Elárulta a Spar-vezér, miért bénáznak a magyar kasszások
Gazdaság

Elárulta a Spar-vezér, miért bénáznak a magyar kasszások

Nagyon félrevezető az az általánosítás, hogy a tulajdonosok külföldre talicskázzák a profitot; le kell rombolni a "gonosz multi" sztereotípiát - vallja Heiszler Gabriella. A Spar Magyarország ügyvezető igazgatójával a feszes munkaerőpiacról, köztük a vállalatot sújtó 40 százalékos fluktuációról; a Nébih "kontraproduktív" termékvizsgálatáról; a Plázastop miatt megtört expanzióról; illetve a szektor jövőjét jelentős mértékben befolyásoló kormányzati elképzelésekről beszélgettünk.
2017. január 1-jén vette át az ügyvezető igazgatói posztot Erwin Schmucktól. Hogyan látja az azóta eltelt időszakot, mennyire volt mozgalmas?

Nagyon! Ez egy óriási vállalat, én 11 éve dolgozom itt, ez már a sokadik munkakör és pozíció, amit betöltök, és mindig azt hittem, hogy már ismerem ezt a céget. Ez viszont egy új helyzet, kinyílt a világ abban a tekintetben, hogy a munkám sokkal inkább kifelé irányul, legyen szó a beszállítói kapcsolatokról, vagy épp a cég kormányzati, önkormányzati szintű képviseletéről.

Van érdemi kommunikáció a kormányzattal?

Idén, ha minimális mértékben is, de volt esélyünk beszélgetni a kormányzati elképzelésekről. Ebből a szempontból tehát 2017-et pozitívabbnak ítéljük meg a korábbiaknál. Persze ez is messze van még az ideálistól, de volt lehetőségünk elmondani az érveinket.

Milyen érzés a "gonosz multi" szerepében lenni?

Ez egy borzalmas sztereotípia, amit nagyon nehéz leküzdeni. Mindent meg kell tennünk azért, hogy belássák, mi nem a "gonosz multi" vagyunk, hanem egy tisztességes, és egyre magyarabb piaci szereplő. Orbán Viktor például, egy a bécsi nagykövetségen tartott szimpóziumon, a Spar-csoport egyik tulajdonosának kérdésére is elismerte korábban, hogy tisztában van azzal, hogy a Spar Magyarország az egyik legnagyobb, magyar termékeket forgalmazó hálózat, hiszen beszerzési szempontból nincs hozzákötve annyira az anyavállalathoz, mint egyes versenytársaink.

Elárulta a Spar-vezér, miért bénáznak a magyar kasszások
Na és a profit, nem külföldre távozik?

Ez az általánosítás is nagyon félrevezető. A tulajdonosoknak mi soha nem fizettünk ki annyi osztalékot, amennyit ők itt beruháztak. Az elmúlt 26 évben közel 1 milliárd eurót költöttek Magyarországon fejlesztésre. Ez rengeteg pénz, ebből a szempontból is jó egy tőkeerős vállalatcsoport részének lenni.

Az elmúlt években viszont a Plázastop néven elhíresült törvény igencsak keresztbe tett az expanziós terveiknek.

Nyugat-Európában is sok helyen vannak ehhez hasonló korlátozások, ami talán lényeges különbség, akár Ausztriához képest, hogy több minden marad meg helyi szinten. Magyarországon ez egy országos, centralizált döntéshozó szerv, és a helyi önkormányzat befolyása viszonylag alacsony. Kikérik a véleményüket, de nem lokális szinten születik meg ez a döntés. Úgy gondolom, hogy ha a döntéshozatali szinteket lehetne lejjebb hozni, ahol látják, hogy hol, minek van értelme, egy ilyen szabályozási környezetben jobban érvényesülnének a helyi érdekek. Persze, ha nem lenne érvényben a szabályozás, akkor biztos, hogy magasabb lenne a beruházásaink volumene, de ez nyilván igaz a konkurenciára is.

Mi azt szoktuk mondani, hogy az olyan jogszabályok, amelyek mindenkire érvényesek, azokat el tudjuk fogadni. Amíg ez versenysemleges, addig együtt lehet vele élni.

A napvilágra került felmentési kérelmeket látva sokan azt gondolják, hogy mégsem annyira versenysemleges az intézkedés. "Amit szabad Jupiternek,..."

Mi nem kérelmeztünk, ezért elutasítani sem tudtak minket. Sikerült megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel így is tudtunk fejlődni. Ezek jellemzően már meglévő kereskedelmi egységek átvételét, felújítását, modernizálását, "sparosítását" jelentették. Nyilván mi is érzékeljük, hogy vannak, akik előnyt élveznek, de azt remélem, hogy a piaci versenyben végül mi leszünk az erősebbek.

Mennyi jutott az elmúlt években fejlesztésekre, és mennyi jutott volna, ha nincs ez a törvény?

Jelen pillanatban éves szinten 20-22 milliárd forintot fordítunk fejlesztésekre, tavaly 16 milliárd volt, 2017-re 22-t tervezünk. Azt mondom, hogy ez 40-50 százalékkal lehetett volna több, és elsősorban az Interspar hipermarketek tekintetében. A kis alapterületek esetében, mivel a stratégiánk jelentős része Budapestre, illetve környékére fókuszál, meg tudtuk találni a helyi megoldásokat.

Ha zöld utat is kapnának a fejlesztések, akkor sem lenne könnyű dolguk. Egyes értékelések szerint ugyanis kritikus szintűre, azaz a termelés, szolgáltatás színvonalát veszélyeztető mértékűre nőtt idehaza a munkaerőhiány. Igaz ez? A Spart mennyire sújtja a feszes munkaerőpiac?

Ez így van. A munkaerőpiac több szegmensében is versenyzünk, érintve vagyunk többek között az ipari feldolgozásban, például a húsüzem részéről, de a logisztikai és a kereskedelmi tevékenységben is. Az említett hullámok először a termelésben, logisztikában indultak el, és tavaly érték el a kritikus szintet a vállalat kiskereskedelmi részénél is.

Tavaly 40 százalékos fluktuációval dolgoztunk, ami rettenetes. Ráadásul a munkaerő-szerkezetünk felépítése jelenleg úgy néz ki, hogy a kollégák több mint fele minimum 5 éve dolgozik a Sparnál.

Már értem, miért futok rendre kígyózó sorokba a kasszáknál.

Igaz, hogy mindig van üres pozíciónk, gyakorlatilag azonnal fel tudnánk venni 200-300 embert, de ez arányaiban, a csaknem 13 ezres létszámhoz képest, nem sok. A problémát a már említett fluktuáció okozza. Nem azt látja, hogy senki nem ül a kasszában, hanem azt, hogy aki ott ül, még nem ismeri annyira a rendszert, és kicsit lassabban dolgozik, mint a másik. Vannak például olyan rutinosabb vevőink, akik éppen ezért már kifejezette a jól ismert kollégáinkat keresik a pénztáraknál.

Nem lenne érdemes önkiszolgáló kasszákat telepíteni?

Lesznek önkiszolgáló kasszáink, nem bolttípustól, hanem vevőszámtól függően, és első körben jellemzően Budapesten. Terveink szerint az idei évben nagyjából 20 boltban, és 100 kasszával indítjuk el a szolgáltatást.

Más okos megoldásokat is tesztel a Spar? Skandináviában például már van olyan bolt, ahol egyáltalán nem találkozni eladóval - csak áttoljuk a bevásárlókocsit a kapun, az RFID azonosítás-technika segítségével pedig le is vonják bankkártyánkról a pénzt.

Nem. Mi ilyen szempontból tradicionálisak és régimódiak vagyunk. Szerintünk a kiszolgálópultra igenis szüksége lesz a vásárlóknak, ráadásul éppen ez az, ami megkülönböztet minket a diszkonttól.

Habár a legfrissebb hírek szerint a kormány elvileg visszavonulót fújt, a diszkont fogalmának meghatározása a Lex-kisker néven elhíresült törvényjavaslatban is szerepelt. Indokoltnak tartja ezt?

Ha ezt bárki egyszer meghatározza, annak gratulálok. Elkezdtek szupermarketesedni a diszkontok; az Aldi és a Penny egyes egységében például már van kiszolgálópult. A diszkont kategória fejlődik a legdinamikusabban ma a magyar piacon. Erre van fogyasztói igény, emiatt a szabályozás is arrafelé próbál hatni.

Ha már versenytársak, mennyire tartanak a konkurenciától?

Az ember tartson minden versenytárstól és tisztelje őket. Mindegyiknek megvan az erőssége. Az Aldi és a Lidl megtalált egy fogyasztói trendet és nagyon dinamikusan bővül Magyarországon, ehhez csak gratulálni lehet nekik, mert jól csinálják. A CBA, Coop pedig...

Elárulta a Spar-vezér, miért bénáznak a magyar kasszások
Értékelhető versenytársak?

Nyilván. A sarki kisbolttal nagyon nehéz, szinte lehetetlen versenyezni. A lakóhelyhez közeli üzletek pedig jellemzően a magyar versenytársak közül kerülnek ki. Sőt, itt is elindultak minőségi változások, felújítanak üzleteket, ebben a szegmensben is megjelent ez az igény.

Térjünk vissza a kormányzati elképzelésekre: a kötelező dolgozói létszám esetleges törvényi rögzítése milyen hatást gyakorolna a kiskereskedelmi szereplőkre?

Ezt rendkívül nehéz megoldani. Nem arról van szó, hogy nem akarom felvenni a munkaerőt, hanem hogy nem tudom. Regionálisan óriási különbségek vannak. Ez nem egy egyszerű történet, a hatékonysággal szembemegy, és ez nem jó. Ez nemcsak a kiskereskedelemre igaz, hanem az ipari termelésre is.

Magyarországon a termelékenység soha nem volt igazán magas, és most elkezdődött egy bérkiáramlás, ami bőven meghaladja a termelékenység növekedését. Nem biztos, hogy ez hosszútávon tartható történet, és erre egy ilyen szabályozás ráerősítene.

Gyakorlatilag a vasárnapi boltzár eltörlése óta folyamatosan napirenden van a vasárnapi bérpótlék kérdésköre is. Mit gondol, a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben mennyire van erre mozgástér?

Talán ez az, amit a legkevésbé látok kritikusan. Senki sem szeret vasárnap dolgozni. Amikor újra kinyitottunk vasárnap, erősen be is indult a fluktuáció. De az is tény, hogy a fogyasztóknak van erre igénye, és nyitva is leszünk. Ennek az ellenértékét viszont meg kell téríteni a kollégáknak. Ezzel egyet tudok érteni.

Tehát nem igaz az az iparági pletyka, hogy a láncok többsége visszasírja a vasárnapi boltzárat?

Ha a dolgozókat kérdezi, biztos nagyon sokan lesznek, akik visszasírják, de üzletileg nincs alapja a pletykának. A fogyasztót ki kell tudni szolgálni akkor, amikor ő ezt szeretné. A fogyasztók ellenében akár vállalati, akár országos politikát csinálni nagyon nehéz. Ha az az igényük, hogy vasárnap akarnak vásárolni, akkor ezt nekünk tudomásul kell venni.

Elárulta a Spar-vezér, miért bénáznak a magyar kasszások
Lassan egy hónapja borzolja a kedélyeket a termékbotrány. Mi köze van az egészhez a láncoknak, nem a gyártókat kellene vegzálni, hiszen a Nébih elsősorban gyártói márkákat vizsgált?

A törvényi szabályozás szerint mi akkor minősülünk forgalomba hozónak, ha direktben, külföldről hozunk be valamit. Ezeknek a termékeknek a tekintetében igen, miénk a felelősség, illetve a saját márkák tekintetében is.

Őszintén, nem tartja aggályosnak, hogy nem ugyanaz kerül a magyar boltok polcaira, mint például az osztrák üzletekbe?

Szerintem ez messze nem akkora probléma, mint amekkorának be van állítva, de tény, hogy egy jól kommunikálható téma. Abban persze igaza van a vizsgálatot lefolytatóknak, hogy a hatósági vizsgálatnál volt néhány problémás tétel, de ez elenyésző. A vizsgált 100 termékből nagyjából 10 olyat találtak, amelynél valóban nem volt megnyugtató az eltérés, a többinél viszont meglehetősen szubjektív volt az eredmény. Persze nyilván fontos, hogy egészséges termékeket egyenek Magyarországon, ugyanúgy, mint Nyugat-Európában, de amíg a termékek megfelelnek az Élelmiszerkönyv előírásainak, addig nem látok komoly problémát.

A Spar-csoport termékei között amúgy van különbség attól függően, hogy a magyar, vagy a nyugat-európai piacra készülnek?

A magyarországi Spar boltjaiban, 85 százalékban a hazai piacról, hazai termelőktől, gyártóktól beszerzett termékekkel találkozhatnak a vásárlók, és a Spar márkanév alatt futó sajátmárkás termékek esetében is magas a hazai gyártás aránya. Éppen emiatt gondolom azt, hogy a Nébih vizsgálata kontraproduktív. Hogy egy fájó példát említsek, mi vagyunk az egyik olyan lánc Magyarországon, amelyik 100 százalékban magyar friss tejet, és több mint 90 százalékban magyar UHT tejet árul, de a sajtoknál is figyelünk arra, hogy minimális legyen az import aránya. A hazai tejipar felzárkóztatása iránti elkötelezettségünket még a Földművelésügyi Minisztérium is többször elismerte. Erre a Nébih összehasonlítja a Tolnatejtől származó, sajátmárkás gouda sajtunkat egy német típussal. Ráadásul a két ország sajtkultúrája nagyon különböző, de így van ez a legtöbb listázott termék esetében is. Ennek a kettősségnek lehetetlen megfelelni,

nem lehet egyszerre elköteleződni a magyar termelők mellett, és egységesíteni az európai piacot.



Elárulta a Spar-vezér, miért bénáznak a magyar kasszások
Elfogadhatónak tartja, hogy a kormány a kiskereskedelmi láncokkal fizettetné meg az áruk kettős minőségét összehasonlító fogyasztóvédelmi vizsgálatokat?

Azt mondom, hogy ez akkor fair, ha a hatóság talál valami hibát. De ha minden rendben van, akkor miért kellene fizetnünk? Eddig is voltak hatósági vizsgálataink, amikor hibásak voltunk, annak viseltük a következményeit. Ha pedig úgy gondoltuk, hogy nem vagyunk hibásak, eltereltük peres eljárásra a dolgot. Ez egy jelen pillanatban működő és mindenki által elfogadott rendszer. Nem látom, hogy ezen miért kellene változtatni.

A diszkontok lassan minőségben is egyre inkább felveszik a versenyt a klasszikus szupermarketekkel, miközben fogyasztói visszajelzések szerint a Spar jó 10-20 százalékkal drágább a versenytársaknál. Érzékelik ezt?

Ez kizárólag árérzet kérdése. Nagyon odafigyelünk arra, és konzekvensek vagyunk ebben sok éve, hogy próbálunk versenyképes árakat tartani a piacon. A belépőáras kategória leköveti a diszkontok árképzését, ugyanakkor nálunk egy adott termékkategórián belül rendkívül széles palettával találkozik a vásárló. Ezzel szemben a diszkontokban van a sajátmárkás termék, és a vezető márka. Ez teljesen más árérzetet kelt a fogyasztóban.

Ha már az áraknál tartunk, az elmúlt években történt érdemi változás a kosárméretet illetően?

Igen, egy kicsit visszanőttek. A válság időszakára az volt a jellemző, hogy inkább többször mentek el vásárolni, és többször, de kevesebb pénzt hagytak ott a vásárlók. 2008-2012 között ez volt a jellemző. Most egy kicsit megnőttek a kosarak, de nem drámaian. A vásárlók rájöttek arra a válság éveiben, hogy nem feltétlenül kell beülni az autóba és utazni 20-30 percet a következő hipermarketbe, hanem a közeli boltokban is be tudják szerezni, ráadásul jó áron a szükséges termékeket. De a vásárló megtanulta azt is, hogy az általa korábban olcsó helyettesítő terméknek tekintett cikk is tud minőségében ugyanannyit nyújtani, mint egy ismert márka. Ez jól látható a sajátmárkás termékek, illetve a diszkontok térnyerésén is. Persze ez is alakul picit vissza, de messze nem vagyunk azon a szinten, ahol a válság előtt voltunk.

Na és mi a helyzet a webshoppal, mikor indul?

Ez egy csoport szintű döntés. A Spar Ausztria 2016 szeptemberében indult el, most rajtunk a sor. Várhatóan 2018 tavaszán indulunk.

2016-ban 5,2 százalékkal emelkedett a Spar Magyarország árbevétele, és évértékelő beszédében az idei évre további növekedést prognosztizált. Konkrét számokat tudna mondani?

Az első 3,5 hónap alapján nehéz megmondani, de új vezetőként nyilván azt kell mondanom, hogy jobbat kell csinálni, mint tavaly. Amúgy a szektor jól teljesít, egyértelműen látszik, hogy nő az igény a minőségi kereskedelem iránt. Ráadásul egyre több az elkölthető jövedelem is a háztartásoknál.

Tehát nem tartanak attól, hogy a veszteséges működés tilalmáról szóló törvény miatt esetleg le kellene húzni a rolót?

Ezt a törvényt én személy szerint kifejezetten szeretem. Amikor elmeséltük a tulajdonosoknak, akkor ők is csak annyit mondtak, ez őket védi, hiszen minden tulajdonos örökké nyereséges vállalatot akar. Nyilván voltak a Sparnak nehéz évei, ezt kár lenne tagadni, de ami a közeljövőt érinti, én ettől nem tartok.
Boris Johnson
ferrari_getty_editorial
thyssenkrupp acél_getty_stock
iphone
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
karácsony gulyás_mti