak pénzügyi szakemberei papíron az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK) kerülnek át. A kormányzat a lépéstől azt várja, hogy átláthatóbbá válik a kórházak gazdálkodása, és ott helyben az intézmények működtetése olcsóbb lesz.
Ha arányaiban az uniós szinthez akarnánk igazítani az állami egészségügyi kiadásokat, az azt jelentené, hogy még legalább 700-1000 milliárd (!) forintnyi forrás biztosítható az ágazat számára a mostani 1500 milliárdon felül. A kórházi gazdálkodás rendbetétele után értelemszerűen ebbe az irányba lenne értelme elindulni, és mivel jövőre választások is lesznek, elég esélyes, hogy tényleg bőkezűbb lesz az ágazattal az állam.
Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt
Frankfurti tőzsde
kórház
mcdonald's logo
Boeing
cimlap_Hernadi
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
kórház