Kik dolgozhatnának még Magyarországon?
Gazdaság

Kik dolgozhatnának még Magyarországon?

Portfolio
A munkaerőhiány egyre erősebb jelenség az országban, eközben pedig mégis arról hallunk, hogy sok százezer ember még mindig állásra vár a munkaerőpiacon. Az ellentmondást már a Portfolio is boncolgatta több írásában, most a Magyar Nemzeti Bank szakértői hasonló következtetésekre jutottak: hiába van még mindig 700 ezer ember, aki elvileg bevonható a munka világába, a munkaerő-kínálat minőségi és mobilitási szempontból is egyre korlátosabb.

Kik ők?

Amikor a nagy munkaerőhiányról beszélünk, akkor többnyire az egyre lejjebb süllyedő munkanélküliségi rátára gondolunk, mint egy olyan mérőszámra, amely megmutatja, mennyire kevés szabad munkaerőre kénytelenek már vadászni a vállalatok. Valóban, a kihasználatlan munkaerő-kapacitás elsődleges csoportját a munkanélküliek jelentik. Nemzetközileg elfogadott definíció alapján azok tartoznak ebbe a csoportba, akiknek nincs munkájuk, aktívan keresnek állást és munkába is tudnának állni két héten belül. 2010 óta a munkanélküliek száma kevesebb mint a felére esett vissza, és 2016 végére 200 ezer fő közelébe csökkent. A piaci alapú foglalkoztatás erőteljes növekedése mellett ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatási programok felfutása is.

A munkanélküliség azonban nem képes önmagában megragadni a kihasználatlan munkaerő-kapacitás mértékét - mutatnak rá az MNB szakértői a legutóbbi inflációs jelentésükben. Általánosságban a potenciális munkaerő-tartalékba sorolják még a munkaerőpiachoz szorosabban kötődő inaktívakat és az alulfoglalkoztatottakat is. A termelésbe potenciálisan bevonhatóak azok az inaktívak, akik részben megfelelnek a munkanélküliség fogalmának. Egyrészt azok a személyek, akik szeretnének dolgozni és munkába is tudnának állni két héten belül (rendelkezésre állnak), de jelenleg valamilyen okból kifolyólag mégsem keresnek aktívan állást. Ennél jelentősen kisebb csoportot alkotnak azok az inaktívak, akik bár aktív álláskeresők, de nem állnak rendelkezésre. A munkanélküliséghez hasonlóan a bevonható inaktívak száma a piaci alapú foglalkoztatás, illetve a közfoglalkoztatás bővülésével historikusan alacsony szintre csökkent. A szűkülő keresztmetszetekhez a vállalatok intenzív oldalon is alkalmazkodhatnak, azaz erősebb munkaerő-kereslet következtében növelhetik a ledolgozott munkaórák egy főre jutó mennyiségét.

Az intenzív oldali alkalmazkodás lehetősége miatt potenciális munkaerő-kapacitásba sorolandók az alulfoglalkoztatottak is. Ebbe a csoportba azok a részmunkaidősök tartoznak, akik saját bevallásuk szerint szeretnének magasabb óraszámban dolgozni. Az alulfoglalkoztatottak száma a válság utáni időszakra jellemző munkaerő-tartalékolás következtében 2013-ig fokozatosan emelkedett, azóta csökkenő tendenciát mutat. A közép-kelet-európai régióban általános tendencia, hogy a munkanélküliséggel párhuzamosan mérséklődött az egyéb potenciális munkaerő-tartalék.

A foglalkoztatáson belül még két nagyobb létszámú csoport is azonosítható, akik a hazai versenyszféra álláshelyek betöltésével érdemben hozzájárulhatnak a gazdaság élénküléséhez. A nagyobbik csoportot a közfoglalkoztatási programokban résztvevők alkotják, akik jellemzően nem a versenyszférában dolgoznak és a jelenlegi munkaköreikben általában alacsonyabb hozzáadott értéket termelnek. Eddig nem volt jellemző a közfoglalkoztatottak tartós beáramlása a piaci alapú foglalkoztatásba, de - továbbra is magas munkaerő-kereslet mellett - a közfoglalkoztatási programok átalakítása pozitív változást hozhat az elkövetkező időszakban - vélik a jegybankban. A munkaerő-felmérésben szereplő külföldi telephelyen foglalkoztatottak nem járulnak hozzá a hazai termeléshez, így szintén kihasználatlan munkaerő-kapacitást jelentenek a piaci alapú foglalkoztatás szempontjából. A külföldön dolgozók hazai munkaerőpiaci integrációja csak célzott ösztönzők segítségével lehetséges, emiatt őket is elsősorban hosszabb távon tekintjük bevonhatónak a hazai piaci alapú foglalkoztatásba. Mind a közfoglalkoztatottak, mind a külföldi telephelyen foglalkoztatottak létszáma enyhe csökkenést mutatott 2016 második félévében.

Ez a kör jelenti tehát azt a potenciális tartalékot, amely a munkaerőhiányos környezetben még megjelenhet a kínálati oldalon, és elvileg bővülhet velük a piaci alapú foglalkoztatás.

Piaci alapú foglalkoztatás alatt a hazai versenyszféra közfoglalkoztatás nélküli részét értjük, a munkaerő-felmérés statisztikai sajátossága miatt ugyanis a közfoglalkoztatottak egy része a versenyszférában jelenik meg. A piaci alapú foglalkoztatás elmúlt években tapasztalt dinamikus bővülésének következtében a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék számottevően csökkent, ezzel párhuzamosan egyre több vállalat említi a munkaerőhiányt mint termelést korlátozó tényezőt.

És hányan vannak?

Mennyiségileg továbbra is érdemi kihasználatlan munkaerő-kapacitás áll rendelkezésre a piaci alapú foglalkoztatás szempontjából; a foglalkoztatáson belüli csoportokat is figyelembe véve a munkaerő-tartalék szintje még meghaladja a válság előttit. Nagy részük munkaerő-kínálata azonban - egyelőre legalábbis - nem jelenik meg a piaci munkaerő-kereslet számára, illetve jelenleg nem feltétlenül képes kielégíteni a vállalatok munkaerőigényét minőségi és térbeli illeszkedési problémák miatt. Ezek a tényezők közvetve vagy közvetlenül a munkaerőpiaci áramlásokban megjelennek.

A tavalyi év végére 700 ezer főre csökkenő munkaerő-kapacitás közel 20 százaléka vonható be rövid távon a piaci alapú foglalkoztatásba.



Kik dolgozhatnának még Magyarországon?
A termelésbe való bevonást ugyanis érdemben nehezíti - a területi egyenlőtlenségek mellett - az alacsony végzettségűek viszonylag magas aránya a kihasználatlan munkaerő-kapacitáson belül. A fennmaradó érdemi rész bevonhatósága így hosszabb távon, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel és az oktatás fejlesztésével lehetséges. A foglalkoztatói igényeknek megfelelő készségek és képességek elsajátítása, illetve fejlesztése, valamint az átlagos iskolai végzettség emelkedése növelné a piaci alapú foglalkoztatásban való elhelyezkedés valószínűségét.

Összességében tehát a kibővített munkaerő-kínálat nemcsak mennyiségi, hanem minőségi és mobilitási szempontból is egyre korlátosabb - vonja meg a mérleget az MNB, és a számításaiból valóban ez látszik. Hiszen mindössze szűk 150 ezer emberről beszélhetünk, és ha ez a szám más okból kifolyólag nem bővül, akkor a foglalkoztatás bővülése már nem sokáig jelent növekedési tartalékot a magyar gazdaság számára.


A címlapkép forrás: MTI / Kovács Tamás
Tobias Adrian - IMF
GettyImages-502905714
Pillar_irodaház
GettyImages-500406320
GettyImages-1181803301
D_MTZ20191209005
NYSE, trader, broker, válság
Frankfurti Tőzsde
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Tobias Adrian - IMF