Abban hagytuk le az EU-t, amiben sokáig sereghajtók voltunk
Gazdaság

Abban hagytuk le az EU-t, amiben sokáig sereghajtók voltunk

Portfolio
A válság mélypontján közel 10 százalékkal alacsonyabb volt a foglalkoztatottsági ráta Magyarországon, mint az EU-ban, azonban az elmúlt években végrehajtott munkaerőpiaci reformoknak és a gazdasági fellendülésnek köszönhetően 2016 végére elértünk oda, hogy hazánkban arányaiban többen dolgoznak, mint az unióban. Mindez alátámasztja, hogy a munkaerő tekintetében kezdünk kapacitáskorlátokba ütközni, igaz, a fiatalok és a nyugdíj előtt állók körében még vannak tartalékok.
2009 elején Magyarországon a 15-64 éves népesség mindössze 54,8 százaléka dolgozott, miközben az Európai Unióban 64,4 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta. Azóta számos reformot hajtottak végre a magyar munkaerőpiacon: egyrészt elindult a nyugdíjkorhatár-emelés, másrészt a jóléti ellátórendszert jelentősen megnyirbálták, és helyette bevezették a közfoglalkoztatást. Mindkét intézkedés fontos a foglalkoztatási statisztikák szempontjából, hiszen a korhatáremelés késlelteti a munkapiacról van kilépést, az állami közmunka pedig valójában szociális alapon való foglalkoztatást jelent, ami a passzív ellátásokkal ellentétben növeli a foglalkoztatottak számát.

A válságnak és az azt követő reformoknak köszönhetően a magyar munkaerő-kínálat megnőtt, ami a gazdasági fellendüléssel együtt lehetőséget teremtett arra, hogy a foglalkoztatás dinamikus növekedésbe kezdjen Magyarországon. 2013 közepén már annyian dolgoztak hazánkban, mint a válság előtt, azóta pedig messze tovább szárnyalt a létszám.

2016 utolsó negyedévében elértünk oda, hogy a 15-64 évesek körében a magyar foglalkoztatottsági ráta (67,5%) meghaladta az uniós átlagot (66,9%).

Megjegyezzük, a 67,5 százalékos foglalkoztatottsági rátából 3,4 százalékpont az közmunkásokat takarja, akiket az állam szociális alapon foglalkoztat. Ugyanakkor e népesség döntő többsége valószínűleg nem tudna más formában munkát vállalni, mivel képzetlen vagy alacsonyan képzett, számos munkavállaláshoz szükséges készsége hiányzik, arról nem is beszélve, hogy többségük az ország olyan területein él, ahol a munkakínálat sem bőséges.

Abban hagytuk le az EU-t, amiben sokáig sereghajtók voltunk

A 25-54 évesek körében csúcson a foglalkoztatottság

A 25-54 évesek körében a legkedvezőbbek a mutatóink,

ebben a korcsoportban a magyar foglalkoztatási ráta 2016 végén már 82,9 százaléknál járt, miközben az uniós átlag 79,1 százalék volt.

A versenytársaink közül csupán Csehországban magasabb a miénknél a foglalkoztatási ráta ebben a korosztályban, és egyben itt a legmagasabb az EU-ban.

Mivel a 25-54 éveseknél már nagyon magas a foglalkoztatottsági arány, ez azt is jelenti, hogy már csak minimálisan képes majd tovább növekedni.

Abban hagytuk le az EU-t, amiben sokáig sereghajtók voltunk

A fiatalok és a nyugdíj előtt állók között még vannak tartalékok

Magyarországon 2016 végén a 15-24 évesek 29,2 százaléka dolgozott, ami közel 5 százalékponttal alacsonyabb, mint az uniós átlag (34%), ugyanakkor a régiós országok között a legmagasabb arányt jelenti.

Abban hagytuk le az EU-t, amiben sokáig sereghajtók voltunk
Hasonlóan le vagyunk maradva a nyugdíj előtt álló korosztály foglalkoztatottsági mutatóiban is. A magyar 55-64 évesek 51,1 százaléka dolgozott 2016 végén, miközben az EU-ban ez az arány 55,8 százalék volt.

Abban hagytuk le az EU-t, amiben sokáig sereghajtók voltunk
Összességében tehát a munkavállalás szempontjából legrelevánsabb 25-54 éves korosztályban már olyan magas a foglalkoztatottság Magyarországon, hogy az már csak lassan, és csak kis mértékben tud tovább emelkedni, tehát a foglalkoztatottság további emelkedéséhez fiatalokat, illetve nyugdíj előtt állókat kell bevonni a munka világába. Pontosan ennek a két korcsoportnak a foglalkoztatását hivatott elősegíteni a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amely kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget biztosít a cégeknek.

Az 55-64 éves korosztályban emellett a folyamatban lévő nyugdíjkorhatár-emelkedésnek köszönhetően is mindenképpen tovább fog emelkedni a foglalkoztatási arány a következő években, hiszen 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik a minimum korhatár. Ezt követően korhatár előtt már lényegében csak a Nők 40 program keretében lehet nyugdíjba menni, azt is persze csak nőknek.

Ami pedig a 15-24 éveseket illeti, a kormány egyrészt a duális képzés népszerűsítésével próbálja elérni, hogy a fiatalok minél hamarabb kilépjenek a munkaerőpiacra, másrészt az európai uniós forrásból biztosított Ifjúsági Garanciaprogram is a 25 év alatti korosztály foglalkoztatásának elősegítését célozza. Hozzá kell tenni, ennél a korosztálynál éppen hogy inkább az lenne a fontos, hogy minél tovább az iskolapadban maradjanak.

Fontos azt is látni, hogy bár a foglalkoztatási arányt egyes korcsoportokban még lehet növelni, a munkaképes korú (15-64 éves) népesség összességében folyamatosan fogy a negatív demográfiai folyamatok miatt. A relatív mutatóink így bármilyen magasra is emelkednek, előbb-utóbb csökkenni kezd majd a foglalkoztatottak száma Magyarországon.


Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
repules szegell iata GettyImages-1180597944
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Frankfurti tőzsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-1133086819