Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről
Gazdaság

Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről

Portfolio
Rendkívül kockázatosan élünk, a magyarok Európa legerősebb dohányosai, a felnőttek körében lassan csökken az alkoholfogyasztás, közben viszont egyre aggasztóbb a fiatalok alkoholfogyasztása, valamint a magyar lakosság a harmadik legsúlyosabb az EU-ban - áll az Európai Bizottság Magyarországról szóló idei egészségügyi országprofil jelentésében. Ez az egészségtelen életmód nagymértékben hozzájárul Magyarországon a kedvezőtlen népegészségügyi mutatókhoz. Közben keveset költünk egészségügyre, a munkaerő-állomány idősödik, a magánszektor egyre erősebb elszívó hatással jelentkezik.
Az elmúlt 15 évben tapasztalt javulás ellenére a várható élettartam Magyarországon továbbra is évekkel elmarad a legtöbb uniós országhoz képest. Jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző társadalmi-gazdasági csoportok egészségi állapotában, amelyek oka a kockázati tényezőknek való nagyobb mértékű kitettségben, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségekben keresendő. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre jutó egészségügyi költés csupán körülbelül az uniós átlag fele - állapítja meg összefoglalóan az Európai Bizottság Magyarországról szóló, csütörtökön bemutatott anyaga.

Ennyire vagyunk egészségesek

A 75,7 éves születéskor várható élettartam mutatójával Magyarország az EU-országok között hátulról az 5. helyet foglalta el 2015-ben. Az elmúlt 15 évben közel 4 ével javult a mutató, azonban még így is közel 5 évvel elmarad az uniós átlagtól.

Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről
A jelentés azt is kiemeli, hogy a várható élettartam tekintetében számottevő eltérés mutatkozik a különböző társadalmi-gazdasági csoportok között. 25 éves korban a várható élettartam azon férfiak és nők körében, akik nem szereztek középfokú végzettséget, több mint 10 évvel alacsonyabb, mint a felsőfokú (egyetemi) végzettséggel rendelkezők körében. Ez főként az olyan kockázati tényezők, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának tudható be, amely miatt magasabb a szív- és érrendszeri betegségekből és a rákból eredő halálozás.

A fő halálozási ok Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek, 2014-ben ezek a betegségek okozták 35 ezer nő (az összes haláleset 55%-a) és több mint 27 ezer férfi (az összes haláleset 45%-a) halálát. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a magyar nők és férfiak körében a rák. 2014-ben közel 15 000 nő és 18 000 férfi halt meg rákban (az összes haláleset 23%-a, illetve 29%-a).

A konkrétabb halálokokat vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarországon számos haláleset megváltoztatható életmódbeli kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. Az ischaemiás szívbetegségek messze a legtöbb halálesetet okozták 2014-ben, utánuk következett a szélütés és a tüdőrák. Az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb a tüdőrák miatti halálozási arányszám, ami egyértelműen mutatja a folyamatosan magas dohányzási arány hatását.

Az Alzheimer-betegség és más demenciák miatti halálesetek száma szintén gyorsan emelkedik Magyarországon, ami a népesség elöregedését, a jobb diagnosztizálást, a hatékony kezelések hiányát, valamint a pontosabb kódolást tükrözi. Ugyanakkor az öngyilkosságból és az balesetekből származó halálesetek számában 2000. óta megfigyelt csökkenés azt jelzi, hogy pozitív fejlemények történtek e konkrét népegészségügyi kérdések kezelése terén.

Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről


Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről
Habár Magyarországon a bejelentett új HIV-fertőzések száma az uniós átlag alatt van, aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt évtizedben több mint két és félszeresére emelkedett ezeknek az eseteknek a száma (100 000 fős népességen belül 1 eset 2005-ben, míg 2,7 eset 2015-ben). Az új eseteket főként a 20-49 év közötti felnőttek körében észlelték, és a fertőzés elsősorban férfiak közötti szexuális kapcsolat útján terjedt, ami fokozottabb erőfeszítéseket követel meg a megelőző intézkedések ösztönzése terén. Az új HIV-fertőzések számának növekedése az új AIDS-esetek számának emelkedését eredményezte.

A Bizottság anyaga felidézi azt az uniós felmérést is, hogy a magyarok hogyan ítélik meg saját egészségi állapotukat. A magyarok alig több mint fele (56%) tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. A társadalmi-gazdasági csoportok között már nagyobb különbség figyelhető meg: a legmagasabb jövedelemmel rendelkező ötödbe tartozók csaknem háromnegyede (72%), míg a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező ötödbe tartozóknak csupán kb. a fele (52%) számolt be jó egészségi állapotról.

Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről

Mi ez a riport? Az Európai Bizottság csütörtökön tette közzé 28 országspecifikus egészségügyi elemzését, az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban című kezdeményezés keretében. A Bizottság azzal a céllal indította a kezdeményezést, hogy a kétéves folyamat eredményeként a döntéshozók, az érdekcsoportok és az egészségügyi dolgozók tényszerű, összehasonlítható adatokat és ismereteket kapjanak az EU-országok egészségügyi helyzetéről és egészségügyi rendszereiről. A folyamat kidolgozásában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a European Observatory on Health Systems and Policies (Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontja) is közreműködött. Az országspecifikus jelentések mélyreható elemzést nyújtanak az uniós tagállamok egészségügyi rendszereiről. A lakosság egészségi állapotával és számos fontos kockázati tényezővel foglalkoznak, emellett pedig megvizsgálják az egészségügyi rendszer hatékonyságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát minden uniós országban. Az egészségügyi költségvetés 80%-át fordítjuk a betegségek kezelésére, a megelőzésükre viszont mindössze 3%-ot, ami gyakorlatilag elenyésző. Jobb hozzáférést kell biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi részleghez forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében valamennyi szakpolitikai területen integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést. Mindez csak néhány eleme az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban című 2017-es jelentés által nyújtott áttekintésnek - fogalmazott Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos.

Szeretünk kockázatosan élni

A bizottsági anyag leszögezi: 2007 óta nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség és a (relatív) szegénységi arány. Nőtt a szociálisan hátrányos helyzetben lévők száma: a magyarok 35%-a él anyagi nélkülözésben, ezen belül pedig 19% súlyos nélkülözésben, szemben a 17%-os, illetve a 10%-os uniós átlaggal.

A rosszabb élet- és munkakörülmények, a nagyobb stressz és az egészségtelen életvitel miatt ezek az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó emberek sokkal inkább ki vannak téve káros kockázatoknak.

A jelentés szerint az egészségtelen életmód nagymértékben hozzájárul Magyarországon a kedvezőtlen népegészségügyi mutatókhoz.

Magyarországon a betegségek okozta összes teher 40%-a - a funkcióvesztéssel korrigált életévekben mérve 2015-ben - az egészségtelen életmódnak tulajdonítható. Az EU-ban ez a 4. legmagasabb arány, Románia, Bulgária és Litvánia után.

A legfontosabb kockázati tényezők tekintetében így állunk:
  • A magyarok Európa legerősebb dohányosai között vannak. A magyar felnőttek több mint negyede (26%) napi rendszerességgel dohányzik, ami ugyan csökkenést jelent a 2000-ben tapasztalt 30%-hoz képest, de még mindig a harmadik legmagasabb aránynak számít az uniós országok között.
  • A felnőttek körében lassan csökken az alkoholfogyasztás, aggasztó azonban a serdülők körében megfigyelt nagyivás. Az egy felnőttre jutó alkoholfogyasztás (értékesítési adatok alapján mérve) 2000. óta lassan csökken, de 2014-ben még mindig magasabb, mint az uniós országok többségében, és kb. 10%-kal magasabb, mint az uniós átlag. A serdülők körében megfigyelt túlzott mértékű alkoholfogyasztás egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. 2013-14-ben Magyarországon tízből négy 15 éves számolt be arról, hogy életében már legalább kétszer volt részeg, ami a második legmagasabb arány az EU-n belül (Dánia után), és magasan az uniós átlag felett van (25%).
  • A magyar felnőttek több mint egyötöde túlsúlyos. A felnőttek között az elhízás gyakorisága a 2000-ben mért 18%-ról 2014-re 21%-ra emelkedett, ami a harmadik legmagasabb arány az EU-n belül Málta és Lettország után. A legalacsonyabb jövedelmi csoportba tartozók körében minden negyedik, míg a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozók között minden hatodik felnőtt túlsúlyos. A túlsúly és az elhízás a 15 évesek körében is az uniós átlag felett van, és 2001-02. óta több mint 50%-kal nőtt (12%-ról 19%-ra 2013-14-ben). Ugyanakkor a testmozgás terén Magyarország viszonylag jobban teljesít, mint más országok, a felnőttek és a serdülők tekintetében egyaránt.


Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről

Keveset költünk egészségügyre

A Bizottság országriportja a magyar egészségügyi rendszerrel is külön fejezetben foglalkozik. Itt megállapítják, hogy az egy szolgáltatásvásárlóra épülő rendszer nagymértékben centralizált és a központosítás 2012 óta zajlik.

A 2015-ös adatok alapján arra a következtetésre jutnak, hogy Magyarország viszonylag keveset költ az egészségügyre.
  • 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre (vásárlóerőparitáson számolva), ami kb. az uniós átlag fele.
  • A GDP egészségügyi kiadásokra fordított része mindössze 7,2% volt, ami csökkenést jelent a 2005-ös 8,0%-hoz képest. Ez az arány sokkal alacsonyabb, mint a 9,9%-os uniós átlag.
  • Az elmúlt évtizedben az egy főre jutó egészségügyi kiadás lassú növekedése leginkább a közkiadások szigorú fékentartásának volt köszönhető. Az egészségügyi kiadásban vállalt állami részesedés 2005. és 2015. között négy százalékponttal 67%-ra csökkent, ma pedig a hatodik legalacsonyabb az EU-n belül.
  • Az egészségügyi kiadás fennmaradó harmadát a háztartások főként zsebből fizetik (közvetlen lakossági hozzájárulás).


Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről
A szolgáltatás csomag széles körű, azonban nem mindenre kiterjedő. A szolgáltatáscsomag tekintetében általában nem kerül sor negatív kiigazításra, a gazdasági válságot követően kevés új technológia került befogadásra. Így a dohányzók magas aránya ellenére a magyar hatóságok egy egészségügyi technológiaértékelést követően kizárták a dohányzásról leszoktató termékeket a támogatotti körből részben a többletköltségek miatt, részben pedig azért, mert a hatóságok nem akartak precedenst teremteni.

További magyar sajátosságként azonosítják, hogy az egészségügyi ellátás még mindig erősen kórházközpontú, minden korábbi erőfeszítés ellenére. 2015-ben a magyar betegek átlagosan 9,5 napot töltöttek kórházban, ami az egyik leghosszabb időszaknak számít az EU-n belül. A kórházi elbocsátások száma szintén az uniós átlag felett van, 2015-ben 1 000 lakosra 200 elbocsátás jutott, szemben a 173-as uniós átlaggal.

Mindeközben egészségügyi munkaerő-állomány idősödik, és a fiatal orvosok és ápolók egyre mobilabbak. Magyarországon az orvosok száma elmarad az uniós átlagtól (1 000 lakosra 3,1 orvos jut, szemben a 3,6-os uniós átlaggal), csakúgy, mint az ápolók száma (1 000 lakosra 6,5 ápoló jut, szemben a 8,4-es uniós átlaggal).

Ezenfelül a háziorvosok közel fele 60 év feletti, míg csupán 10%-a fiatalabb 40 évesnél, és ez tényező várhatóan tovább csökkenti majd az alapellátáshoz való hozzáférést a háziorvosok idősebb generációjának nyugdíjba vonulását követően.

Arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőben még nehezebb lesz a vidéki területeken háziorvosokat foglalkoztatni, miután az idősebb generáció az elkövetkező években nyugdíjba vonul.

Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása is növelte a magyar orvosok mobilitását, akik nagy számban hagyták el az országot, hogy külföldön vállaljanak munkát. Ez leginkább a közszférát érintette, és azt eredményezte, hogy hiány keletkezett az egészségügyi szakemberekből,

amit tovább súlyosbított a folyamatosan bővülő magánszektor, amely egyre nagyobb számban vonzza magához az orvosokat és ápolókat.

Hogy muzsikál a rendszer?

A jelentés szerint hiányosságok vannak az időben történő, jó minőségű ellátások nyújtása terén. Mindezt a gyógyítással elkerülhető halálozás magas szintjére alapozzák. Annak ellenére, hogy történt némi javulás az velmúlt évtizedben, a gyógyítással elkerülhető halálozási arányszám a magyar nők és férfiak körében egyaránt az uniós átlag kétszeresének felel meg.

A kórházi kezelést követően szívinfarktus (akut szívizomelhalás) vagy szélütés (stroke) miatt bekövetkező halálesetek az akut ellátás minőségére utaló mutatók. 2014 második felében Magyarországon a szívinfarktus miatt kórházi ellátásban részesülő betegek 15%-a 30 napon belül meghalt. Ez a harmadik legmagasabb arány az EU-ban. Másrészről azonban javult a szélütés (stroke) miatt kórházi kezelésben részesülők túlélési aránya, ami közelebb áll az uniós átlaghoz.

Az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb a halálozási arány a rákbetegségek tekintetében, ami kérdéseket vet fel a megelőzéssel, a korai felismeréssel, valamint a magas színvonalú rákbetegellátás elérhetőségével kapcsolatban. Bizonyos rákbetegségek, így a méhnyakrák, a mellrák és a vastagbélrák már korai stádiumban felismerhetők, amennyiben megfelelő szűrési programok állnak rendelkezésre, növelve ezáltal a túlélés esélyeit. Magyarországon már működnek nemzeti szintű szűrési programok a mellrák és a méhnyakrák vonatkozásában, és hamarosan bevezetésre kerül az országos vastagbélrák-szűrőprogram is. A meglévő programok ellenére jelentős mértékű egyenlőtlenségek figyelhetők meg a különböző térségekben és társadalmi-gazdasági csoportokban a szűrésekhez való hozzáférés terén, a mellrák és a méhnyakrák tekintetében pedig továbbra is viszonylag alacsonyak az átszűrtségi arányok.

Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről

A megelőzhető halálozás, így a tüdőrák, az alkohollal összefüggő állapotok és a közlekedési balesetek miatti halálesetek azt jelzik, hogy Magyarország számára továbbra is kihívást jelent a korai halálesetek számának csökkentése.

2005 óta az összes egészségügyi kiadáson belül Magyarország közel a felére csökkentette a megelőzéssel kapcsolatos kiadásokat, és 2015-ben az összes kiadás csupán 2,6%-át fordította megelőzési programokra. A korábbi népegészségügyi programok, amelyek sokszor igen ambiciózus célokat határoztak meg, többnyire nem valósultak meg a gyakorlatban. Ezek a programok sok esetben elbuktak az ágazatok, az országos és helyi szintek, valamint a különböző szakmai csoportok közötti megfelelő koordinációs mechanizmusok hiánya miatt, vagy egyáltalán meg sem valósultak.

"Pozitív példaként említhető ugyanakkor, hogy az egészséges táplálkozásra való ösztönzés érdekében 2011-ben Magyarország népegészségügyi termékadót vezetett be" - fogalmaz a jelentés. A hatásvizsgálatok azt mutatják, hogy a fogyasztók úgy reagáltak erre az adóra, hogy olcsóbb, sokszor egészségesebb termékeket választanak, és csökkentették az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását. A népegészségügyi termékadó emellett bevételt teremtett a magyar egészségügyi rendszer megerősítésére irányuló különböző intézkedések támogatására, így például az egészségügyi szakembereknek fizetésének megemelésére.

A kielégítetlen egészségügyi szükségletek szintje viszonylag alacsony Magyarországon, viszont nagy eltérés mutatkozik a különböző jövedelmi csoportok között - mutatnak rá a Bizottság szakértői.

Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről

A hozzáférhetőség szempontjából nem mellékes, hogy a lakosság mekkora összeget fizet a saját zsebéből. Az OECD felmérései szerint a zsebből fizetett kiadások (közellátás esetén fizetendő önrész, magánszolgáltatásért fizetett díj, valamint paraszolvencia) Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 29%-át teszik ki, vagyis a 15%-os uniós átlag csaknem kétszeresét.

Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről

A paraszolvencia már régóta fontos szerepet játszik a magyar egészségügyben, és a becslések szerint az összes egészségügyi kiadás legalább 2,1%-át teszik ki; ez az arány sokkal magasabb, mint a legtöbb uniós országban.

Számos magyar háztartás tesz erőfeszítéseket azért, hogy leküzdje az ellátás igénybevételét gátló pénzügyi akadályokat, aminek az az eredménye, hogy Magyarországon jelentősen magasabb azoknak
a háztartásoknak az aránya, amelyek katasztrofális egészségügyi kiadással szembesülnek, mint a legtöbb olyan uniós országban, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre. 2014-ben az összes magyar háztartás 7,4%-a szembesült katasztrofális egészségügyi kiadással. Ez az arány 25% felett volt az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartások körében.

Lesújtó jelentés jött a magyar egészségügyről

Csökkent a kivándorlás

Az egészségügyi szakemberek hiánya továbbra is korlátozza az ellátáshoz való hozzáférést, különösen a közfinanszírozott egészségügyben és a vidéki térségekben - olvasható a jelentésben. Hozzáteszik azonban, hogy

a Magyarországon dolgozó orvosok munkafeltételeinek javítására irányuló erőfeszítések eredményeképp kevesebb orvos távozik.

bika wall street index tőzsde
víz water
vonat train máv
e-cigi vape
LONDON, UNITED KINGDOM - 2019/09/04: British Prime Minister Boris Johnson is seen leaving No 10 Downing Street to attend his first Prime Minister's Questions at the House of Commons. Later today the MPs will debate bill that could block no-deal Brexit. ()
airbnb app
Laura Codruta Kövesi európai főügyész
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
shutterstock_1470496652