Gazdaság

Kvótaper: Brüsszel máris belengette a következő fegyvert (2.)

MTI
Portfolio
Teljességgel elfogadhatatlan az Európai Bíróság ma kihirdetett ítélete a kvótaperben, amely felelőtlen és felháborító - többek között így fogalmazott mai rögtönzött sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter azt is mondta, hogy a magyar kormány minden jogi eszközt ki fog használni, hogy maga dönthesse el, kit enged be az országba. Trócsányi László igazságügyi miniszter közben azt közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben. Az Európai Bizottság illetékes biztosa üdvözölte a bíróság döntését, majd belengette: ha a renitens országok nem változtatnak álláspontjukon, akkor az ellenük indított eljárás a következő szakaszba léphet és végül pénzügyi bírságra számíthatnak.
A mai bírósági döntés eredménye és az eddigi megszólalások:

A magyar reakció

Szijjártó Péter az MTI szerint hangsúlyozta, "az igaz csata csak most kezdődik el", Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit. A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született, "a politika megerőszakolta az európai jogot". A döntés - az alapszerződésekkel ellentétesen - kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot - közölte Szijjártó Péter.

A sajtótájékoztatón Trócsányi László igazságügyi miniszter is arról beszélt, hogy Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit.

Szavai szerint a döntés megbontotta az EU intézményeinek egyensúlyát: annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje.

Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia - mondta. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a bíróság érvelése nem meggyőző, és az "európai mainstream" alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna - mondta. Megjegyezte: nehezen elfogadható álláspont, hogy 2015-ben nem volt migrációs szükséghelyzet.

A tárcavezető kijelentette: a bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban új szempontokat hoznak elő. Kérdésre Trócsányi László közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben.

A szlovák reakció

Közben Robert Fico szlovák kormányfő is megszólalt az ügyben, jóval békülékenyebb hangot ütött meg azzal, hogy azt mondta: elfogadják a bíróság döntését. Ő is azt mondta azonban, hogy a kormánya álláspontja a kvótadöntéssel kapcsolatban továbbra sem változott meg és a szolidaritás más módjait kívánják kifejezni, nem azt, hogy mások rákényszerítik az országra, hogy olyanokat fogadjanak be, akiket nem akarnak.

A német kormány is megszólalt a döntésről és azt szorgalmazta, hogy a bíróság döntését, a menekültek áthelyezését minél hamarabb hajtsák végre a tagállamok.

Ezt mondja a Bizottság

Alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösenLengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság, valamint a kvótáikat még nem teljeskörűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére - jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos szerdán.

Az uniós biztos hangsúlyozta, az Európai Bizottság üdvözli az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését, amelyben a bíróság megerősítette az áthelyezésről szóló második tanácsi határozat érvényességét, és elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét.

A tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg, az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell - húzta alá a biztos.

Ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy

- mondta Avramopulosz.

A bíróság kötelezettségszegési eljárás végén pénzbüntetést róhat ki a tagállamokra, melyet mindaddig fizetniük kell, míg jogi kötelességüknek eleget nem tesznek.

Az uniós biztos hangsúlyozta, az európai szolidaritás kérdése esetén "nem számokról van szó". Mint mondta, nem lehet úgy válogatni az intézkedések között, mint egy étlapról, ezért is támogatja az uniós bizottság a bíróság szerdai döntését.

A német kül- és belügyminiszter is megszólalt

Németország valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról - közölte szerdán Berlinben a német külügyminiszter.

Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a bíróság végérvényesen tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az "európai szolidaritásról" szóló döntés "nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van".

A szociáldemokrata (SPD) politikus hozzátette: "mindig is azt mondtam kelet-európai partnereinknek, hogy helyes, ha kétség esetén bíróság előtt tisztázzuk a kérdéseket", most azonban "elvárhatjuk, és el is várjuk, hogy valamennyi európai partner tartsa be az ítéletet, és további késlekedés nélkül hajtsa végre a döntést" a menedékkérők elosztásáról.

Az Európai Unió erejét a jog ereje adja, az uniós partnerek közötti megbízhatóság pedig nehéz döntéseknél is elengedhetetlen. Ez érvényes volt a múltban, most pedig az aktuális kihívások miatt még inkább érvényes - fejtette ki közleményében a német külügyminiszter, aláhúzva, hogy "a szolidaritás nem egyirányú utca".

Sigmar Gabriel sajtónyilatkozatot is tett az ügyben, kiemelte, hogy a jogállamiság része, de a jogbiztonság és az európai igazságszolgáltatás iránti bizalom fenntartása érdekében is fontos, hogy az Európai Bírósághoz forduló országok betartsák a testület ítéletét.

A menedékkérők magyarországi helyzetével kapcsolatban újságírói kérdésre azt mondta, gondoskodni kell az "emberhez méltó" és a menedékkérők jogainak védelmét biztosító elhelyezésről. Ellenkező esetben uniós kötelezettségszegési eljárás fenyeget, amely "viszonylag sok pénzbe kerül".

Az ugyanis nem lehet, hogy az európai adófizetők pénz bocsátanak rendelkezésre, de nem várhatják el az európai jog érvényesítését

- mondta az SPD-s politikus. Hozzátette: "Európában nem megy, hogy valaki pénzt kap, de megsérti a jogállamiságot".

Az SPD elnök-kancellárjelöltje, Martin Schulz az ítélet kihirdetése után Twitter-oldalán Horst Seehofer bajor kormányfőre, a bajor jobbközép CSU elnökére utalva azt írta: vajon

mikor határolódik el már végre Seehofer a barátjától, Orbántól?

Az SPD koalíciós társa, a CDU/CSU pártszövetség részéről Thomas de Maiziere belügyminiszter sajtónyilatkozatában kiemelte: a bírósági döntés "jó és fontos jel", azt mutatja, hogy "a menekültek nagy témáját csak európai szolidaritással lehet megoldani", ami a harmadik országokkal folytatott együttműködésre, a külső határok védelmére és a legális úton érkező menekültkontingesek ügyére is vonatkozik.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette: elvárja, hogy az érintett országok teljes mértékben eleget tegyenek kötelezettségeiknek, elfogadják az ítéletet, befogadják a megfelelő számú, védelemre szoruló menekültet és gondoskodjanak arról, hogy ott is maradjanak.

Az ellenzéki erők sorában a Zöldek részéről a pártot a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában vezető úgynevezett csúcsjelölti duó egyik tagja, Katrin Göring-Eckardt közleményében kiemelte, hogy a döntés "helyes és fontos", ezután pedig egy hosszú távú megoldást kell kidolgozni.

A CDU/CSU-tól jobbra álló, Bundestagon kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) részéről az egyik csúcsjelölt, Alexander Gauland hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Szlovákiának

állhatatosnak kell maradnia, és nem szabad meghajolnia a brüsszeli diktátum előtt.

"Nem lehet, hogy ezeknek a kis országoknak most tömegesen kelljen befogadniuk menekülteket, akiket nem hívtak meg" - írta közleményében Alexander Gauland, hozzátéve: inkább arra van szükség, hogy "Brüsszel átgondolja igazságtalan elosztási politikáját".
Csanyi Sandor Prima Primissima dijatado
szergej lavrov oroszorszag
Elkezdődött a visszaszámlálás, május végén jön a Brain Bar
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
amerikai tozsdek erosodese