Hatalmas elszámolási csatát nyerhet meg Magyarország
Gazdaság

Hatalmas elszámolási csatát nyerhet meg Magyarország

Fontos állomásához érkezett az Eurostat és a magyar statisztikai hatóságok között évek óta zajló elszámolási vita az Eximbank ügyében. Úgy tudjuk ugyanis, hogy az illetékes bizottság által (magyar kezdeményezésre) felállított munkacsoport a magyar fél álláspontját alátámasztó következtetésre jutott. Ezek szerint ugyanis az Eximbankot nem szükséges az államháztartáson belülre sorolni.
Három éve húzódik egy fajsúlyos elszámolási vita Magyarország statisztikai hatóságai és az Európai Unió statisztikai hivatala között az Eximbank ügyében. A kérdés az, hogy a pénzintézetet az államháztartáson belülre kell-e sorolni. Az Eurostat azon az állásponton van, hogy az Exim bizony államháztartáson belüli intézmény, mivel megfelel az állami tulajdonú zártkörű pénzügyi közvetítők kategóriájának (másnéven foglyul ejtett pénzügyi intézmény). A magyar statisztikai hatóságok (Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank) és a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt vitatja. A tét több száz milliárd forint, ami az államadósság-mutatót is befolyásolhatja.

Fontos állomáshoz érkezett a vita

A vita 2014 óta nem csillapodik, a felek hajthatatlanok. Mindezt jól bizonyítja, hogy
  • Az Eurostat először 2016 áprilisában fenntartásokkal látta el a magyar költségvetési adatokat és azóta még kétszer fenn is tartotta a korlátozó záradékot. Odáig azonban még nem fajult a helyzet, hogy az uniós hivatal maga módosítsa a magyar számokat.
  • A magyar hatóságok pedig kezdeményezték, hogy az ügy kerüljön a kérdésben kompetenciával bíró fórumok elé, de a kormány azt is kommunikálta, hogy akár a bíróság elé is viszi az ügyet.

Úgy tudjuk, hogy az Eximbank besorolásának ügye eljutott a megfelelő fórum elé, mivel a magyar hatóságok szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt a CMFB-hez (Committee on Monetary, Financial and Balance of Payments Statistics) fordultak egy állásfoglalás érdekében. Ez a bizottság tulajdonképpen egy tanácsadó testület, ami segítséget nyújt a tagállamoknak, az Európai Bizottságnak és az Európai Központi Banknak statisztikai, pénzügyi elszámolási kérdésekben.

Információink szerint a CMFB 2016 őszén létre is hozott egy munkacsoportot a kérdés kivizsgálására és a nemzeti számlák általános szabályai felől közelítette meg az ügyet. Az alapos munka után a munkacsoport tudomásunk szerint a magyar álláspontot támasztotta alá. Vagyis ezek szerint az Eximbank különálló állami pénzügyi vállalat, de nem foglyul ejtett pénzügyi intézmény.

A munkacsoport el is készítette az Eximbank besorolásáról szóló jelentését, azonban a CMFB még nem tűzte a napirendjére, a megvitatás késik. Döntés hiányában pedig az Eurostat (amely egyébként tagja ennek a bizottságnak) továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint az Eximbankot az államháztartáson belülre kellene sorolni és ezt nyilvánosságra is hozza rendszeresen.

Mi is az a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás? A foglyul ejtett (captive) pénzügyi intézmények (más néven zártkörű pénzügyi közvetítő) kategóriáját az unió nemzeti számla statisztikai módszertanát meghatározó ESA 2010 jogszabály hozta létre. Definíció szerint ide azok a pénzügyi vállalkozások sorolhatók, amelyek nem végeznek pénzügyi közvetítő tevékenységet és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat sem nyújtanak. Ide elsősorban holdingok, különleges célú gazdasági egységek tartoznak, amelyek a tulajdonukban lévő vállalkozások tőkéjét birtokolják, de nem nyújtanak szolgáltatásokat a tulajdonolt vállalatoknak vagy forrásokat gyűjtenek a piacon, amit az anyavállalatuk használ fel. Ugyancsak idetartoznak olyan pénzkölcsönzők, amelyek egy szponzor, pl. a kormányzat által rendelkezésre bocsátott forrásokat kölcsönöznek tovább. A hasonló tevékenységet végző és hasonló karakterjegyekkel rendelkező, önálló döntéshozói képességgel nem rendelkező, azaz foglyul ejtett (captive) és egyúttal állami tulajdonú gazdasági egységeket a kormányzati szektorba kell sorolni az Eurostat definíciója szerint. Leegyszerűsítve tehát: ha egy állami cégről megállapítják, hogy foglyul ejtett vállalkozás, akkor azt automatikusan az államháztartáson belülre kell sorolni. Ez pedig látványos következményekkel járna az állam pénzügyi számaira, így például az államadósság-adatokra. A foglyul ejtés alatt nem azt kell érteni, hogy az uniós statisztikusai az egyes hitelügyleteket kérnék számon az Eximbankon, hanem egészében a pénzintézet működését vizsgálják.

Ezért döntött így a munkacsoport

Értesüléseink szerint a munkacsoport négy ajánlást tett. Az Eximbank elszámolásának ügyében a legfontosabb az első 2 megállapítása, miszerint az Eximbankot állami pénzügyi vállalatként kell besorolni (S.12 kategória), nem pedig a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás (S.13) kategóriájába. A munkacsoport mindezt azzal támasztja alá, hogy
  • az Eximbank a magyar statisztikai hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján olyan intézmény, amely rendelkezik döntéshozói autonómiával és eszközöket valamint kötelezettségeket birtokol saját jogon.
  • Emellett önálló gazdasági döntéseket hoz. Mint ilyen belföldi intézményi szereplő.
  • Emellett kizárható a nem piaci szolgáltató jellemző is a munkacsoport szerint, mivel az Eximbank betölti a pénzügyi közvetítő szerepét.

Másik ajánlásukban a CMFB szakértői arra jutottak, hogy
  • mivel az Eximbank távolról sem csak és elsődlegesen az állammal ügyletel, és
  • önálló pénzügyi közvetítői tevékenységet lát el, kockázatot vállalva,
  • valamint az állam befolyással van a működésére, de nem jelentős korlátozó tényező, vagyis az Eximbanknak megvan a döntési szabadsága,
  • továbbá nem csak partnerek szűk körével üzletel,

ezért a magyar intézmény nem teljesíti a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások feltételeit. Úgy tudjuk, hogy a munkacsoport itt külön arra is rámutatott, hogy az EDP jelentés összeállítását segítő módszertani kézikönyv (MGDD), ami alapján meghatározzák a foglyul ejtett pénzügyi közvetítő ismertetőjegyeit, ellentmondásban van az ESA2010 nemzeti számlák rendszerével, ezért ezt az ügyet általánosságban érdemes vizsgálni a jövőben. Ez ugyanakkor nem befolyásolja az Eximbank mostani besorolásának ügyét szerintük.

Sőt, a CMFB szakértői egy általános érvényű ajánlást is megfogalmaztak a magyar ügy kapcsán. Azt javasolják ugyanis információink szerint, hogy az Eurostatnak és az Európai Központi Banknak felülvizsgálatot kellene végeznie az export-import ügyleteket finanszírozó üzleti vállalkozások statisztikai besorolásáról.

Nem most kezdődött és nem vagyunk egyedül

A CMFB munkacsoportjának utolsó, általános jellegű megállapítása azért is érdekes, mivel az Eurostat az elmúlt években több országban is vizsgálta az Eximbankhoz hasonló tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásokat, vagyis a magyar vizsgálat nem egyedülálló.

A magyar helyzet vizsgálata az Eurostat rendszeresen esedékes 2014 júniusi látogatásakor indult el és a 2016-os egyeztetések alkalmával került elő ismét. A két időpont között az Eurostat más országokban is végzett hasonló ellenőrzéseket és többségében végül az állami szektorba sorolták át az exporttámogatást nyújtó intézeteket.

Mindezek fényében azt is mondhatjuk, hogy a három éve húzódó magyar ügy eredménye a későbbi tagállami vizsgálódások alkalmával is precedens értékű lehet.

A végeredményre azonban még várni kell, ugyanis a döntéshozó CMFB tanács nem vette még napirendre a magyar álláspontot alátámasztó munkacsoport jelentését és úgy tudjuk, döntés hiányában befagytak az álláspontok.

Ezt mondja az Eurostat

Cikkünk megjelenése előtt megkerestük az EU statisztikai hivatalát, ahol aziránt érdeklődtünk, hogy tisztában vannak-e a munkacsoport jelentésének tartalmával, kielégítő-e a vizsgálat eredménye, illetve, hogy mi a következő lépés a folyamatban a részükről és hajlandóak-e megváltoztatni álláspontjukat az Eximbank besorolásának ügyében.

Az Euros nem túl hosszú válaszban zárta rövidre a kérdést:

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a CMFB egy tanácsadó testület és az Eurostat már tavaly publikálta az ügyről kialakított véleményét.

A válasz ennek megfelelően tartalmazza az Eurostat tavaly áprilisban kiadott véleményének elérhetőségét. Az EU statisztikusai ebben tavaly áprilisban a KSH-nak küldött hivatalos válaszukban azt írták, hogy az Eximbank nem felel meg a monetáris pénzügyi intézmény feltételeinek; azzal, hogy pénzügyi közvetítést végez, még nem feltétlenül piaci szereplő; valamint mivel az Eximbankot a kormány hozta létre saját céljainak megvalósításához, ezért nem rendelkezik valódi piaci tevékenységgel. Mindemellett az Eximbank nem rendelkezik ténylegesen az eszközei és kötelezettségei felett, hanem az államra támaszkodik, ezért zárt pénzügyi vállalkozásnak (foglyul ejtett intézménynek) kell tekinteni - érveltek az Eurostatnál. Ezért akkor kitartottak azon álláspontjuk mellett, hogy a fentiek miatt az államháztartáson belülre kell sorolni az Eximet, és a Portfolio-nak küldött friss válasz alapján pedig azt mondhatjuk: ebből egy szemernyit sem engednek.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Czeglédi Zsolt
Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Roska Botond