Elképesztő: tízszeres jövedelmi különbség van a magyarok között
Gazdaság

Elképesztő: tízszeres jövedelmi különbség van a magyarok között

Portfolio
Habár tavaly csökkent a szegénységben élők száma Magyarországon és nőttek a jövedelmek a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványa szerint, a hivatal táblázatait böngészve megállapíthatjuk, hogy igazán jól a magasabb jövedelműek jártak, és akik eleve kevés pénzből gazdálkodnak, most sem tudtak nagyot előre lépni. A magas és az alacsony jövedelműek közötti különbség 2010-hez képest nagyobb, de az utóbbi években nem nőtt tovább. A területi egyenlőtlenségek ezzel párhuzamosan lassan mérséklődnek.

Hatalmas különbségek

2016-ban a legalsó jövedelmi decilisbe tartozó háztartások egy főre jutó átlagos éves bruttó jövedelme (1,6%-os éves növekedés mellett) 372 ezer forintot tett ki, nettó jövedelmük pedig 336 ezer forint volt a KSH kiadványa szerint. A legfelső (tizedik) decilisben az éves átlagos egy főre jutó bruttó jövedelem 3 millió 666 ezer forintot tett ki, az országos átlag 2,4-szeresét, az egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelem pedig 2 millió 873 ezer forint volt, 4,7%-kal meghaladta az előző évit.

Elképesztő: tízszeres jövedelmi különbség van a magyarok között

A tizedek szerinti rangsorról kiadott táblázatot is megvizsgálva azt látjuk, hogy ugyan a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe esők bruttó jövedelme valóban 1,6%-kal nőtt, ugyanakkor a nettó 0,6%-kal. Ez volt a legalacsonyabb növekedés az összes jövedelmi tizedből tavaly. A legtöbb kategóriában 4-4,7 százalék közötti nettó növekedést láthattunk, ebből csak a harmadik tized kivétel, ahol 2,7%-ot. A legnagyobb, 4,7%-os nettó növekedés a hatodik és a tizedik tizedben volt, vagyis a több pénzt keresők nem jártak rosszul tavaly. Ez azt mutatja, hogy a legalsó és a legfelső tizedek között tavaly sem tudott csökkenni a különbség.

Hosszabb távon vizsgálva sem jutunk nagyon más eredményre: a legalsó jövedelmi tized nettója 11%-kal nőtt 2010 óta, miközben a felső jövedelmi tizedé 31%-kal emelkedett. A két szélsőséget leszámítva mindenhol 20% feletti növekedést láthatunk, de ahogy megyünk felfelé a tizedekben, úgy kerül egyre közelebb a szám a 30%-hoz.

A folyamatok hatására az legalsó és a legfelső tized átlagos bruttó jövedelme között közel tízszeres volt különbség tavaly. Ezt az adózás sem tudta mérsékelni érdemben: számításaink szerint a nettó jövedelmek között is 9,5-szörös különbség volt.

A 2010-es adatokkal összevetve azt találtuk, hogy akkor még "csak" 8,1-szerese volt a felső jövedelmi tized bruttója az alsónak, miközben 7,3-szorosa a nettónak, vagyis a különbség növekedett.

A jövedelmi egyenlőtlenségek 2010 után növekedésnek indultak, 2013 óta pedig gyakorlatilag "hibahatáron belül" mozogtak. Az egyenlőtlenség kimutatására használt Gini-mutató a 2010-es 26,93-ról 28,59-re emelkedett 2013-ra, azóta pedig 28,11-re csökkent. Az S80/S20 mutató alapján hasonló tendenciát láthatunk: 2010-ben 3,94-es különbséget mutatott a legmagasabb jövedelmi ötöd és a legalacsonyabb ötöd között, ami 2012-re már 4,28-ra nőtt, tavaly pedig 4,25-ön állt.

Elképesztő: tízszeres jövedelmi különbség van a magyarok között

Az időszak elején tapasztalt növekedés a gazdasági válság hatásaival és a személyi jövedelemadó változásaival függhet össze, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy azóta sem csökkent az egyenlőtlenség. Ez azét is fontos, mert az elmúlt években jelentősen csökkent a munkanélküliség, ami elméletileg fontos tényező lenne az egyenlőtlenségek mérséklésében. Ugyanakkor úgy látszik, hogy sem ennek, sem a az újraelosztásnak nem volt kedvező hatása az egyenlőtlenségre.

Mi az a Gini-index? A Gini-együtthatót Corrado Gini (1884-1965) olasz statisztikus, társadalomtudós fejlesztette ki 1914-ben, és azt a célt szolgálja, hogy statisztikai eloszlások egyenlőtlenségeit mérje- Éppen ezért például (nyilván bizonyos korlátokkal) a jövedelmi különbségek egy számban való megragadására is alkalmas. A mutatót leggyakrabban százalékos skálán számítják, ahol a 0 érték jelenti a tökéletesen egyenletes, a 100 pedig a lehető leginkább egyenetlen eloszlást. Ez alapján a jövedelmi vizsgálatokban az elméleti 100 az lenne, ha egyetlen ember birtokolná a sokaság összes jövedelmét. (Akinek így könnyebb elképzelni: a Gini-együttható értéke arányos a Lorenz-görbe ábrázolásakor kirajzolódó területtel, amit a görbe az egyenletes eloszlás egyenesével együtt határol.) Corrado Gini amúgy érdekes személyiség volt, szociológiai, társadalomfejlődési elméletei mellett a közéleti munkássága is figyelmet érdemel. Például egyszerre szimpatizált, illetve került összeütközésbe az olasz fasizmussal. Emellett egészen meredek elképzelései voltak egy időben az amerikai dominanciával létrehozandó világállamról.

A magyar társadalom jövedelmi helyzetére jellemző, hogy az átlagos jövedelem jelentősen eltér a medián jövedelemtől. Ezt mutatja az is, hogy ha egy háztartás egy főre jutó bruttó jövedelme tavaly éppen az átlagot érte el, akkor már a hetedik jövedelmi decilisbe tartozott, vagyis jóval többen voltak nála szegényebbek, mint gazdagok.

Eltérő háztartási létszám

A KSH azt is kiemeli, hogy a háztartások egy főre jutó jövedelmeinek összehasonlításakor figyelembe kell venni a háztartások átlagos taglétszámát is, ami 2016-ban az első decilisben 3,3, a tizedik decilisben 1,6 fő volt.

A háztartáslétszámok közti eltérések árnyalják az egyes decilisek jövedelmi különbségeit, vagyis az alsó decilisekben az egy főre jutó jövedelmek összege nem csupán azért ennyivel alacsonyabb, mert ennyivel kevesebb jövedelemmel rendelkeznek, hanem azért is, mert többen vannak azokban a családokban, valamint nagyobb a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya

- mutat rá a hivatal elemzése. Vagyis továbbra is igaz az a megállapítás, hogy a nagycsaládos státusz szegénységi kockázatot jelent Magyarországon. Az állam a megemelt (de jellemzően munkajövedelemhez kötődő) transzferek mellett sem képes a sokgyermekes családok jövedelmi helyzetét látványosan javítani.

Ennél valamelyest bizonytalanabb a megfordított összefüggés: a tapasztalatok szerint a magasabb jövedelem bizonyos körülmények önmagában is képes visszavetni a gyerekvállalási kedvet, éppen azért, mert a kis háztartás nem szívesen mond le az elért életszínvonalról.

Érdekesen alakul a társadalmi jövedelmek (állami támogatások, kedvezmények, transzferek, nyugdíjak) eloszlása. A legalacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozó háztartások esetében az ilyen típusú jövedelmek aránya meghaladta az összes jövedelem felét, míg a tizedik decilisben az összes jövedelem mindössze alig 20%-át tette ki.

Elképesztő: tízszeres jövedelmi különbség van a magyarok között

Ha ugyanezt egy főre jutó társadalmi jövedelemben fejezzük ki, megerősödhet bennünk a gyanú: az állam nem tesz igazán sokat a jövedelmi különbségek mérsékléséért. Az első decilisben személyenként 199 ezer, a tizedik decilisben 726 ezer forintot oszt szét az állam. Ha a fő különbséget okozó nyugdíjakat levesszük, akkor visszafogott jövedelemmérséklő hatást látunk: így évente rendre 175 és 51 ezer forintot kapnak a legszegényebbek és a leggazdagabbak.

Csökkenő területi különbség

A háztartások jövedelmi helyzete eltérően alakult az ország egyes régióiban, összefüggésben az adott régió általános gazdasági fejlettségével, valamint a lakosság társadalmi összetételével. A háztartások éves bruttó jövedelme a legfejlettebb Közép-Magyarország régióban volt a legmagasabb, egy főre vetítve 1 millió 707 ezer forint, ami 13,5%-kal meghaladta az országos átlagot.

Elképesztő: tízszeres jövedelmi különbség van a magyarok között

A több mint 10%-os éves jövedelemnövekedés ellenére a legkevesebb éves átlagos bruttó jövedelemmel az Észak-Alföld régióban rendelkeztek a háztartások, egy főre vetítve 1 millió 255 ezer forinttal. A kedvezőtlenebb anyagi helyzet oka elsősorban a szűkebb munkalehetőség. A legtöbb inaktív Észak-Magyarországon (11%), valamint Észak-Alföldön (10%) élt 2016-ban.

Az elmúlt években lassú ütemben, de fokozatosan apadt a jövedelmi különbség az egyes régiók között: 2016-ban tovább csökkent Észak-Alföld lemaradása az országos átlaghoz képest, míg Közép-Magyarország előnye mérséklődött.

Mit mutat a Robin-Hood? A jövedelem és a népesség területi egyenlőtlenségeit vizsgáló Robin Hood-index értéke 2010 és 2015 között változóan alakult. 2010-től 2012-ig az egyenlőtlenség növekedése volt a jellemző, ezt követően viszont a mérőszám monoton csökkenése. 2014-ben még 5,8%, 2016-ra vonatkozóan viszont 4,4%-ra esett vissza a mérőszám értéke. Ennek legfőbb oka az, hogy az egyes régiók népesség- és jövedelem-részarányai között mutatkozó eltérések csökkentek. Míg az egyes régiók jövedelmi, valamint népességsúlyai eltéréseinek átlaga 2015-ben 1,6 százalékpont volt, addig ez az érték 2016-ra 1,1%-ra csökkent. (Az index a jövedelem és a népesség megoszlásának egyenlőtlenségeit méri. Konkrétabban azt fejezi ki, hogy a gazdagabbak jövedelmének hány százalékát kellene átcsoportosítani a szegényekhez, hogy a jövedelemkülönbségek kiegyenlítődjenek a vizsgált területegységek között. vagyis az egy lakosra jutó jövedelem minden területegységben azonos, az átlaggal egyenlő legyen.)

Nem túl nagy az egyenlőtlenség nálunk EU-s összevetésben Magyarország az egyenlőtlenségi mutatókkal az uniós országok közötti összehasonlítást alapul véve a kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik. Az Európai Unió országai közül 2016-ban Bulgária és Litvánia volt jellemezhető a legnagyobb mértékű egyenlőtlenségekkel (38,3 és 37,0%), míg Szlovéniában és Szlovákiában mutatkoztak a legalacsonyabb jövedelemegyenlőtlenségek a Gini-mutató alapján (24,4 és 24,3%).



Elképesztő: tízszeres jövedelmi különbség van a magyarok között
(Címlapkép forrása: Kőhalmi Péter / AFP)
kórház
Frankfurti tőzsde
koronvavirus
cimlap_kina_szel
forint mnb épület sötét magyar jegybank
Mark Rutte Sebastian Kurz
Magyar Telekom
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
kórház