Miért reagált az MNB a forinterősödésre?
Gazdaság

Miért reagált az MNB a forinterősödésre?

Kedden döntött a kamatokról az MNB, amihez szokás szerint indoklást is közölt. A következő piacokat befolyásoló lépésre a forgatókönyv szerint egy hónap múlva, szeptember végén kerülhetett volna sor. Ehhez képest 48 óra sem telt el, és a jegybank újra megszólalt, egyértelműen piacbefolyásoló szándékkal. Mi történt?
2015 közepe óta a forint-euró árfolyam gyakorlatilag folyamatosan a 305-ös szint felett tartózkodott, és nagyjából minden piaci szereplő elfogadta, hogy a forint helye valahol a 305 és 315 közötti sávban van. A kurzus azonban az év eleje óta folyamatosan erősödött, és mivel ebben a hónapban a 305-ös szintet is áttörte, belátható távolságra került, hogy újra kettes számjeggyel kezdődjön az árfolyam.

Mindez az MNB-nek jól sejthetően nem tetszett. A jegybank ugyanis úgy ítéli meg, hogy inflációs, növekedési (és nyereségességi) szempontok is a gyenge forint mellett szólnak. Bár a jegybank hangsúlyozni szokta, hogy nincs árfolyamcélja, a monetáris politika karakterét mégis csak a kamatokból és az árfolyamból álló kondíciós mix határozza meg. A kamatot szeretné hosszú távon stabilan tartani (a rövid lejáratú hozamokat talán már nem is igen tudná lejjebb faragni), így hát a forint erősödése a monetáris kondíciók szigorodását jelenti.

Nem véletlen, hogy már a keddi kamatdöntés előtt több elemző is azt várta, hogy a jegybank esetleg nem hagyja szó nélkül a forint erősödését. Az események arra utalnak, hogy a piac nem olvasott ki ilyen típusú üzenet a jegybank kommunikációjából. A forint a kamatdöntés utáni másfél napban tovább erősödött, egészen addig, amíg ma délelőtt megjelentek a Reuters kérdéseire adott jegybanki válaszok.

Ezek a válaszok pedig elég világosak, egyértelműen verbális intervenciónak foghatók fel, fellépve a forint erősödése ellen. Mi derül ki a mai kommunikációból?
  • A jegybank továbbra sem aggódik felfelé mutató inflációs kockázatok miatt: "A Monetáris Tanács a júniusi Inflációs jelentésben lefelé mutató inflációs kockázatokat is azonosított. Ezek a kockázatok az elmúlt hónapokban is fennmaradtak, a Monetáris Tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz."
  • A jegybank még abban az esetben sem aggódna, ha az inflációs cél teljesülését veszély fenyegetné, mert az inflációs célkövetés rendszerét lazán fogja fel: "A közép-kelet-európai régió országai között jelentős eltérések vannak, ezért érdemes különbséget tenni köztük. Ezekbe az eltérő jegyekbe beletartoznak a makrogazdasági folyamatok, köztük az infláció alakulása, emellett a jegybankok inflációs célkövető rendszerei is különbözőek, beleértve az inflációs célok szintjét és a keretrendszer rugalmasságát."
  • A jegybank a monetáris kondíciók szigorodását érzékeli, amit nem kíván tolerálni, ezért ennek ellensúlyozására további lazító lépéseket kíván tenni: "A közlemény utolsó mondatának változása - a feltételesség elhagyása - a korábbiakhoz képest egyértelműen megerősíti, hogy az MT a monetáris kondíciókat kész nemhagyományos, célzott eszközökön keresztüli lazítással biztosítani."

A mostani eset a jegybank számára sem tanulság nélküli. A monetáris tanács ugyanis a klasszikus kommunikációs csatornán (a keddi kamatdöntés és annak közleménye) még egy olyan üzenet átvitelét sem tudta megoldani, amit egyébként a piac szívesen kiolvasott volna belőle. (Pedig ilyen esetben a piacot nem kell félteni: nyáron Mario Draghi EKB-elnök beszédébe a piac úgy belelátta, amit akart, hogy másnap fél Frankfurt azon dolgozott, hogy helyrerakja a félreértést.)

Mi volt az oka, hogy nem ment át az üzenet? Alapvetően négy - nem tanulságok nélkül való - magyarázat adódik.
  • A jegybanki közlemények nyelvezete olyan, hogy három magyartanár dereka törik bele, mire elolvassák. Ízlelgessük például a keddi dokumentum egyik kulcsmondatát: "A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár korábbi átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása van összhangban." Hónapról hónapra ilyen mondatok bogozgatásából kell kinyerni a jegybank - esetlegesen megváltozott - üzenetét.
  • Ezt nehezíti, hogy ezek a mondatok néha minden ok nélkül is megváltoznak. A fent idézett mondat például egy hónapja még így hangzott: "A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével." Ha jól megnézzük, a két mondat valójában ugyanazt jelenti. Ám ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy a tagmondatok és szavak cseréje hordoz-e hangsúlybeli eltolódást. A nemzetközi gyakorlatban a jegybankok patikamérlegen kimért kommunikációja néha egy-egy jelző elhagyásával vagy lecserélésével próbálja befolyásolni a piaci várakozásokat ("vigilance" - ha emlékszik még rá valaki). A szereplők pedig ezt pontosan tudják.
  • A barokkos, összevissza törő mondatokkal a jegybank azért is megnehezíti a saját dolgát, mert az angol nyelvű változatba néha ezt nem sikerül tökéletesen átültetni, így a két közlemény nem fedi tökéletesen egymást.
  • A legnagyobb gond azonban az, hogy - miközben a fenti bizonytalanságok amúgy is nehezítik az értelmezést - a kommunikációs jelzések rendkívül tompák. Ezúttal például a jegybank arra hivatkozik, hogy a piacon nem vették észre, hogy az utolsó mondatból "elmarad a feltételesség". Mit is jelent ez? Hát azt, hogy júliusban az MNB még úgy fogalmazott, hogy jöhet további lazítás amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól. Ehhez képest most "csak" azt írta, hogy "a Monetáris Tanács az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat kész nemhagyományos, célzott eszközökön keresztüli lazítással biztosítani." Ebben valóban nincs explicit feltétel megfogalmazva, de ha megnézzük, ennek elhagyása fikarcnyi elmozdulást sem jelent a monetáris politika alapállásán. Ha komolyan vennénk a feltétel elhagyását, akkor az azt jelentené, hogy a jegybank mostantól akkor is kész lazítani, ha az az inflációs céllal szembemegy. Egy ilyen értelmezés ellen valószínűleg sok tanácstag tiltakozna, és citálná, hogy a friss mondat is "az inflációs cél elérésére" hivatkozik. És igazuk is lenne, csak hát akkor visszajutunk oda, hogy a jegybank kamatkilátásokra utaló hagyományos mondata szemantikailag nem különbözik az előző havitól.

Nem ez az első eset, amikor a monetáris tanácsnak homályosan sikerül átvinni az üzeneteit. Két éve azzal gondolták jelezni a kamatcsökkentési ciklus végének közeledtét, hogy egy mondatban a "mindaddig" szót "addigra" cserélték. A monetáris tanács közleménye azonban nem hangulatfestő elemekkel kell, hogy operáljon. Különben még többször előfordulhat, hogy az árfolyamcél nélküli jegybank árfolyamcélok érdekében kénytelen verbálisan interveniálni.
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
lynx ifv