Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
Gazdaság

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve

Magyarország versenyképességének gyenge pontjainak azonosítására vállalkozott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank közgazdászainak legújabb, mostantól rendszeresen megjelenő kiadványa 106 mutatón keresztül helyezi el hazánkat a versenyképességi térképen. Ebből kiderül: nem kis feladat vár az illetékes döntéshozókra, ha a versenyképesség javítása a cél. Most a 106 mutatóból szemezgetünk.

Hajsza a versenyképesség javításáért

A Magyar Nemzeti Bank sem nézi tétlenül Magyarország relatív gyenge versenyképességi helyzetét, mostantól rendszeresen hallatja a hangját, és erre létrehozta új kiadványát (a 2016-os Versenyképesség és növekedés könyvre alapozva) Versenyképességi jelentés címen, amit a tervek szerint a jövőben minden évben elkészít a jegybank versenyképességi főosztályának stábja. Érzékelhetően kettős célja van a jegybanknak ezzel az új elemzéssel:
  • Egyrészt a jegybank és az NGM által is sokat kritizált nemzetközi versenyképességi rangsoroknak kíván alternatívát állítani. Hangsúlyozva, hogy anyaguk 106, szinte kizárólag objektív mutatóra épít és abban is megkülönböztetik más jelentésektől, hogy nem készítenek kompozit végső indikátort, amelynek már a trendje is érdekes lehetne.
  • Másrészt a kormányzati döntéshozóknak adhat támaszt a kidolgozott konkrét javaslataival, amiből a kabinet már eddig is megvalósított a közelmúltban (lásd: az első táblázat).

Ez utóbbi törekvése azért is érdekes, mert közben a kormány is a saját útját járja a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával a versenyképesség javítása terén. Emiatt jött létre a nyolctagú Nemzeti Versenyképességi Tanács, melyben tanácsadók, cégvezetők, egyetemi oktató és érdekképviseleti vezető is helyet kapott és rendszeresen előállnak saját javaslataikkal, fokozatosan haladva a fontosabb gazdasági területeken.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve


Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve

Minden mutató egyért

Ehhez képest az MNB közgazdászai egy kidolgozott koncepció mentén, 11 széleskörű területen, a versenyképességet meghatározó 106 mutatón keresztül értékelik a magyar gazdaság versenyképességét, nemzetközi összevetésben és tesznek javaslatokat a döntéshozók asztalára. Erről ad átfogó pillanatképet az alábbi táblázat, amiből kiragadunk a továbbiakban néhány fontosabb elemet:

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A vizsgált közel 110 indikátor közül kiemelt 30 mutató azt tükrözi, hogy Magyarország a legtöbb területen valóban elmarad a régiós társak teljesítményétől, ám annak mértéke számos esetben kisebb a szubjektív megítélésre is nagyban támaszkodó nemzetközi felmérések által tükrözöttől - húzzák alá a jegybank szakértői, akik összefoglalásképp azt is kifejtik:

hazánk bankrendszeri és állami versenyképessége bár nagyobb mértékben elmarad a releváns benchmarkoktól, ugyanakkor a makrogazdasági környezet, a munkavállalás és a vállalati versenyképesség, vagy a K+F+I és a demográfia területein nem szenvedünk szignifikáns versenyhátrányt, sőt van, ahol relatív előnnyel is rendelkezünk.

A példa kedvéért

A 106 mutató közül kiemelünk néhány látványos ábrát, amely felvillantja Magyarország relatív versenyképességi pozícióját.

Egységnyi munkaerőköltség, reál. 2005 után jelentősen csökkent az egységnyi munkaerőköltség reál értelemben véve, vagyis a munkaerő nominális összköltsége tehát kisebb mértékben emelkedett, mint a nominális termelékenység. 2016-ban volt egy ugrás, azonban a munkaerőköltség továbbra is elmarad a válságot megelőző szinttől.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
Egységnyi munkaerőköltség (reál, 2005=100)
Egységnyi munkaerőköltség, nominál. Bár a reál egységnyi munkaerőköltség a munkaerőpiacon jelentős alkalmazkodásról tanúskodik, a nominális munkaerőköltség esetén ellentétes folyamat rajzolódik ki. A különbség a G DP deflátorra vezethető vissza, ami túlkompenzálta a munkaköltségek relatív csökkenésének hatását.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
Egységnyi munkaerőköltség (nominál, 2005=100)
Munkatermelékenység. A magyar termelékenység szintje a válságot megelőző években meghaladta a visegrádi régió átlagát, a magyar termelékenység 2010-től kezdődő stagnálása eredményeképpen a visegrádi versenytársak átlagos termelékenysége már 2012-től meghaladta a hazait, amely rés 2016-ra tovább nőtt. A hazai termelékenység 2010 utáni stagnálásának egyik oka a foglalkoztatottság jelentős gazdaságpolitikai ösztönzése és növelése. Ennek eredményeképpen új csoportokat sikerült az inaktívak közül aktivizálni a munkaerőpiacon, ám ezzel párhuzamosan nőtt az alacsony hozzáadott értéket termelő foglalkoztatottak száma is - állapítják meg az MNB közgazdászai.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
Munkatermelékenység (egy munkaórára jutó GDP)
Exportpiaci részesedés. Jól megfigyelhető, hogy 2010-től kezdve a hazai exportpiaci részesedés alakulása elvált a régiótól, elsősorban a korábban húzóágazatnak számító elektronikai, optikai termékek gyártása ágazat vállalati versenyképességi problémái miatt. A negatív trendet az autóipari nagyberuházások törték meg 2013-ban, innentől kezdve a hazai exportpiaci részesedés kezd felzárkózni a régiós szinthez az uniós átlagnál nagyobb dinamikát mutatva.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
Exportpiaci részesedés (részesedés a világ exportjából, 2005=100)
Hozzáadott érték a kibocsátás arányában. A hazai hozzáadott érték a kibocsátás arányában elmarad az Európai Unió átlagától, azonban meghaladja a régiós versenytársaink átlagát. A válságot követően a mutató enyhén mérséklődött, majd 2011-től ismét emelkedésnek indult. A magasabb hozzáadott értékű folyamatok az összeszereléssel szemben a gyártás előtti és utáni szolgáltatásokhoz (K+F, marketing stb.) kötődnek, a régiós országok termelési struktúrája azonban kevésbé a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokon alapul, így a régió e tekintetben elmarad az EU-s átlagtól - emlékeztetnek a jegybank elemzői.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
Hozzáadott érték a kibocsátás arányában
GNI-GDP-gap. A válságot követően csökkent a GNI és G DP közötti rés, amit a vállalati nyereségek csökkenése, a külső adósság jelentős mérséklődése és a külföldön dolgozó magyar munkavállalók számának emelkedése magyarázott. A külföldi munkavállalók által hazautalt jövedelmek jelentős emelkedése és a külföldi tulajdonosi jövedelmek mérséklődése együttesen hozzájárult a különbség 2013-ig látott csökkenéséhez. Jelenleg a hazai GNI-GDP-rés a régió átlagához hasonlóan alakul, azonban az eltérés mértéke továbbra is érdemben meghaladja az EU-s átlagot, ami jelentős részben a fejlettségbeli különbséggel magyarázható.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A GNI és a GDP közötti eltérés a GDP százalékában
GDP-arányos nettó külső adósság. A grafikonról leolvasható, hogy 2016-ra a magyar nettó külső adósságráta historikus szintre süllyedt, megközelítve a visegrádi és az uniós országok átlagát. Ez Magyarország külső sérülékenységének csökkenését eredményezte, és hozzájárult egyben az ország kockázati megítélésének javulásához, ami a felárak mérséklődését és a versenyképesség javulását eredményezte.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A GDP-arányos nettó külső adósság (tulajdonosi hitelek nélkül)
GDP-arányos bruttó megtakarítási ráta. Az elmúlt években a megtakarítási ráta stagnált, azonban tartósan meghaladja a régiós és az uniós átlagot is.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A GDP-arányos bruttó megtakarítási ráta
Foglalkoztatási ráta. Hazánk foglalkoztatási rátája 2016-ra érdemben megközelítette az uniós és a régiós átlagot.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A foglalkoztatási ráta a 15-74 éves korosztályban
Munkanélküliségi ráta. 2016-ra hazánkban a munkanélküliségi ráta historikusan alacsony szintre csökkent, ami az egyik legalacsonyabb az EU tagállamai között.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A munkanélküliségi ráta a 15-74 éves korosztályban
Részmunkaidős munkavállalók aránya. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya uniós átlagban jóval nagyobb, mint a visegrádi országokban, ahol a rugalmas munkavégzési formák nem elterjedtek. Idehaza a munkaerőpiac feszesedésével párhuzamosan a válság előtti szint közelébe csökkent a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A részmunkaidős munkavállalók aránya az összes foglalkoztatottból
Tényleges nyugdíjba vonulási idő. A tényleges nyugdíjba vonulási idő számottevően eltérhet a hivatalos öregségi nyugdíjkorhatártól kedvezmények (és kiskapuk) révén. Magyarországon 2010 óta dinamikusan emelkedik a tényleges nyugdíjba vonulási idő, és így 2014-ben már meghaladja a V3 tagállamok átlagát, illetve közelít az EU közösségi átlagához. Ennek oka egyrészt a korkedvezményes nyugdíjazás és a rokkant nyugdíjak jogosultságának felülvizsgálata, másrészt a törvényi nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 2013 és 2022 között - idézik fel a jegybanki szakértők.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A tényleges nyugdíjba vonulási idő
Termelékenység és bérek. Vásárlóerőparitáson számítva (PP S) 2016-ban a magyar bérek több, mint kétszeres lemaradást mutattak a magyar munkaerő legfőbb kivándorlási célpontjának számító országok átlagától (Egyesült Királyság, Németország, Ausztria). A bérek értékelésekor azonban érdemes figyelembe venni a munkaerő által előállított hozzáadott értéket, azaz a termelékenységet is. Az Európai Unió országait tekintve a magyar bérszint a hazai termelékenységgel összhangban alakul - vonják le a következtetést az MNB elemzői.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
Termelékenység és bérek az Európai Unióban (2016)
Állami közigazgatási kiadások. Magyarország esetében a vizsgált időhorizonton a közigazgatási kiadások, az általános közszolgáltatásokra fordított összeg jelentősen meghaladja az EU-s és a régiós átlagot egyaránt. 2013 óta azonban folyamatos csökkenés figyelhető meg.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
Állami közigazgatási kiadások a GDP százalékában
Elektromos áram bekötéséhez szükséges napok. A bekötéséi idő Magyarországon rendkívül hosszú, a jogszabályok szerint akár 257 napra is nyúlhat. Ez többszöröse az uniós és régiós szinteknek, ami versenyhátrányt jelent. A Világbank által bemutatott adatok ugyanakkor a törvény által előírt maximális bekötési adatokat veszi figyelembe, így ez nem feltétlenül nyújt teljesen pontos képet a valós helyzetről - vélekednek a szakértők.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
Az elektromos áram bekötéséhez szükséges napok száma
KKV szektor termelékenysége. A magyar tulajdonú vállalkozások többsége kkv, ezért termelékenységük növekedése a magyar gazdaság felzárkózását erősítené. A magyar munkatermelékenység a regionális átlagnak megfelelő, de a kis- és közepes vállalkozások termelékenysége némileg elmarad a régióstól.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A kkv szektor termelékenysége (2014)
Vállalatok által fizetett adók száma. magyar középvállalatok által fizetett adók száma hasonló, mint az Európai Unióban. A 11,3-es uniós átlaghoz képest Magyarországon 11 különböző adófizetési kötelezettségnek kell évente eleget tenni, ami azonban magasabb a visegrádi régió 7,7-es átlagánál.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A vállalatok által fizetett adók száma
65 évnél idősebbek aránya a teljes népességben. A V3 országokban az idősek társadalomban mért aránya alacsonyabb a magyar és a közösségi átlagnál, de növekedési üteme gyorsabb, mint az EU-ban

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A 65 évnél idősebbek aránya a teljes népességben
Legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya. A saját bevallás szerint legalább egy idegen nyelvet beszélők arányában Magyarország jelentős lemaradásban volt az európai uniós és a régiós országok átlagától 2011-ben. Felmérések igazolják: Magyarországon nem áll rendelkezésre elegendő számú megfelelő nyelvtudással rendelkező szakember.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya (2011)
Potenciálisan elveszített életévek. Az indikátor azt mutatja, hogy 100 000 lakosra vetítve mennyi a 70 éves kor előtt bekövetkező megelőzhető halálozások miatti életév-veszteség egy adott évben. korai halálozás csökkentésében az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége mellett az egészséges életmódnak és a prevenciónak is elsődleges szerepe van.

Így néz ki Magyarország 106 mutatóba sűrítve
A potenciálisan elveszített életévek
Akinek az általunk kiragadott néhány mutató nem lenne elegendő, az ide kattintva éri el a teljes elemzést.
bika wall street index tőzsde
jean cloude juncker
mol olajipar
huawei mobiltelefon
víz water
vonat train máv
e-cigi vape
LONDON, UNITED KINGDOM - 2019/09/04: British Prime Minister Boris Johnson is seen leaving No 10 Downing Street to attend his first Prime Minister's Questions at the House of Commons. Later today the MPs will debate bill that could block no-deal Brexit. ()
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
shutterstock_1470496652