Elbukhatja Magyarország a kvótapert!
Gazdaság

Elbukhatja Magyarország a kvótapert!

Portfolio
"A mai napon ismertetett indítványában Yves Bot főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság utasítsa el a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket" - áll az Európa Bíróság ma közzétett főtanácsnoki indítványában. Ez az indítvány nem kötelező érvényű a Bíróság számára, mindenesetre fontos a végső döntés szempontjából (jellemzően követi a Bíróság az indítványt), amely korábbi sajtóhírek alapján valamikor ősszel jöhet. Orbán Viktor kormányfő korábban már azt jelezte, hogy ha a Bíróság ellenünk dönt, akkor sem fogja Magyarország betartani az így már jogerősen is kötelező érvényű menekültkvótát, amelynek keretében 1294 embert kellene befogadnunk.

Miről van szó pontosan?

A keresetlevelet először a Szlovák Köztársaság nyújtotta be 2015. december 2-án (majd másnap csatlakozott a perhez Magyarország, később pedig Lengyelország), amelyben azt kérte a Bíróságtól, hogy

semmisítse meg a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 tanácsi határozatot, és kötelezze az Európai Unió Tanácsát a költségek viselésére.

Az említett, a tagállamok belügyminisztereiből összeállt tanácsi határozat a migrációs válságra válaszul született 2015. szeptemberében, amely azt rögzítette, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújt Olaszországnak és Görögországnak. A határozat azt írta elő, hogy két év alatt 120 ezer, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt helyezzenek át a két tagállamból az EU többi tagállamába egy kvóta alapján.

Bár Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Románia a tanácsban e határozat elfogadása ellen szavazott, a minősített többség mégis összejött, így a határozat értelmében Magyarországnak be kellene fogadnia 1294 menekültet. Éppen ezt a kötelező elosztási mechanizmust támadta meg először 2015 végén Szlovákia, majd ehhez csatlakozott Magyarország és Lengyelország.

A megtámadott határozatot az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján fogadták el, amely úgy rendelkezik, hogy

[h]a egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.

A felperesek azt kérték, hogy "a Bíróság semmisítse meg ezt a határozatot, és egyrészt annak a bizonyítására irányuló indokokra hivatkozik, hogy a határozat elfogadása olyan hibákon alapul, amelyek eljárási jellegűek vagy nem megfelelő jogalap megválasztásához kapcsolódnak, másrészt pedig arra hivatkozik, hogy a határozat nem alkalmas a migrációs válságra való reagálásra és e tekintetben nem is szükséges."

Két oldal feszült egymásnak a bírósági per során. Az egyik oldalon Lengyelország lépett be a perbe, hogy Szlovákiát és Magyarországot támogassa, míg a másik oldalon Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Svédország és a Bizottság az Európai Unió Tanácsának támogatása végett avatkozott be.

A most kihirdetett főtanácsnoki indítvány azt jelenti, hogy a főtanácsnok úgy ítéli meg: a tanácsi határozatban rögzített "mechanizmus hatékonyan és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015-ös migrációs válság következményeit".

Azért erről a két országról van szó, mert az első hullámban ebbe a két országba áramlott a legtöbb menekült, majd Görögország felől érkezett a Balkánon át Magyarország területére több tízezer ember.

A ma közzétett főtanácsnoki indítvány alapján kezdi meg a Bíróság a tanácskozást az ügyről és korábbi sajtóhírek szerint majd valamikor ősszel születik meg a döntés. A Bíróság 15 fős nagytanácsa egyszerű többséggel hozza meg határozatát.

A döntés indoklásának főbb pontjai

A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a megtámadott határozatot a tartalmára tekintettel nem lehet jogalkotási aktusnak minősíteni, és "a megtámadott határozat elfogadása nem minősül jogalkotási eljárás megkerülésének."

A főtanácsnok álláspontja szerin az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése "felhatalmazást biztosít olyan intézkedések elfogadására, amelyek az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek. A főtanácsnok azt is hangsúlyozza, hogy ez a rendelkezés lehetővé teszi a Tanács számára a migrációs válság kezeléséhez általa szükségesnek vélt valamennyi átmeneti intézkedés elfogadását. Ezen túlmenően a főtanácsnok megállapítja, hogy ezek a pontos és ideiglenes eltérések nem azonosíthatók a menekültügyi uniós jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával".

Mivel főtanácsnok szerint a tanácsi határozat "nem jogalkotási aktusnak minősül, elfogadására nem vonatkoznak a nemzeti parlamentek részvételével összefüggő követelmények (ezek a követelmények ugyanis csak a jogalkotási aktusokra alkalmazandók)."

Az is lényeges, hogy a főtanácsnok szerint "a Tanács nem volt köteles egyhangú szavazásra" és "a főtanácsnok álláspontja szerint a megtámadott határozat automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy könnyítsenek a 2015 nyarán bekövetkezett migrációs válságot követően a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő jelentős nyomáson, és ezért alkalmas az általa követett célkitűzés elérésére."

Lényeges: a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a tanácsi határozat nem megfelelő hatékonyságát "olyan tényezők összessége magyarázza, amelyek között szerepel az, hogy

a megtámadott határozatot egyes tagállamok (közöttük Magyarország és Szlovákia) részlegesen vagy teljes mértékben nem hajtják végre, ami ellentétes a szolidaritással és a terhek igazságos megosztásával kapcsolatos azon kötelezettséggel, amely a tagállamokra a menekültügyi politika területén vonatkozik."

A főtanácsnok a fentiek alapján összességében leszögezi: a terhek igazságos megosztásával kapcsolatos kötelezettség "lehetővé teszi a Tanács számára az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek tagállamok közötti kötelező elosztását érintő átmeneti intézkedés elfogadását, így az ilyen intézkedés nem tekinthető úgy, hogy az nyilvánvalóan meghaladja azt, ami a migrációs válságra való hatékony válasz adásához szükséges."

Címlapkép forrása: Shutterstock
nemet autoipar autogyartas
cimlap_2050klimasemlegesseg
shutterstock_1420888847
nyugdíj191203gettystock
varga mihály MTI
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
nemet autoipar autogyartas