A válságnak és az azt követő reformoknak köszönhetően a magyar munkaerő-kínálat megnőtt, ami a gazdasági fellendüléssel együtt lehetőséget teremtett arra, hogy a foglalkoztatás dinamikus növekedésbe kezdjen Magyarországon. 2013 közepén már annyian dolgoztak hazánkban, mint a válság előtt, azóta pedig messze tovább szárnyalt a létszám.
2016 utolsó negyedévében elértünk oda, hogy a 15-64 évesek körében a magyar foglalkoztatottsági ráta (67,5%) meghaladta az uniós átlagot (66,9%).
Megjegyezzük, a 67,5 százalékos foglalkoztatottsági rátából 3,4 százalékpont az közmunkásokat takarja, akiket az állam szociális alapon foglalkoztat. Ugyanakkor e népesség döntő többsége valószínűleg nem tudna más formában munkát vállalni, mivel képzetlen vagy alacsonyan képzett, számos munkavállaláshoz szükséges készsége hiányzik, arról nem is beszélve, hogy többségük az ország olyan területein él, ahol a munkakínálat sem bőséges.
A 25-54 évesek körében csúcson a foglalkoztatottság
A 25-54 évesek körében a legkedvezőbbek a mutatóink,ebben a korcsoportban a magyar foglalkoztatási ráta 2016 végén már 82,9 százaléknál járt, miközben az uniós átlag 79,1 százalék volt.
A versenytársaink közül csupán Csehországban magasabb a miénknél a foglalkoztatási ráta ebben a korosztályban, és egyben itt a legmagasabb az EU-ban.Mivel a 25-54 éveseknél már nagyon magas a foglalkoztatottsági arány, ez azt is jelenti, hogy már csak minimálisan képes majd tovább növekedni.
A fiatalok és a nyugdíj előtt állók között még vannak tartalékok
Magyarországon 2016 végén a 15-24 évesek 29,2 százaléka dolgozott, ami közel 5 százalékponttal alacsonyabb, mint az uniós átlag (34%), ugyanakkor a régiós országok között a legmagasabb arányt jelenti.
Az 55-64 éves korosztályban emellett a folyamatban lévő nyugdíjkorhatár-emelkedésnek köszönhetően is mindenképpen tovább fog emelkedni a foglalkoztatási arány a következő években, hiszen 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik a minimum korhatár. Ezt követően korhatár előtt már lényegében csak a Nők 40 program keretében lehet nyugdíjba menni, azt is persze csak nőknek.
Ami pedig a 15-24 éveseket illeti, a kormány egyrészt a duális képzés népszerűsítésével próbálja elérni, hogy a fiatalok minél hamarabb kilépjenek a munkaerőpiacra, másrészt az európai uniós forrásból biztosított Ifjúsági Garanciaprogram is a 25 év alatti korosztály foglalkoztatásának elősegítését célozza. Hozzá kell tenni, ennél a korosztálynál éppen hogy inkább az lenne a fontos, hogy minél tovább az iskolapadban maradjanak.
Fontos azt is látni, hogy bár a foglalkoztatási arányt egyes korcsoportokban még lehet növelni, a munkaképes korú (15-64 éves) népesség összességében folyamatosan fogy a negatív demográfiai folyamatok miatt. A relatív mutatóink így bármilyen magasra is emelkednek, előbb-utóbb csökkenni kezd majd a foglalkoztatottak száma Magyarországon.
Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt
