Egész Európát érintő botrány érik a németeknél
Gazdaság

Egész Európát érintő botrány érik a németeknél

Portfolio
Komoly botrány érik az európai pénzvilág tetején, a héten ugyanis kimondta a német alkotmánybíróság, hogy álláspontja szerint az Európai Központi Bank a piacokat ezermilliárd eurókkal elárasztó eszközvásárlási programjával túlléphette hatáskörét, vagyis igazuk lehet azoknak, akik emiatt kritizálták az intézményt. Az alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy foglaljon állást a kérdésben. Korábban már volt hasonlóra példa, ami alapján nem valószínű, hogy a luxemburgi székhelyű testület egyik napról a másikra illegálisnak minősíti majd a programot, ennek ellenére fontos következményei lehetnek az ügynek - vélik a Commerzbank szakértői.
2014-ben az Európai Központi Bank (EKB) az eurózónás gazdaság gyengélkedése, illetve a növekvő deflációs veszélyek miatt arra kényszerült, hogy az alapkamat csökkentésén felül nem konvencionális eszközök segítségével is lazítson a monetáris kondíciókon. 2015 márciusában indult el - akkor még 60 milliárd eurós havi keretösszeggel - az EKB eszközvásárlási programja, melynek keretében a jegybank eszközfedezetű értékpapírok, államkötvények, illetve később (a lehető legmagasabb adósbesorolással bíró) vállalati kötvények vásárlásába kezdett.

A mennyiségi lazítási program révén a rendszerbe ömlő óriási pénzmennyiség (több mint 2000 milliárd euró) egy eszközosztályt sem hagyott érintetlenül, a legnagyobb mozgást viszont egyértelműen a kötvénypiacokon idézte elő. A következő ábrán látszik, hogy a program kezdete óta - de már azt megelőzően is, hiszen a kötvénypiacok előretekintően áraznak - milyen durva hozamesés zajlott le az eurózónás állampapír-piacokon.

Egész Európát érintő botrány érik a németeknél
Az elmúlt években az EKB mennyiségi lazítási programja a hozam leszorítása miatt sok százmilliárd eurós megtakarítást jelentett a tagállamok költségvetései számára. Ez bizonyos szempontból jó dolog, hiszen elviselhetőbbé tette a kamatfizetési terheket, azonban a program kritikusai szerint tiltott monetáris finanszírozás valósul meg, azaz tulajdonképp a jegybank fizeti a kormányzati kiadások egy részét (hiszen amit a kamatokon megspórol az állam, azt másra költheti).

Elsősorban konzervatív német közgazdászok és politikusok tiltakoznak az EKB mennyiségi lazítási programja ellen, így az sem véletlen, hogy az ügy egészen a német alkotmánybíróságig jutott.

Talán ironikus, hogy pont a német állam volt az egyik legnagyobb haszonélvezője az EKB monetáris politikájának, ugyanis néhány év alatt több mint 200 milliárd eurót sikerült így megspórolniuk a németeknek.

A német bírói testület kedden kiadott közleményében megerősítette a kritikusokat aggályaikban, ugyanis kimondta, hogy felmerül a monetáris finanszírozás megalapozott gyanúja, azaz az EKB valóban túlléphette monetáris politikai mandátumát. A testület ezért az Európai Bírósághoz fordult, hogy az minél előbb foglaljon állást az ügyben.

A luxemburgi székhelyű EB-hez korábban már eljutott egy hasonló ügy, akkor az EKB úgynevezett OMT-programja verte ki a biztosítékot a németeknél: ezt még 2012-ben hozta létre az EKB, hogy a perifériás országok államkötvényeinek vásárlása révén lejjebb szorítsa az adósságválság miatt elszálló állampaír-piaci hozamokat, az euróövezet szétesést elkerülendő.

Akkor az EB nem értett egyet a német alkotmánybíróság véleményével, miszerint az EKB programja törvényt sértett, a Commerzbank szakértői szerint pedig most sem várható, hogy az EB illegálisnak minősítse a kötvényvásárlási programot. Ezt valószínűleg azzal indokolja majd, hogy 2015-ben valós veszélyt jelentett az eurózónás defláció, ezért mindent meg kellett tenni annak elkerülése érdekében.

Tény, hogy az ügy nagyobb visszhangot kapna, ha az EB elmarasztalnál az Európai Központi Bankot tiltott monetáris finanszírozás miatt, azonban így is komoly következményei lehetnek.

Az egyre hevesebb tiltakozás gyakorlatilag kizárja annak lehetőségét, hogy az EKB változtathasson az eszközvásárlási program egyik legfontosabb megkötésén, a 33%-os kibocsátói limiten. Ez azt jelenti, hogy a jegybank egyetlen ország esetében sem birtokolhat a piacon lévő állampapírok 33%-ánál többet, ami pontosan a monetáris finanszírozás elkerülését hivatott biztosítani.

Márpedig enélkül szinte biztos, hogy jövőre nem tudja a jelenlegi tempóban folytatni az államkötvények vásárlását az EKB, ami tovább növeli a nyomást az eurózónás jegybankárokon, hogy rövidesen hozzákezdjenek a vásárlások visszafogásához.

Hiába alacsonyabb még mindig az infláció a 2%-os célértéknél, nagyon úgy tűnik, hogy az EKB szép lassan sarokba szorítja magát, ezért arra kényszerülhet, hogy hamarosan elzárja a pénzcsapokat.

Hogyan hat a gazdaságra és az inflációra az EKB mennyiségi lazítási programja?

  • Azáltal, hogy a jegybank új szereplőként megjelenik a kötvénypiacokon, a kereslet hatására először is megemelkedik az általa vásárolt kötvények árfolyama.
  • Ebbe a csoportba tartoznak egyrészt az eszközfedezetű értékpapírok és a fedezett kötvények, amelyek mögött többnyire valamilyen hitel-jogviszonyt megtestesítő eszközök állnak. A jegybanki kereslet felhatja tehát ezeknek az eszközöknek az árát, ami arra ösztönözheti a bankokat, hogy további lakossági és vállalati hiteleket helyezzenek ki, méghozzá a korábbinál kedvezőbb kamatfeltételek mellett. A felélénkülő hitelezés a fogyasztási és beruházási keresletre gyakorolt pozitív hatása révén a gazdasági növekedést, végsősoron pedig az inflációt is befolyásolja.
  • Ugyanez az elv érvényesül az állampapír-piacokon is: a jegybanki kereslet felfelé hajtja a kötvények árfolyamát, azaz leszorítja a hozamokat. Mindez a kamatfizetési terhek visszafogásán keresztül megtakarítást jelent a tagállamok államháztartásainak, a megnövekedett költségvetési mozgástér pedig felhasználható a gazdaság élénkítésére.
  • Az EKB által a kötvénypiacokon olyan eszközök hozamát is leszorítja, amik nem képezik az eszközvásárlás részét, hiszen a befektetők a csökkenő hozamkörnyezetben elkezdenek kockázatosabb, magasabb potenciális megtérülést biztosító eszközosztályokba fektetni. Ennek a folyamatnak nagy haszonélvezői például az ingatlanok, a befektetésre nem ajánlott (bóvli) vállalati kötvények, illetve a részvények. Az alacsonyabb befektetői hozamelvárás olcsóbb forrásbevonási lehetőséget jelent a vállalatok számára, ami szintén jótékonyan hat a beruházási kereslet alakulására, hiszen több projekt jelenértéke válik pozitívvá, azaz olyan beruházások is megtérülhetnek, amelyek magasabb hozamkörnyezetben veszteségesek lennének.
  • Azáltal, hogy a jegybank gyakorlatilag az összes piaci szegmensben felhajtja az eszközárakat, jelentős vagyonnövekedést biztosít az érintett eszközökben érdekeltséggel bírók számára. Elméletileg ez a vagyonnövekedés ösztönzőleg hat a fogyasztásra, ezáltal pedig a gazdasági növekedésre és az inflációra is.
  • Végezetül nem szabad megfeledkezni a jegybanki kommunikáció, illetve az erre épülő várakozások szerepéről. A mennyiségi lazítási program megléte ugyanis tartósan alacsony kamatszinteket sugall a piacok számára, ami segítheti a vállalati projektek megvalósulását, hiszen a gazdasági szereplőknek nem kell tartania attól, hogy a hitelkamatok emelkedése már rövidtávon ronthatja projektjeik megtérülését.

Frankfurti tőzsde
cimlap_Orlen0129
gyárimunkásfactoryworkerdolgozógyár
forintdevizaárfolyam
bigben
factory worker gyári munkás hegesztés
vargamihály
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
gyárimunkásfactoryworkerdolgozógyár